Back to top

Szőlőültetvények: letisztult területi adatok

Az elmúlt év végén, valamint az idei év első felében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a magyar szőlő-bor ágazatban egyedülálló nyilvántartási rendszer, a HEGYIR adattartalmának frissítését végezte a hegybírók segítségével. Az adminisztratív ellenőrzés mellett a hegybírók helyszíni ellenőrzésre is kimentek az ültetvények területére.

Egyebek között vizsgálták a HEGYIR-ben nyilvántartott gazdasági akták adattartalmának helyességét, valamint a hegyközségi tagság megalapozottságát, a helyszíni ellenőrzések során pedig a nyilvántartott ültetvények meglétét, állapotát, és a kormányzati céloknak megfelelően illetékességi területükön belül a műveletlen szőlőterületeket is.

Miért pont most?

A szándék egyértelmű volt a HNT részéről, az adatbázisnak pontosnak és naprakésznek kell lennie, a közeledő ePincekönyv projekt miatt pedig lényeges, hogy a bevezetést követően azonnal használhassák is a hegyközségi tagok.

Az adatbázis-frissítés szükségessége alapvetően két pontra vezethető vissza. Az egyik, hogy a hegyközségi rendszer egy alulról építkező rendszer, melynek alapja a hegyközségi tagok adatszolgáltatása; a másik pedig, hogy a hegybírói feladatok az elmúlt években folyamatosan bővültek és átalakultak, így a hegybírók munkavégzési idejéből egyre kevesebb maradt az általános adatbázis-tisztítási feladatokra.

A 2020 első félévben Magyarországon megjelent COVID-19-járvány – a többi ügyfélközpontú munkavégzéssel együtt – a hegybírók ügyfelekkel kapcsolatos feladatait is csökkentette, így lehetőséget nyitott a szervezetnek a HEGYIR-nyilvántartás tisztítására.

Fotó: csatlós norbert

Miért jó?

Több okból is. Egyrészt a nyilvántartásuk alapján egész évben statisztikákat és kimutatásokat készítenek, melyek alapul szolgálnak az elmúlt évek elemzéséhez és az ehhez kapcsolódó várható gazdasági folyamatok kiszámításához.

Másrészt nagyban hozzájárul az ágazat tisztulásához a már nem létező vagy engedély nélkül eltelepített ültetvények feltárása.

Melyek az eddigi tapasztalatok?

Ha számszerűsíteni akarnánk, akkor az elmúlt három hónapban 1400 hektárral csökkent Magyarországon a borszőlővel nyilvántartott terület mennyisége, ebben kiemelt szerepe volt az adattisztításnak is.

Az eddig elvégzett munka a karantén időszakban munkacsúcsot jelentett a hegybírók számára, de ezt várhatóan az adminisztrációs terhek csökkenése fogja követni az adatbázis-tisztítás következményeként.

Hegybírók bevetésen

Megkérdeztük a HEGYIR adattartalmának frissítésében részt vevő két hegybíró tapasztalatát is. Ferencz Gertrúd, az Abasári és a Délkelet-Mátrai Hegyközség hegybírója elmondta, a helyszíni ellenőrzések nagyon sok többletfeladatot adtak a hegybíróknak, ellenben nagy szükség volt már a rendszer szűrésére.

Az ellenőrzésekkel a HNT adatbázisa országosan jelentősen módosult, mivel sok olyan ültetvény szerepelt a rendszerben, melyek nem a nyilvántartásnak megfelelőek. Itt megemlítendők az elhanyagolt ültetvények, vagy a korábban kivágottak, de bejelentés nélküliek is, vagy éppen a régi rendszerben korábban helytelenül felvitt adatok.

„Így volt például az én esetemben is. Két hegyközséget vettem át, melyekben nagyon sok hibásan felvitt adat kijavítására, illetve módosítására volt szükség” – magyarázta a szakember. Az ellenőrizendő területek között szerepeltek olyan ültetvények is, melyeket fajtaváltással újratelepítettek, de nem jelentették be. Ezek rögzítésével a HNT nyilvántartásában szereplő adatok pontosabb képet mutatnak.

Ferencz Gertrúd meglátása szerint az ellenőrzéseknél a legnagyobb megterhelést az adminisztratív rész jelentette, és mint elmondta, a folyamatos feldolgozás során derül ki a pontos tulajdonjog, illetve földhasználat is, ami szintén pontosítja az adatbázist.

„Az ellenőrzések folyamatosak, és állandó a körforgás, mert például a földhasználat- és a tulajdonjog-változásokról a termelők bejelentései által szerzünk tudomást. Ennek hiányában továbbra is lesznek olyan ültetvények, melyekről nem adnak le szüreti jelentést. Vagy megemlítendők az elhalálozások is, amelyekről szintén nem érkezik bejelentés, mert az örökösök nem foglalkoznak ezzel, vagy nem is tudják, mi a teendő egy borszőlőültetvény kapcsán” – jegyezte meg.

Fotó: csatlós norbert

A jelen gazdasági helyzettel egyre több ültetvény válik műveletlenné, ami további ellenőrzéseket követel meg.

