Back to top

Megelőzés a tehenészetben: szubklinikai masztitisz

Manapság a tehenészeti telepek legkártékonyabb betegsége a klinikai masztitisz, mely gyakran szubklinikai tőgygyulladásból alakul ki. A szub­klinikai masztitisz hatására megemelkedik a tej szomatikus sejtszáma, ezáltal romlik a minősége, aminek következtében egy idő után kialakul a klinikai masztitisz, amitől a megtermelt tej eladhatatlanná válik. A fertőzés okozta károkat azonban meg lehet előzni, ha idejében cselekszünk.

A szarvasmarhatelepek egyik leggyakoribb és legnagyobb veszteségeket okozó problémája a tehén tejmirigyeiben kialakuló gyulladásos elváltozás, a masztitisz. A betegséget bakteriális fertőzés okozza, melynek hatására a tőgyben kétféle gyulladás jöhet létre: a klinikai tőgygyulladás vagy a szubklinikai tőgygyuladás. Míg az előbbinek szemmel látható tünetei vannak, utóbbi esetben a fertőzés külső jelei nem láthatók, így sokszor a gazdák nem is tudják, hogy akár az egész állományt veszélyeztető megbetegedéssel állnak szemben.

A gyakorlati tapasztalatok szerint hozzávetőlegesen az összes masztitiszes megbetegedés 70 százaléka szubklinikai tőgygyulladás.

A fertőzés kialakulására csak a magas szomatikus sejtszámból, illetve tálcázáskor a tejben lévő tejrögök megjelenéséből lehet következtetni. A szubklinikai tőgygyulladás kialakulása egy intő jel lehet a gazdáknak, de általában energia és kapacitás hiányában a fertőzöttség nem derül ki, így az esetek 70-80 százalékában kialakul a klinikai tőgygyuladás, amelyet már sokkal nehezebb kezelni, és komoly deficitet okoz a gazdaságban. Ilyenkor a termelő 3-7 napig nem értékesítheti a fertőzött állat tejét, emellett az állat gyógyszerköltsége is jelentős kiadással terheli meg a vállalkozást.

Megközelítőleg, a tehén termelésből való kiesésének vesztesége és antibiotikumos kezelése 30-50 ezer forintot jelent egy tőgygyulladás alkalmával.

Ráadásul a rendszeres antibiotikum-felhasználás miatt a fertőző baktériumokban rezisztencia alakulhat ki, melynek hatására a probléma csak tovább fokozódik.

Annak érdekében, hogy a masztitisz kezelésére ne kelljen a gazdának költenie, érdemes a klinika tőgygyulladás kialakulását megelőzni, a fertőzést a korai, szubklinikai állapotban megállítani. Ennek egyik legjobb módszere, ha a teheneknek Mammi­top bolust adagolunk.

A bolus egy természetes antibiotikum, mely növényi eredetű komponenseket tartalmaz, többi közt eukaliptuszt, szegfűszeget és fokhagyma extraktumokat.

A fokhagymában található allicilinből tovább izolált PTS (Propyl-propane-Thio-Sulfinate) és PTSO (Propyl-propane-Thio-Sulfinate-Oxid) stabil vegyületek biztosítják a készítmény hatékonyságát, ugyanis nem lépnek reakcióba más vegyülettel, ezáltal garantálható a készítmény beltartalma. Mindkettő antioxidáns-vegyület a hővel szemben ellenálló. Erős antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, továbbá antimikrobiális tartósítószerként való alkalmazásuk is ismert a sajtgyártásban és a gyümölcsfeldolgozásban.

A Mammitop a környezeti kórokozók és a fertőző patogénekkel szemben is eredményes. Kísérletek bizonyították, hogy az E. Coli és a Staphylococcus aureus kifejezetten érzékenyek a rá.

A készítmény egyik nagy előnye, hogy ugyanolyan hatékonysággal működik a rezisztens (MRSA) és a nem rezisztens (MSSA) baktériumokkkal szemben is.

A Kiscséripusztán végzett, Dr. Bartyik János állatorvos által irányított kísérlet során a többször ellett tehenek a bolust közvetlenül ellés után kapták meg a nyári hónapokban. A kezelt és a kontrollcsoportot összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak az ellés követő három befejés eredményeit összegezve, hogy a Mammitoppal kezelt állatok jelentősen alacsonyabb szomatikus sejtszámmal rendelkeztek, mint a kontrollcsoport.

A Mammitop bolust többféle protokoll szerint lehet alkalmazni.

A készítményt célszerű az elléskor, szárazra állításkor alkalmazni, illetve bármikor a termelés folyamán, ha szomatikus sejtszámnövekedést tapasztalunk.

A bolus három héten keresztül a bendő alsó zsákocskájában folyamatos oldódással fejti ki hatását. Költséghatékonyság szempontjából a termék lényeges tulajdonsága, hogy nincs tej és hús várakozási ideje, vagyis a kezelés alatt az állatot folyamatosan termelésben lehet tartani, nem kell megvárni, hogy a szer kiürüljön a szervezetből, nem úgy, mint egy antibiotikumos gyógyszeres kezelés során.

A kísérletek azt is megállapították, hogy a Mammitoppal kezelt tehenek 84 százalékánál megszűnt a fertőzés a kezelés után, ezért jó stratégia lehet a bolust szárazon álláskor adagolni, ugyanis az így kezelt teheneknél még a magas szomatikus sejtszámnál sem alakult ki a klinikai masztitisz.

Fontos megjegyezni, hogy a Mammitop bolus csak a szubklinikai tőgygyulladás megelőzésében hatékony, egy már kialakult klinikai tőgygyulladás esetében a fertőzést csak gyógyszeres kezeléssel lehet gyógyítani.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Az e-tejkereskedelem trónjára tör az Arla Európában

Az Arla célja, hogy a tejágazat e-kereskedelmi vezetője legyen Európában. Terveik szerint a következő öt évben megdupláznák eladásaikat az online platformon keresztül, mely 600 millió eurót jelentene. Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában 9700 tejtermelő közös tulajdonosa az Arla-nak.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Zalaegerszegen üzemet zár be, Veszprémben fejleszt a Savencia tejipari vállalat

Átszervezi tevékenységét a Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. - a korábbi Pannontej -, amely bezárja zalaegerszegi sajtüzemét, illetve tovább fejleszti veszprémi gyáregységét - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.