Back to top

Hobbiból mellékjövedelem - Galambtenyésztés

A COVID-19 járvány megmutatta, hogy van néhány olyan állat, amely kis ráfordítással nemcsak a család élelmiszer-ellátását tudja biztosítani, hanem akár mellékjövedelem-forrássá is válhat. Ehhez már csak az kell, hogy kimenjen egy termelői piacra vagy keressen helyi értékesítési lehetőséget, akár az online térben is.

Ide vagy a képre kattintva tekintheti meg fotógalériánkat.

Bálint Csaba 8-9 éves korában beleszeretett a postagalambokba, sokáig azokkal is foglalkozott, hat éve viszont átpártolt a húsgalamb-tenyésztésre. (Régebbi rendszeres olvasóink emlékezhetnek Bálint Csabára, hisz néhány éve már bemutattuk őt és húsgalamb-tenyészetét.)

Ma francia tenyésztésből származó húsgalambokat tart az úgynevezett Label Rouge vágási és tartási sztenderdek szerint, és Michelin-csillagos éttermekbe szállít.

Megkapta a Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag Minőség tanúsítványát.

– Tudni kell, hogy ezek a séfek gyakorlatilag mindent Franciaországból vásárolnak – magyarázza Csaba –, tehát bekerülni ebbe a vevőrétegbe szinte lehetetlen. Másfél évig tartott, mire sikerült olyan minőségű húst előállítanom, amit elfogadtak, sőt büszkén mondhatom, kaptam olyan dicséretet is, miszerint jobban csináljuk, mint a franciák.

Ehhez hozzátartozik, hogy Csaba hajnali négykor kel, és munkába indulás előtt foglalkozik az állataival. Munkából hazatérve pedig első útja ugyancsak a galambdúchoz vezet, és nem fekszik le úgy, hogy ne vetne még egy utolsó pillantást rájuk. Jelenleg 1800 darabot számlál az állománya. Ebből a háznál Dunaföldváron van 160, a többi úgy került hozzá, hogy egy tavaly meghalt kollégája állományát vette át. Az volt a terve, hogy az egész állományt egy helyen tartja, de a járvány ezt keresztülhúzta.

A vendéglátóipari egységek kényszerű, határozatlan idejű bezárása miatt azok az éttermek, ahova Csaba szállított, egyik pillanatról a másikra bezártak, mások még „elfőzték” ami raktáron volt, és csak utána húzták le a rolót.

A rendelések tehát azonnal leálltak és sokan még a korábbi tételek számláit sem fizették ki.

A galambászkodásról Csaba azt mondja, nem nehéz, de szerinte az, aki nem szerelmes a galambokba, ne álljon neki. Aki azonban belevágna a galambtartásba, jó, ha megfogadja az alábbiakat.

Dúc röpdével

A galambok leginkább a padláson éreznék jól magukat egy szép nagy röpdében, de ez takarítási szempontból talán nem a legjobb megoldás. Így Csaba a ház mögött két kisebb helyiséget épített a szárnyasoknak, amelyekhez röpde is kapcsolódik.

A házak OSB-lapokból készültek, az ajtókat egy bontásból mentette meg. A röpde léckeretre szegelt apró lyukú drótháló.

– A dúcok jobb, ha nyitottak, mert a zárt, fűtött épületben tartott galamb kényes lesz – tanácsolja Csaba.

Az ilyen röpdéket egyébként könnyű a madárinfluenza megelőzésére a vadmadarak ürülékétől elzárni; mindössze egy kartont vagy más kemény lapot kell ideiglenesen a tetejére tenni. Egyébként, ahogy Csaba mesélte, a galambok a madárinfluenzának csak egy törzsére érzékenyek, így sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az egerek, amiktől mindenképp érdemes elszeparálni az állományt. Arra is érdemes vigyázni, hogy a verebek ne szemtelenkedjenek be a galambjaink közé – épp ezért érdemes a dúcokat megemelni.

Költőszekrény

Természetesen lehet igényes polcrendszert is kialakítani, de akár gyümölcsösládák is felhasználhatók költőszekrényként. Ami sokkal fontosabb, hogy minden párnak legyen fészke.

Csaba galambjai nagyon szaporák, ha nem ad el, akkor havi szinten megduplázódik az állomány.

Épp ezért a költőszekrényben egy-egy párnak két költőhelyet kell kialakítani. Csaba ezt egy a költőszekrény feléig benyúló polccal oldotta meg: van egy tálban kialakított fészek a polcon, egy meg a másik oldalon, alul.

Etetés
A fajta jellemzője, hogy bár a tolla színes is lehet, a bőr alatta mentes a pigmentációtól – ez éttermi értékesítés esetén fontos

Érdemes beruházni önetetőre és önitatóra. Csabának nincs is igazán rá szüksége, elvégre a napi szintű gondozás része, hogy folyamatosan friss ételt-italt ad a madaraknak. Az igazán jó húsminőséghez Csaba csak hagyományos módon, magvakkal táplálja az állatait: kukoricával, búzával, napraforgóval, borsóval, cirokkal és tritikáléval.

Létezik ugyan galambtáp is, ám azt tisztán nem adja a madaraknak, mert attól a galamb bőre könnyebben szakad, a húsa pedig vizesebb lesz.

Ha valaki nem akar csak magvakkal etetni, akkor használjon táp- és mag keve­rékét!

Tenyészállomány

Ha valaki csak családi fogyasztásra, főként húslevesnek fogna galambtartásba, akkor Bálint Csaba szerint jó lehet a Texán vagy a Strasszer galamb is, de igazán jó húskihozatal csak a francia húsgalambfajtáktól várható. Igaz, ezeknek az ára meglehetősen borsos: egy tenyészgalambpár 80 euróba kerül, viszont igaz, ezek a fajták, így Csaba galambjai is szaporák. 16 órás megvilágítás esetén télen is szaporodnak.

A húskihozatal 72 százalékos és többnyire már 25 napos korukra elérik az 500-550 grammos, az éttermek által megkövetelt súlyt.

De 32 napos korukig mindenképp érdemes levágni őket, mert utána átalakul a hússzerkezet – igaz, ha valaki az intenzívebb ízeket kedveli, válassza inkább az idősebb pecsenyegalambot.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Szakmaközi szervezetként működhet a Cukor Terméktanács

A cukorágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére. A minisztériumi eljáráson megfelelt, a támasztott követelményeket teljesítő érdekképviselet ezentúl hatékonyabban képviselheti tagjai érdekeit.

Magyarországon telelő erdei szalonka

Egy erdei szalonkáról készített fotókat a napokban Farkas Szilárd, a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének fővadásza. Bagamér térségében, egy vadászat közben, a hóban vette észre a madarat, és akkor sikerült lencsevégre kapnia.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.