Back to top

Az EU 2030-as klímacéljai nagy nehézségek árán, de megvalósíthatók

Az Európai Unió (EU) 2030-ra vonatkozó új környezetvédelmi célkitűzései csak nagy nehézségek árán, az új technológiák tömeges használata melletti komoly elkötelezettség révén és az emberek viselkedésének alapvető megváltozásával valósíthatók meg - közölte a Climact nevű belga klímavédelmi szervezet hétfőn közzétett tanulmányában.

A tanulmány szerint a klímacélok elérhetőek, megvalósításuk azonban drasztikus változást követel az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és a közlekedés terén is.

Egyebek mellett kiemelték, hogy az utóbbi esetében tíz éven belül az új gépjárművek legalább 60, de inkább 88 százalékának üvegházhatást okozó gázkibocsátás nélkül kell közlekednie. Az új autók legalább 93 százalékának pedig csak éghajlatbarát technológiával szabadna készülnie.

A tanulmány készítői azt írták, hogy az új építésű lakóházak, valamint az üzemek és erőművek energiafelhasználása esetében, valamint a mezőgazdaság területén is nagy erőfeszítésekre lenne szükség a célok eléréséhez. Meglátásuk szerint az EU szénalapú villamosenergia-termelését a jelenlegi 470 terawatt óráról - az Európai Parlament által követelt 55 százalékos célkitűzés eléréséhez - 2030-ra legfeljebb 50 terawatt órára kell csökkenteni, a 65 százalékos célhoz pedig 25 terawatt órára. A lakóépületek 2,3-3,5 százalékát évente olyan mértékben kell korszerűsíteni, hogy azok energiafelhasználása mintegy 80 százalékkal legyen kevesebb.

A mezőgazdaságot tekintve a klímacélok megvalósíthatósági forgatókönyve egyértelműen kiemeli a mezőgazdasági termékek iránti kereslet megváltozásának szükségességét. A húsfogyasztásnak, különösen a kérődzők húsa fogyasztásának 11-30 százalékkal kellene visszaszorulnia. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi étrendbe sokkal több növényi eredetű fehérjeforrás beépítése szükséges. Ehhez azonban technikai és technológiai átállásra is szükség van a növénytermesztés terméshozamának jelentős növelése érdekében. A kémiai összetételű műtrágyák használatát ezzel egyidejűleg egyre inkább kerülni kell - írták.

Az EU és tagállamai a 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását.

Az Európai Parlament azt kérte az Európai Bizottságtól, dolgozzon ki olyan tervet, amely 2030-ra 55-65 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, majd törekedjen arra, hogy Európa "a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re" teljesen klímasemlegessé váljon.

A párizsi klímamegállapodás megerősíti azt a célkitűzést is, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a felmelegedés legfeljebb 1,5 fokos legyen.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Változó klíma, változó vetőmagok

A változó éghajlati körülményekhez a haszonnövényeknek is alkalmazkodniuk kell – ez azonban nem megy egyik napról, a másikra. Egy új hibrid előállítása eltart egy évtizedig is. Kérdés tehát, hogy a magyar vetőmagtermesztés hogyan tud megfelelni az európai zöld megállapodás, illetve a klímaváltozás okozta kihívásoknak az elkövetkező hét-tíz évben.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Tűzvész tombol Szardínián

Példátlan tűzvész pusztít Olaszország második legnagyobb szigetén, Szardínián. Az olasz kormány vasárnap bejelentette, hogy segítséget kér a szomszédos országoktól. Luigi di Maio olasz külügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy tűzoltó repülőgépeket kérnek az EU többi tagállamától.

A GKI konjunktúraindex júliusban elérte a 2019 végi szintjét

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban csak kismértékű volt a javulás; javultak az üzleti és romlottak a fogyasztói várakozások júliusban - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Új, biológiailag lebomló műanyag, ami napfény és levegő hatására bomlik

A műanyaghulladék akkora problémát jelent, hogy a világ egyes részein árvizeket okoznak. Mivel a műanyag polimerek nem bomlanak le könnyen, a műanyagszennyezés folyók egészét is képesek eltömíteni. Ha a tengerbe kerülnek, hatalmas úszó szemétfoltokban hömpölyögnek.