Back to top

Háromgenerációs családi gazdaság

A Komárom-Esztergom megyei Kocson a Vas család immár három generáción át gazdálkodik. Az alapító nagyapa ma is besegít, a gazdaság feje Vas László, az édesapa, aki nyugodtan megengedheti magának az üdülést a feleségével, mert a fia sem gyerek már, így gond nélkül elvégzi a munkát.

A település határában lévő telephelyükön sertés- és marhahízlalással foglalkoznak, és itt van a növénytermesztéshez szükséges gépparkjuk is. Több mint 100 hektár földet művelnek, saját és bérelt földeken, illetve bérmunkát is vállalnak. A föld korábban tsz-tulajdon volt, de annak idején ők maguk és a rokonok is kivették. Egyébként Kocson ma is működik a tsz – növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Rajtuk kívül a településen csak Vasék állattartók, igaz a gazdaság az évek során sok változáson ment keresztül.

Vas László Balázs szakmája a mezőgépészet
Vas László Balázs szakmája a mezőgépészet
Egy MTZ-vel indult

A családi vállalkozást a nagyapa, Vass László alapította. Malomban dolgozott, az ottani egyik fizetéséből vett egy MTZ 50-es traktort és a szőlőhegyen, egy fél hektáros területen búza és kukorica termesztésébe fogott, illetve otthon, háztáji formában foglalkozott sertésekkel.

Idővel a ház udvara szűkösnek bizonyult, így a 2000-es évek elején elkezdték építeni a falu határában, a családi háztól 800 méterre található állattartó telepüket – családi körben tanyát –, amely most a gazdaság központja. Kezdetben 15 anyakocát tartottak és ennek szaporulatát hizlalták.

Ehhez a tanyán minden feltételt megteremtettek: istállót, takarmánytárolót, erő- és munkagépeket a takarmány megtermeléséhez. Így aztán mára traktortól a kombájnig a teljes erő- és munkagépsor adott a szántóföldi munkához.

Kilátás a „tanyáról” – a szomszéd gazda épp simítózik
Kilátás a „tanyáról” – a szomszéd gazda épp simítózik

Újabb lehetőség a bérhizlalás

Később a sertésállományuk is nőtt: a faluban lévő háznál tartottak 50 anyakocát, s azok szaporulatát hizlalták a tanyán. Azonban olyan nagy költségekkel és anyagi kockázattal is járt a saját tulajdonú süldők hizlalása, illetve a három embernek olyan sok gondja adódott a növénytermesztés és az állattartás összehangolásával, a takarmányozással, illetve az állattartáshoz köthető napi szintű munkával, hogy eldöntötték, felszámolják az üzemi szintű sertéstartást. Azért, hogy az istálló ne álljon kihasználatlanul, újabb lehetőségek után néztek. Így találtak rá a bérhizlalásra. Azóta is egy hazai partner számára hizlalják a sertéseket. Egyszerre 600 malac érkezik, a ráhizlalt súly után járó ár fix, így gond nélkül tudják tartani a hízókat, amelyek három hónap alatt elérik a vágósúlyt.

Időközben a nagyapa visszavonult, de ma is szívesen besegít a napi teendők elvégzésében, amire főleg a nyári nagy szezon közben van szükség. A gazdaság vezetője tehát ma az édesapa, aki fiával közösen viszi a gazdaságot.

A változást mutatja, hogy a harmadik generációs László az első, akinek mezőgazdasághoz kapcsolódó végzettsége van: mezőgépészként szerzett szakközépiskolai érettségit.

Sertésistálló – a bérhizlalás kifizetődőbb
Sertésistálló – a bérhizlalás kifizetődőbb

Osztrák kereskedővel

Miután a szántókon mindig is termeltek takarmánynövényeket, adódott, hogy ha nem a sertéshizlalásban használják fel, ne csak eladják, hanem találjanak más állatfajt, amivel megetethetik. Így találtak rá az osztrák partnerükre, aki Magyarországon felvásárolja, és itt Kocson hizlaltatja a bikaborjúkat. A mélyalmos tartású állomány vegyes – az osztrák ügyfél minden borjút megvesz, amit csak talál. Ottjártunkkor pedig 40 hízott állat várta a szállítást.

A gazdaság számára a növénytermesztés és az állattartás elképzelhetetlen egymás nélkül, hiszen az állatok számára szükséges takarmányt a termőföldek, míg a termőföldeknek szükséges tápanyagot (trágyát) az állatok termelik ki.

Így mindkét tevékenységet szívesen és odaadással csinálják. Ennek érdekében a telepet folyamatosan fejlesztik, próbálják kihasználni a lehetőségeket és minél korszerűbb berendezésekkel, gépekkel felszerelni. Ezen összetett tevékenységi kör miatt is fontos, hogy a gazdaság mindig a lehető legkorszerűbb technikákat alkalmazza mind az állattartásban, mind a növénytermesztésben.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

Elkezdődött az aratás Békés megyében

Az őszi árpa betakarításával a szokásosnál később ugyan, de megkezdődött az aratás Békés megyében. Egyes belvizes területeken a munkálatok nagy nehézségekbe ütköznek, és gond lehet a termény minőségét jelző hektolitersúllyal is - tájékoztatta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatósága az aratási koordinációs bizottság üléséről az MTI-t.

Korán eltűnt az idén a kukorica a piacról

Időarányosan csökkent az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege az idei első negyedévben, miközben az export és az import értéke emelkedett. A szakértő szerint a következő negyedév statisztikája rosszabb képet mutat majd.