Back to top

Faültetéssel kezdődtek az Erdei Vándortáborok

Valamennyi útvonalon faültetéssel kezdődtek az Erdei Vándortáborok, az első útnak induló csoportok őshonos fákat ültettek mind a kilenc útvonalon. Az idei Erdei Vándortáborok során mintegy 4000 diák és kísérőik járják a hazai erdőket. A június közepétől augusztus második feléig tartó táborokban 160 csoport 9 útvonalon ismerheti meg Magyarország erdeit.

A szervezők idén a zöld szemléletformálás mellett kiemelt figyelmet fordítanak a járványügyi szabályok maradéktalan betartására, a táborozók biztonságára.

Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Programban a gyerekek a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek, a Pilis, a Vasi-Hegyhát, a Zemplén, valamint idén először a Vértes és a Zselic természeti, illetve kulturális értékeit ismerhetik meg. A június 17-én induló Erdei Vándortáborok minden útvonalon faültetéssel kezdődtek: az elsőként útnak induló csoportok egy-egy őshonos fát ültettek erdészek útmutatásával, segítségével.

A faültetések célja, hogy felhívja a diákok figyelmét az erdők és a fák szerepére, amit a klímaváltozás elleni fellépésben és a fenntartható gazdálkodásban töltenek be.

Emellett jól szimbolizálja az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségét, vagyis, hogy a társadalom minden tagja cselekvő részese lehet a klímavédelemnek. Fontos üzenetet hordoz az ültetett fajok kiválasztása: az adott termőhelynek megfelelő, változatos erdők kialakítására hívják fel a figyelmet. Így például a zempléni útvonalon az év fájának választott tatár juhar egy példányát, a Zselicben a Ropolyi-tónál pedig egy cseresznyefát ültettek el a táborozók.

Faültetéssel hagynak nyomot a Mátrában a vándortáboros csoportok

Az Erdei Vándortábor Program egyik újdonságaként a szervezők ebben az évben a szokásos csoportos jelentkezés mellett egyéni jelentkezésre is lehetőséget biztosítanak. Azok, akik így kívánnak részt venni Erdei Vándortáborban, az Országos Erdészeti Egyesületnél jelentkezhetnek az egyhetes turnusok valamelyikére.

Idén a járvány ellenére több csoport indul, mint tavaly. A táborok szervezői a járványügyi szabályokat, intézkedéseket a teljes programsorozat alatt alkalmazzák.

Az Erdei Vándortáborok helyszínei vidéken, a zsúfolt helyektől távol esnek, az útvonalak a természetben haladnak, ezzel is minimalizálva az emberi kontaktusok számát. Az állami erdőgazdaságok ökoturisztikai infrastruktúrája pedig szükség esetén megfelelően biztonságos hátteret biztosít a táborok lebonyolításához.

Az Erdei Vándortábor Program célja, hogy a fiatalok testközelből ismerjék meg a magyar erdőket és értékeiket; ismerjék meg, miért fontos a változó környezetben az erdők fenntartása és gyarapítása. A vándortáborokban a fenntartható erdőgazdálkodás összekapcsolódik a mindennapi zöld szemlélettel. A vándortáborok ökológiai lábnyoma minimális, hiszen a szervezők törekednek az étkeztetéshez újrahasznosítható és tartós csomagolóanyagok használatára, nagy hangsúlyt fektetnek a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint felhívják a figyelmet a tudatos energia- és vízhasználatra is. Egyes útvonalakon éppen ezért nem lesz csomagszállítás, az erdei vándoroknak így maguknak kell vinniük csomagjaikat.

A fiatalok az Erdei Vándortáborok során erdei iskolai programokon vehetnek részt. A gyerekek a természeti értékeken kívül Magyarország kulturális örökségének olyan kincseit láthatják, mint a visegrádi Fellegvár és Salamon-torony, a csókakői, a drégelyi és a regéci vár (a Vértesben, a Börzsönyben, illetve a Zemplénben), vagy az Árpád-kori mánfai templom a Mecsekben.

Az Erdei mellett megkezdődtek a Bringás és Vízi Vándortáborok, idén először pedig Zarándoktábor is indult.

A Vándortábor Programot – amelyhez az élményeket bemutatandó novella-, vers- és fotópályázatot is meghirdettek a fiatalok számára – az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda koordinálja.

Forrás: 
Országos Erdészeti Egyesület sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vízfő turistaház Orfűn

A Mecsek-hegység észak felé nyíló völgyében húzódó tórendszer és a csendes falvak üde színfoltjai Baranya megyének. Egyre többen gondolják úgy, hogy Orfűre érdemes eljutni, majd többször visszatérni – a fokozott érdeklődés pedig folyamatos és célzott fejlesztéseket ösztönöz.

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.