Back to top

Faültetéssel kezdődtek az Erdei Vándortáborok

Valamennyi útvonalon faültetéssel kezdődtek az Erdei Vándortáborok, az első útnak induló csoportok őshonos fákat ültettek mind a kilenc útvonalon. Az idei Erdei Vándortáborok során mintegy 4000 diák és kísérőik járják a hazai erdőket. A június közepétől augusztus második feléig tartó táborokban 160 csoport 9 útvonalon ismerheti meg Magyarország erdeit.

A szervezők idén a zöld szemléletformálás mellett kiemelt figyelmet fordítanak a járványügyi szabályok maradéktalan betartására, a táborozók biztonságára.

Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Programban a gyerekek a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek, a Pilis, a Vasi-Hegyhát, a Zemplén, valamint idén először a Vértes és a Zselic természeti, illetve kulturális értékeit ismerhetik meg. A június 17-én induló Erdei Vándortáborok minden útvonalon faültetéssel kezdődtek: az elsőként útnak induló csoportok egy-egy őshonos fát ültettek erdészek útmutatásával, segítségével.

A faültetések célja, hogy felhívja a diákok figyelmét az erdők és a fák szerepére, amit a klímaváltozás elleni fellépésben és a fenntartható gazdálkodásban töltenek be.

Emellett jól szimbolizálja az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségét, vagyis, hogy a társadalom minden tagja cselekvő részese lehet a klímavédelemnek. Fontos üzenetet hordoz az ültetett fajok kiválasztása: az adott termőhelynek megfelelő, változatos erdők kialakítására hívják fel a figyelmet. Így például a zempléni útvonalon az év fájának választott tatár juhar egy példányát, a Zselicben a Ropolyi-tónál pedig egy cseresznyefát ültettek el a táborozók.

Faültetéssel hagynak nyomot a Mátrában a vándortáboros csoportok

Az Erdei Vándortábor Program egyik újdonságaként a szervezők ebben az évben a szokásos csoportos jelentkezés mellett egyéni jelentkezésre is lehetőséget biztosítanak. Azok, akik így kívánnak részt venni Erdei Vándortáborban, az Országos Erdészeti Egyesületnél jelentkezhetnek az egyhetes turnusok valamelyikére.

Idén a járvány ellenére több csoport indul, mint tavaly. A táborok szervezői a járványügyi szabályokat, intézkedéseket a teljes programsorozat alatt alkalmazzák.

Az Erdei Vándortáborok helyszínei vidéken, a zsúfolt helyektől távol esnek, az útvonalak a természetben haladnak, ezzel is minimalizálva az emberi kontaktusok számát. Az állami erdőgazdaságok ökoturisztikai infrastruktúrája pedig szükség esetén megfelelően biztonságos hátteret biztosít a táborok lebonyolításához.

Az Erdei Vándortábor Program célja, hogy a fiatalok testközelből ismerjék meg a magyar erdőket és értékeiket; ismerjék meg, miért fontos a változó környezetben az erdők fenntartása és gyarapítása. A vándortáborokban a fenntartható erdőgazdálkodás összekapcsolódik a mindennapi zöld szemlélettel. A vándortáborok ökológiai lábnyoma minimális, hiszen a szervezők törekednek az étkeztetéshez újrahasznosítható és tartós csomagolóanyagok használatára, nagy hangsúlyt fektetnek a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint felhívják a figyelmet a tudatos energia- és vízhasználatra is. Egyes útvonalakon éppen ezért nem lesz csomagszállítás, az erdei vándoroknak így maguknak kell vinniük csomagjaikat.

A fiatalok az Erdei Vándortáborok során erdei iskolai programokon vehetnek részt. A gyerekek a természeti értékeken kívül Magyarország kulturális örökségének olyan kincseit láthatják, mint a visegrádi Fellegvár és Salamon-torony, a csókakői, a drégelyi és a regéci vár (a Vértesben, a Börzsönyben, illetve a Zemplénben), vagy az Árpád-kori mánfai templom a Mecsekben.

Az Erdei mellett megkezdődtek a Bringás és Vízi Vándortáborok, idén először pedig Zarándoktábor is indult.

A Vándortábor Programot – amelyhez az élményeket bemutatandó novella-, vers- és fotópályázatot is meghirdettek a fiatalok számára – az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda koordinálja.

Forrás: 
Országos Erdészeti Egyesület sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óbiródi vadászházak

A Balatontól mindössze 50 kilométerre található a Tolna megyei Óbiród. A legendákkal övezett festői erdőrengeteg legmélyén várja visszajáró és új, étkező és megszálló vendégeit a Gyulaj Zrt. két egymás szomszédságában álló patinás vadászháza.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Erdészkilátó

A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

A faforgács illata

A fafaragás nem más, mint képzelet, érzék és ügyes szerszámhasználat együttes végkifejlete. Mesterfokú elsajátításához sok éves gyakorlatra van szükség, és minden alkotás újabb ismeretekkel gazdagít. Kiss István immár 20 éve dolgozik fával egri műhelyében, és mai is szenvedéllyel űzi eme ősi, nemes mesterséget.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.