Back to top

Hobbiból mellékjövedelem - Galambtenyésztés

A COVID-19 járvány megmutatta, hogy van néhány olyan állat, amely kis ráfordítással nemcsak a család élelmiszer-ellátását tudja biztosítani, hanem akár mellékjövedelem-forrássá is válhat. Ehhez már csak az kell, hogy kimenjen egy termelői piacra vagy keressen helyi értékesítési lehetőséget, akár az online térben is.

Ide vagy a képre kattintva tekintheti meg fotógalériánkat.

Bálint Csaba 8-9 éves korában beleszeretett a postagalambokba, sokáig azokkal is foglalkozott, hat éve viszont átpártolt a húsgalamb-tenyésztésre. (Régebbi rendszeres olvasóink emlékezhetnek Bálint Csabára, hisz néhány éve már bemutattuk őt és húsgalamb-tenyészetét.)

Ma francia tenyésztésből származó húsgalambokat tart az úgynevezett Label Rouge vágási és tartási sztenderdek szerint, és Michelin-csillagos éttermekbe szállít.

Megkapta a Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag Minőség tanúsítványát.

– Tudni kell, hogy ezek a séfek gyakorlatilag mindent Franciaországból vásárolnak – magyarázza Csaba –, tehát bekerülni ebbe a vevőrétegbe szinte lehetetlen. Másfél évig tartott, mire sikerült olyan minőségű húst előállítanom, amit elfogadtak, sőt büszkén mondhatom, kaptam olyan dicséretet is, miszerint jobban csináljuk, mint a franciák.

Ehhez hozzátartozik, hogy Csaba hajnali négykor kel, és munkába indulás előtt foglalkozik az állataival. Munkából hazatérve pedig első útja ugyancsak a galambdúchoz vezet, és nem fekszik le úgy, hogy ne vetne még egy utolsó pillantást rájuk. Jelenleg 1800 darabot számlál az állománya. Ebből a háznál Dunaföldváron van 160, a többi úgy került hozzá, hogy egy tavaly meghalt kollégája állományát vette át. Az volt a terve, hogy az egész állományt egy helyen tartja, de a járvány ezt keresztülhúzta.

A vendéglátóipari egységek kényszerű, határozatlan idejű bezárása miatt azok az éttermek, ahova Csaba szállított, egyik pillanatról a másikra bezártak, mások még „elfőzték” ami raktáron volt, és csak utána húzták le a rolót.

A rendelések tehát azonnal leálltak és sokan még a korábbi tételek számláit sem fizették ki.

A galambászkodásról Csaba azt mondja, nem nehéz, de szerinte az, aki nem szerelmes a galambokba, ne álljon neki. Aki azonban belevágna a galambtartásba, jó, ha megfogadja az alábbiakat.

Dúc röpdével

A galambok leginkább a padláson éreznék jól magukat egy szép nagy röpdében, de ez takarítási szempontból talán nem a legjobb megoldás. Így Csaba a ház mögött két kisebb helyiséget épített a szárnyasoknak, amelyekhez röpde is kapcsolódik.

A házak OSB-lapokból készültek, az ajtókat egy bontásból mentette meg. A röpde léckeretre szegelt apró lyukú drótháló.

– A dúcok jobb, ha nyitottak, mert a zárt, fűtött épületben tartott galamb kényes lesz – tanácsolja Csaba.

Az ilyen röpdéket egyébként könnyű a madárinfluenza megelőzésére a vadmadarak ürülékétől elzárni; mindössze egy kartont vagy más kemény lapot kell ideiglenesen a tetejére tenni. Egyébként, ahogy Csaba mesélte, a galambok a madárinfluenzának csak egy törzsére érzékenyek, így sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az egerek, amiktől mindenképp érdemes elszeparálni az állományt. Arra is érdemes vigyázni, hogy a verebek ne szemtelenkedjenek be a galambjaink közé – épp ezért érdemes a dúcokat megemelni.

Költőszekrény

Természetesen lehet igényes polcrendszert is kialakítani, de akár gyümölcsösládák is felhasználhatók költőszekrényként. Ami sokkal fontosabb, hogy minden párnak legyen fészke.

Csaba galambjai nagyon szaporák, ha nem ad el, akkor havi szinten megduplázódik az állomány.

Épp ezért a költőszekrényben egy-egy párnak két költőhelyet kell kialakítani. Csaba ezt egy a költőszekrény feléig benyúló polccal oldotta meg: van egy tálban kialakított fészek a polcon, egy meg a másik oldalon, alul.

Etetés
A fajta jellemzője, hogy bár a tolla színes is lehet, a bőr alatta mentes a pigmentációtól – ez éttermi értékesítés esetén fontos

Érdemes beruházni önetetőre és önitatóra. Csabának nincs is igazán rá szüksége, elvégre a napi szintű gondozás része, hogy folyamatosan friss ételt-italt ad a madaraknak. Az igazán jó húsminőséghez Csaba csak hagyományos módon, magvakkal táplálja az állatait: kukoricával, búzával, napraforgóval, borsóval, cirokkal és tritikáléval.

Létezik ugyan galambtáp is, ám azt tisztán nem adja a madaraknak, mert attól a galamb bőre könnyebben szakad, a húsa pedig vizesebb lesz.

Ha valaki nem akar csak magvakkal etetni, akkor használjon táp- és mag keve­rékét!

Tenyészállomány

Ha valaki csak családi fogyasztásra, főként húslevesnek fogna galambtartásba, akkor Bálint Csaba szerint jó lehet a Texán vagy a Strasszer galamb is, de igazán jó húskihozatal csak a francia húsgalambfajtáktól várható. Igaz, ezeknek az ára meglehetősen borsos: egy tenyészgalambpár 80 euróba kerül, viszont igaz, ezek a fajták, így Csaba galambjai is szaporák. 16 órás megvilágítás esetén télen is szaporodnak.

A húskihozatal 72 százalékos és többnyire már 25 napos korukra elérik az 500-550 grammos, az éttermek által megkövetelt súlyt.

De 32 napos korukig mindenképp érdemes levágni őket, mert utána átalakul a hússzerkezet – igaz, ha valaki az intenzívebb ízeket kedveli, válassza inkább az idősebb pecsenyegalambot.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Idén is nagy siker volt a „Szedd Magad” levendulaakció Tihanyban

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Szedd Magad” levendulaakciója Tihanyban. A 3 héten át tartó program idén is sok látogatót vonzott: több mint húszezren éltek a levendulaszedés lehetőségével.

Ellenszavazat nélkül fogadták el az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés július 3-i ülésén 139 támogató szavazattal, a baloldal tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István úgy fogalmazott: ez újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Rég nem látott alacsony termésátlagokra számítanak

A nyári aratási munkák megkezdésének apropóján tartotta meg szokásos ülését az Aratási Koordinációs Bizottság. Az ezen összegzett tapasztalatokról, a várható termésátlagokról az ülést követő sajtótájékoztatón esett szó.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

KAP: milyen előnyökkel jár a 2 éves átmeneti időszak?

Brüsszeli hírek szerint az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács június 30-án szakértői szinten megegyezett abban, hogy – az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – a korábbi egy évvel szemben kétéves lesz az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában.