Back to top

Unokáknak ajándékozott üzletrész - A borjúneveléstől a feldolgozásig

A mágocsi Makrom Kft.-nél a borjúneveléstől a feldolgozásig mindent maguk végeznek. Ennek megvalósítása érdekében a folyamatos fejlesztésről szóltak az utóbbi esztendők. A 2000-es évek közepén európai színvonalú tehenészeti telepet hoztak létre, majd ezt követően az egykori istállókat alakították át korszerű borjúnevelővé, etetőutakkal.

Korszerűsítették a fejőházat és egy elletőt is építettek. A régi szabadtartásos istállóban is etető- és itatófolyosót hoztak létre.

Kubik Zoltán: az 1992-ben alakult vállalkozás ma már teljes egészében családi tulajdonban van
Kubik Zoltán: az 1992-ben alakult vállalkozás ma már teljes egészében családi tulajdonban van

Az állatok etetéséhez korszerű etetőkocsit vásároltak, amelyen a saját receptúra szerint készített takarmány összetétele és adagolása számítógéppel vezérelhető az irodából.

A takarmány összetételét a rendszerbe bekötött fejőházból érkező adatok alapján határozzák meg, a tejhozam optimalizálása érdekében folyamatosan igazítanak rajta.

Az istállóban robotok tolják az állatok elé a takarmányt, ami nemcsak az állandó ellátást teszi lehetővé, hanem a veszteséget is csökkenti. A takarmány-alapanyagokat maguk termesztik, csak kiegészítő adalékanyagokat vásárolnak. Tárolásukra külön blokkot alakítottak ki a takarmánykeverő mellett.

Az 500 tejelő tehén termelése meghaladja a napi 12 ezer litert
Az 500 tejelő tehén termelése meghaladja a napi 12 ezer litert

A vízágyas pihenőmatracokkal, és vakaróval felszerelt Pignagnoli tehénistállóban az oldalfüggönyöket számítógép mozgatja, az épület klímarendszerét és világítását is az vezérli.

Automatikus, programozható hidraulikus trágyalélehúzó működik az istállóban, amivel könnyen tisztán tartható.

A keletkező trágyát szétválasztják szilárd és a folyékony fázisra, a trágyalé a telepet övező földekre kerül. A tartási körülmények fejlesztésének köszönhetően 1 liter tej előállításához kevesebb, mint napi 40 dekagramm takarmányra van szükségük, miközben az állatok gyorsabban híznak. Emellett nőtt a naponta lefejt tej mennyisége is, az 500 tejelő tehén termelése meghaladja a napi 12 ezer litert.

Több lábon állnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy holstein-fríz-állományuk szaporulatából a bikákat felhizlalják, hogy hazai vagy külpiacon értékesítsék őket. Legújabb beruházásuk, a 2019 végére elkészült feldolgozóüzem szintén ezt a szemléletet tükrözi.

Az évek során folyamatosan előre menekültek. Hárommilliárd forintot költöttek rá, hogy létrehozzák a teljesen önálló, ma már mintegy hatvan embernek munkát adó gazdaságot. Ezer hektáron termesztik az ötszáz fejőstehén, illetve a hatszáz borjú és növendék bika felneveléséhez szükséges takarmányt.

– Egyre jobb a telepünk piaci megítélése. Ez a folyamatos fejlesztésnek köszönhető, és annak is, hogy 3 éve már csak GMO-mentes takarmánnyal etetjük az állatainkat – kezdi beszélgetésünket Kubik Zoltán tulajdonos-ügyvezető. – A koronajárvány bennünket sem kímélt. Amikor bevezették az országos szigorításokat, az állatorvos és a tehenészeti telep vezetőjével egyeztetve mi is karanténba vonultunk, munkatársainkkal együtt. Aztán, ahogy láttuk, hogy enyhül a helyzet, feloldottuk az önként vállalt karanténunkat. A járvány kihatott a januárban kísérleti gyártással elindított feldolgozóra is, ugyanis tervezett tanulmányútjaink elmaradtak és a megrendelőinkkel folytatott tárgyalások megszakadtak.