„Régi adósságát törleszti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa azzal, hogy megkezdte a szőlőültetvények ellenőrzését”

– hangsúlyozta Tóth Dávid, a Tenkes Hegyközség hegybírója, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban a csökkent irodai ügyintézés lehetőséget biztosított a terepi munkára. „Az olyan ültetvények kerültek látószögbe, amelyekről az elmúlt három évben nem jött be szüreti jelentés. A HEGYIR-ben – amit három éve használnak – nyilvántartott adatok adják az alapot, miközben vannak olyan szőlők is, ahonnan jóval régebb óta nem érkezett információ. Belefutottunk néhány elhanyagolt ültetvénybe” – magyarázta Tóth Dávid, hogy a borvidéken heterogén állapotokat találtak. A szakember a Szederkényi Hegyközség területén is besegít, ahol még szétszórtabbak az ültetvények, tizenegy települést érintettek az ellenőrzések, miközben a siklósi ültetvények területén Nagytótfalutól Hegyszentmártonig terjed a hatásköre.

Elmondta azt a megfigyelését is, hogy a borvidék széle felé haladva a gazdák többet küzdenek a vadkárral. A villanypásztor bizonyos védelmet jelenthet, míg a vadriasztók nem adnak kellő biztonságot.

„Az ellenőrzések során arra is rá kellett döbbennünk, hogy egyes ültetvényeknek már csak a nyoma maradt, vagy a művelésmódot megváltoztatták”

– mutatott rá a szakember, hogy a termelő sokszor nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, vagy egyszerűen megfeledkezik róla. Ilyen esetekben törlik az ültetvényt a nyilvántartásból, a törlő határozatot pedig megkapja a tulajdonos. Ennek nincsen szankciója, viszont tisztul az adatbázis, a nyilvántartás.

A Szederkényi Hegyközség illetőségi területén az osztatlan közös tulajdon okozta problémával is szembesültek. A helyszíni ellenőrzésnél a nagyobb összefüggő ültetvényben nehéz beazonosítani, hogy melyik sornak ki a művelője vagy tulajdonosa.

A terepi munkát megelőzi a helyrajzi szám meghatározása ortofotók alapján. Ha nehezen megközelíthető területről van szó, akkor távolabbi pontokról készítenek felvételeket. Ez megkönnyíti az ültetvény beazonosítását, mellette a telefont, a GPS-t szintén segítségül hívják, de a jellemző tereptárgyak is támpontot nyújtanak a munkában. Az osztatlan közös tulajdonnál viszont igyekeznek a termelők egyedi jelölését – szalagozás, festés – megtalálni, mellette segít a nyilvántartás is. Ugyanakkor, ha egymás között cserélnek, vagy az egyik tulajdonos átadja a használati jogot – s ezt nem jelentik be –, ezek felkutatása tovább nehezíti a munkájukat. Van, ahol elhunyt a tulajdonos, ami az ültetvény állapotán is meglátszik.

Az elhanyagolt területek mérete Siklós környékén jellemzően kisebb, egy hektár alatti, míg a Szederkényi Hegyközség területén találtak nagyobb ültetvényeket is. Ám – ahogyan a szakember megfogalmazta tapasztalatait –, nagyobb, műveletlen szőlőkkel nem lehetett találkozni.

Egy esetben termelői bejelentés alapján vizsgáltak meg szőlőt, elsősorban a bonyolult tulajdonosi kör volt az oka a gondozatlanságnak. Felvették a kapcsolatot a korábbi területhasználóval, s rövid időn belül fel fogják számolni a területet, mivel a művelése nem gazdaságos. Ám ez is nagyságrendileg alig fél hektár volt.

Az ellenőrzés során felveszik a GPS-koordinátákat, jegyzőkönyv készül az állapotról, a helyzetet fényképekkel dokumentálják, a későbbi beazonosíthatóság szempontjából további adatokat is rögzítenek. Mindezt a termelőknek is elküldik, hogy tisztában legyenek a helyzettel, a vitás eseteket rendezni lehessen. Az eljárási rend szerint a nem művelt szőlők esetében a termelő felszólítást kap, majd ha egy éven belül nem tesz eleget a művelési kötelezettségének, akkor a hegyközség felszámolja az ültetvényt, majd ennek költségét kiszámlázza a tulajdonosnak. Az is megoldást jelent, hogy a hegyközség továbbértékesíti a területet. Mindenkinek az az érdeke, hogy ne álljon gazban a szőlő, hanem hasznosítva legyen.

„Általában gondos gazdái vannak az ültetvényeknek, de léteznek azért renitens tulajdonosok is” – foglalta össze Tóth Dávid a 60 elsődlegesen és 140 másodlagosan ellenőrizendő terület megvizsgálása során szerzett tapasztalatait.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

Gyógynövények ingyen, a város közepén

Elfeledkezett vásárlás közben a friss fűszernövényekről, de az üzletek már zárva vannak? Van, ahol emiatt már nem kell aggódni, mert bármikor ingyen hozzá lehet jutni.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Kötelező lesz a növényekkel beültetett homlokzat Bécsben

A növényekkel beültetett homlokzatnak köszönhetően könnyebb elviselni a nyári forróságot, mivel a gyorsan fejlődő növények levéltömege hatásosan hozzájárul a mikroklíma hűtéséhez.

Idén is nagy siker volt a „Szedd Magad” levendulaakció Tihanyban

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Szedd Magad” levendulaakciója Tihanyban. A 3 héten át tartó program idén is sok látogatót vonzott: több mint húszezren éltek a levendulaszedés lehetőségével.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Ellenszavazat nélkül fogadták el az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés július 3-i ülésén 139 támogató szavazattal, a baloldal tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István úgy fogalmazott: ez újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé.

A tavalyinál jobb lesz a zöldborsótermés

Az Európai Unió belső piacán és a harmadik országok felé is Magyarország a legnagyobb zöldborsókonzerv-szállító, a tavalyinál nagyobb mennyiségű idei termés segíthet megtartani ezt a pozíciót.