Back to top

Háromgenerációs családi gazdaság

A Komárom-Esztergom megyei Kocson a Vas család immár három generáción át gazdálkodik. Az alapító nagyapa ma is besegít, a gazdaság feje Vas László, az édesapa, aki nyugodtan megengedheti magának az üdülést a feleségével, mert a fia sem gyerek már, így gond nélkül elvégzi a munkát.

A település határában lévő telephelyükön sertés- és marhahízlalással foglalkoznak, és itt van a növénytermesztéshez szükséges gépparkjuk is. Több mint 100 hektár földet művelnek, saját és bérelt földeken, illetve bérmunkát is vállalnak. A föld korábban tsz-tulajdon volt, de annak idején ők maguk és a rokonok is kivették. Egyébként Kocson ma is működik a tsz – növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Rajtuk kívül a településen csak Vasék állattartók, igaz a gazdaság az évek során sok változáson ment keresztül.

Vas László Balázs szakmája a mezőgépészet
Vas László Balázs szakmája a mezőgépészet
Egy MTZ-vel indult

A családi vállalkozást a nagyapa, Vass László alapította. Malomban dolgozott, az ottani egyik fizetéséből vett egy MTZ 50-es traktort és a szőlőhegyen, egy fél hektáros területen búza és kukorica termesztésébe fogott, illetve otthon, háztáji formában foglalkozott sertésekkel.

Idővel a ház udvara szűkösnek bizonyult, így a 2000-es évek elején elkezdték építeni a falu határában, a családi háztól 800 méterre található állattartó telepüket – családi körben tanyát –, amely most a gazdaság központja. Kezdetben 15 anyakocát tartottak és ennek szaporulatát hizlalták.

Ehhez a tanyán minden feltételt megteremtettek: istállót, takarmánytárolót, erő- és munkagépeket a takarmány megtermeléséhez. Így aztán mára traktortól a kombájnig a teljes erő- és munkagépsor adott a szántóföldi munkához.

Kilátás a „tanyáról” – a szomszéd gazda épp simítózik
Kilátás a „tanyáról” – a szomszéd gazda épp simítózik

Újabb lehetőség a bérhizlalás

Később a sertésállományuk is nőtt: a faluban lévő háznál tartottak 50 anyakocát, s azok szaporulatát hizlalták a tanyán. Azonban olyan nagy költségekkel és anyagi kockázattal is járt a saját tulajdonú süldők hizlalása, illetve a három embernek olyan sok gondja adódott a növénytermesztés és az állattartás összehangolásával, a takarmányozással, illetve az állattartáshoz köthető napi szintű munkával, hogy eldöntötték, felszámolják az üzemi szintű sertéstartást. Azért, hogy az istálló ne álljon kihasználatlanul, újabb lehetőségek után néztek. Így találtak rá a bérhizlalásra. Azóta is egy hazai partner számára hizlalják a sertéseket. Egyszerre 600 malac érkezik, a ráhizlalt súly után járó ár fix, így gond nélkül tudják tartani a hízókat, amelyek három hónap alatt elérik a vágósúlyt.

Időközben a nagyapa visszavonult, de ma is szívesen besegít a napi teendők elvégzésében, amire főleg a nyári nagy szezon közben van szükség. A gazdaság vezetője tehát ma az édesapa, aki fiával közösen viszi a gazdaságot.

A változást mutatja, hogy a harmadik generációs László az első, akinek mezőgazdasághoz kapcsolódó végzettsége van: mezőgépészként szerzett szakközépiskolai érettségit.

Sertésistálló – a bérhizlalás kifizetődőbb
Sertésistálló – a bérhizlalás kifizetődőbb

Osztrák kereskedővel

Miután a szántókon mindig is termeltek takarmánynövényeket, adódott, hogy ha nem a sertéshizlalásban használják fel, ne csak eladják, hanem találjanak más állatfajt, amivel megetethetik. Így találtak rá az osztrák partnerükre, aki Magyarországon felvásárolja, és itt Kocson hizlaltatja a bikaborjúkat. A mélyalmos tartású állomány vegyes – az osztrák ügyfél minden borjút megvesz, amit csak talál. Ottjártunkkor pedig 40 hízott állat várta a szállítást.

A gazdaság számára a növénytermesztés és az állattartás elképzelhetetlen egymás nélkül, hiszen az állatok számára szükséges takarmányt a termőföldek, míg a termőföldeknek szükséges tápanyagot (trágyát) az állatok termelik ki.

Így mindkét tevékenységet szívesen és odaadással csinálják. Ennek érdekében a telepet folyamatosan fejlesztik, próbálják kihasználni a lehetőségeket és minél korszerűbb berendezésekkel, gépekkel felszerelni. Ezen összetett tevékenységi kör miatt is fontos, hogy a gazdaság mindig a lehető legkorszerűbb technikákat alkalmazza mind az állattartásban, mind a növénytermesztésben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Fürjek és paradicsomok - A belvárosban is lehet gazdálkodni

Alapvetően a fürjek miatt látogattam el a Miczák családhoz, de ez a paradicsomőrület nem hagy nyugodni... Szépen gondozott családi házba csöngetek be Veszprém belvárosában. A ház mellett virágokkal övezett kerti út visz hátra. A terasz mellett egy görögdinnye fejlődik, mint Miczák Lászlótól megtudom, véletlenül fújta ide a szél.

Még egy hétig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hete maradt az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a MAZARS. Ettől az évtől Törökországgal bővült a visszaigénylési lehetőséget biztosító országok listája.

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Egy bűnszervezett 500 millió forint értékű EU-s támogatást tulajdonított el

Több mint száz vádlott ellen emelt vádat a főügyészség költségvetési csalás bűntette miatt, az elsőfokú ítéletben a bíróság több terheltet súlyos, letöltendő szabadságvesztésre ítélt, közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Megszülettek az ország első „lombikborjai”, Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni.