Back to top

Unokáknak ajándékozott üzletrész - A borjúneveléstől a feldolgozásig

A mágocsi Makrom Kft.-nél a borjúneveléstől a feldolgozásig mindent maguk végeznek. Ennek megvalósítása érdekében a folyamatos fejlesztésről szóltak az utóbbi esztendők. A 2000-es évek közepén európai színvonalú tehenészeti telepet hoztak létre, majd ezt követően az egykori istállókat alakították át korszerű borjúnevelővé, etetőutakkal.

Korszerűsítették a fejőházat és egy elletőt is építettek. A régi szabadtartásos istállóban is etető- és itatófolyosót hoztak létre.

Kubik Zoltán: az 1992-ben alakult vállalkozás ma már teljes egészében családi tulajdonban van
Kubik Zoltán: az 1992-ben alakult vállalkozás ma már teljes egészében családi tulajdonban van

Az állatok etetéséhez korszerű etetőkocsit vásároltak, amelyen a saját receptúra szerint készített takarmány összetétele és adagolása számítógéppel vezérelhető az irodából.

A takarmány összetételét a rendszerbe bekötött fejőházból érkező adatok alapján határozzák meg, a tejhozam optimalizálása érdekében folyamatosan igazítanak rajta.

Az istállóban robotok tolják az állatok elé a takarmányt, ami nemcsak az állandó ellátást teszi lehetővé, hanem a veszteséget is csökkenti. A takarmány-alapanyagokat maguk termesztik, csak kiegészítő adalékanyagokat vásárolnak. Tárolásukra külön blokkot alakítottak ki a takarmánykeverő mellett.

Az 500 tejelő tehén termelése meghaladja a napi 12 ezer litert
Az 500 tejelő tehén termelése meghaladja a napi 12 ezer litert

A vízágyas pihenőmatracokkal, és vakaróval felszerelt Pignagnoli tehénistállóban az oldalfüggönyöket számítógép mozgatja, az épület klímarendszerét és világítását is az vezérli.

Automatikus, programozható hidraulikus trágyalélehúzó működik az istállóban, amivel könnyen tisztán tartható.

A keletkező trágyát szétválasztják szilárd és a folyékony fázisra, a trágyalé a telepet övező földekre kerül. A tartási körülmények fejlesztésének köszönhetően 1 liter tej előállításához kevesebb, mint napi 40 dekagramm takarmányra van szükségük, miközben az állatok gyorsabban híznak. Emellett nőtt a naponta lefejt tej mennyisége is, az 500 tejelő tehén termelése meghaladja a napi 12 ezer litert.

Több lábon állnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy holstein-fríz-állományuk szaporulatából a bikákat felhizlalják, hogy hazai vagy külpiacon értékesítsék őket. Legújabb beruházásuk, a 2019 végére elkészült feldolgozóüzem szintén ezt a szemléletet tükrözi.

Az évek során folyamatosan előre menekültek. Hárommilliárd forintot költöttek rá, hogy létrehozzák a teljesen önálló, ma már mintegy hatvan embernek munkát adó gazdaságot. Ezer hektáron termesztik az ötszáz fejőstehén, illetve a hatszáz borjú és növendék bika felneveléséhez szükséges takarmányt.

– Egyre jobb a telepünk piaci megítélése. Ez a folyamatos fejlesztésnek köszönhető, és annak is, hogy 3 éve már csak GMO-mentes takarmánnyal etetjük az állatainkat – kezdi beszélgetésünket Kubik Zoltán tulajdonos-ügyvezető. – A koronajárvány bennünket sem kímélt. Amikor bevezették az országos szigorításokat, az állatorvos és a tehenészeti telep vezetőjével egyeztetve mi is karanténba vonultunk, munkatársainkkal együtt. Aztán, ahogy láttuk, hogy enyhül a helyzet, feloldottuk az önként vállalt karanténunkat. A járvány kihatott a januárban kísérleti gyártással elindított feldolgozóra is, ugyanis tervezett tanulmányútjaink elmaradtak és a megrendelőinkkel folytatott tárgyalások megszakadtak.