Még 2015-ben fogalmazódott meg bennük a tejfeldolgozó építésének gondolata, amikor gondok voltak a tejfelvásárlással. Annyira alacsonyak voltak az árak, hogy a nyers tejért 55 forintot fizettek literenként.

Mindig is tervezték, hogy jó genetikájú holstein-fríz teheneik GMO-mentes tejét a termőföldtől az asztalig elv jegyében érté­kesítsék. A megvalósításához szükséges források előteremtése érdekében 2016-ban nyújtottak be pályázatot, amelyre 2017-ben érkezett válasz: az igényelt támogatást elnyerték. Az 1 milliárd forint értékű beruházást 2018 nyarán kezdték meg, mintegy 483 milliós forint uniós támogatással. A jelenleg napi 10 ezer liter tej feldolgozására képes üzem 2019 végére készült el. A legmodernebb technológiával szerelték fel, aminek köszönhetően energiatakarékosan tudják előállítani prémium minőségű kézműves termékeiket. A közel 1000 négyzetméter alapterületű üzemben hamarosan naponta közel 25 000 liter tejet tudnak feldolgozni két műszakban.

– A kísérleti gyártás januárban indult – folytatja tovább Kubik Zoltán. – Még vissza volt, hogy a gépeket szállító olasz cég egyes berendezéseket üzembe helyezzen, de erre már csak online videókapcsolaton keresztül került sor.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb a telep piaci megítélése
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb a telep piaci megítélése

Emellett néhány napos tanulmányútra utaztunk volna két sajtmesterhez, hogy továbbfejlesszük a gyúrt sajt készítéséhez szükséges ismereteinket, de a sajtakadémiára sem jutottunk ki, amin dolgozóinkkal közösen vettünk volna részt. Azonkívül kétféle érett sajt készítésére is megkötöttük volna a szerződést az olasz partnereinkkel. Ezekre most nem kerülhetett sor, majd később utazunk.

A Makrom Kft. vásárlóival folyó tárgyalások is megszakadtak, vendéglőknek, szállodáknak és kisebb boltoknak szállították volna új termékeiket. Ennek ellenére újabb fejlesztésbe fogtak, miután ez meghiúsult. Az üzemben natúr és ízesített gomolya és gyúrt sajtok készülnek majd, emellett mozzarellagolyót, pizzasajtot és ricottát is készítenek.

Termékeik a család tagjai, Zoltán, Ildikó, Daniella és Adrienn nevéből alkotott ZILDA márkanéven kerülnek forgalomba. Az 1992-ben alakult Makrom Kft. ma már teljes egészében családi tulajdonban van.

– Édesapám 2012-ben két lányomnak ajándékozta az üzletrészét annak érdekében, hogy a család tulajdonában maradjon a cég, és hogy legyen, aki továbbviszi – mondja. – A nagyobbik lányom, Adrienn közgazdász, de amellett elvégezte az aranykalászos gazda tanfolyamot, technikus vizsgát tett, és hamarosan állattenyésztői diplomát szerez Kaposváron.

A kisebbik, Daniella szintén Kaposváron tanult, ő növénytermesztő szakon. Mind ketten kiveszik a részüket a cég munkájából. A feleségem, Ildikó a tejüzemet felügyeli, vejeink pedig az egyéb tevékenységekkel foglalkozó egységekben dolgoznak. Az utánpótlás is adott, három fiú és egy lány unokánk van. Bízom benne, hogy ők veszik át szüleiktől a stafétabotot.

Szalai Kornélia

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

E. coli - töltsük tele a szarvasmarhák itatóját!

A Cornell Egyetemen olyan kutatásokat végeznek, hogy meg lehet-e pontosan határozni azokat a területeket, ahonnan az E. coli fertőzések elterjedhetnek a szarvasmarhák között.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Bővítette termelési kapacitását a Kecskeméti Konzerv Kft.

Több mint nyolcszázmillió forintból termelő berendezésekkel, informatikai eszközökkel és szoftverekkel bővítette kapacitását a Kecskeméti Konzerv Kft. – közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.