Még 2015-ben fogalmazódott meg bennük a tejfeldolgozó építésének gondolata, amikor gondok voltak a tejfelvásárlással. Annyira alacsonyak voltak az árak, hogy a nyers tejért 55 forintot fizettek literenként.

Mindig is tervezték, hogy jó genetikájú holstein-fríz teheneik GMO-mentes tejét a termőföldtől az asztalig elv jegyében érté­kesítsék. A megvalósításához szükséges források előteremtése érdekében 2016-ban nyújtottak be pályázatot, amelyre 2017-ben érkezett válasz: az igényelt támogatást elnyerték. Az 1 milliárd forint értékű beruházást 2018 nyarán kezdték meg, mintegy 483 milliós forint uniós támogatással. A jelenleg napi 10 ezer liter tej feldolgozására képes üzem 2019 végére készült el. A legmodernebb technológiával szerelték fel, aminek köszönhetően energiatakarékosan tudják előállítani prémium minőségű kézműves termékeiket. A közel 1000 négyzetméter alapterületű üzemben hamarosan naponta közel 25 000 liter tejet tudnak feldolgozni két műszakban.

– A kísérleti gyártás januárban indult – folytatja tovább Kubik Zoltán. – Még vissza volt, hogy a gépeket szállító olasz cég egyes berendezéseket üzembe helyezzen, de erre már csak online videókapcsolaton keresztül került sor.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb a telep piaci megítélése
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb a telep piaci megítélése

Emellett néhány napos tanulmányútra utaztunk volna két sajtmesterhez, hogy továbbfejlesszük a gyúrt sajt készítéséhez szükséges ismereteinket, de a sajtakadémiára sem jutottunk ki, amin dolgozóinkkal közösen vettünk volna részt. Azonkívül kétféle érett sajt készítésére is megkötöttük volna a szerződést az olasz partnereinkkel. Ezekre most nem kerülhetett sor, majd később utazunk.

A Makrom Kft. vásárlóival folyó tárgyalások is megszakadtak, vendéglőknek, szállodáknak és kisebb boltoknak szállították volna új termékeiket. Ennek ellenére újabb fejlesztésbe fogtak, miután ez meghiúsult. Az üzemben natúr és ízesített gomolya és gyúrt sajtok készülnek majd, emellett mozzarellagolyót, pizzasajtot és ricottát is készítenek.

Termékeik a család tagjai, Zoltán, Ildikó, Daniella és Adrienn nevéből alkotott ZILDA márkanéven kerülnek forgalomba. Az 1992-ben alakult Makrom Kft. ma már teljes egészében családi tulajdonban van.

– Édesapám 2012-ben két lányomnak ajándékozta az üzletrészét annak érdekében, hogy a család tulajdonában maradjon a cég, és hogy legyen, aki továbbviszi – mondja. – A nagyobbik lányom, Adrienn közgazdász, de amellett elvégezte az aranykalászos gazda tanfolyamot, technikus vizsgát tett, és hamarosan állattenyésztői diplomát szerez Kaposváron.

A kisebbik, Daniella szintén Kaposváron tanult, ő növénytermesztő szakon. Mind ketten kiveszik a részüket a cég munkájából. A feleségem, Ildikó a tejüzemet felügyeli, vejeink pedig az egyéb tevékenységekkel foglalkozó egységekben dolgoznak. Az utánpótlás is adott, három fiú és egy lány unokánk van. Bízom benne, hogy ők veszik át szüleiktől a stafétabotot.

Szalai Kornélia

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

A francia kormány is ösztönzi a közvetlen értékesítést

Mintegy 8000 mezőgazdasági, kertészeti termelő szerepel azon az online felületen, amelyet a helyi gazdák és főként a városlakó fogyasztók egymásra találása céljából indított a francia kormány. A Friss és helyi (Frais et local) nevű honlapon a termékek árusítóhelyeit is feltüntették, hogy mindenki megtalálja az otthonához legközelebbit.

Katonákból lettek gazdálkodók - nem is akármilyenek!

Létezik egy szervezet, mely a mezőgazdaság iránt nyitott, leszerelt amerikai katonáknak nyújt segítséget. A veteránok pályázaton keresztül a többi közt tenyészállatokhoz és járművekhez juthatnak hozzá, illetve különféle képzéseken is részt vehetnek.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.