Back to top

Megelőzés a tehenészetben: szubklinikai masztitisz

Manapság a tehenészeti telepek legkártékonyabb betegsége a klinikai masztitisz, mely gyakran szubklinikai tőgygyulladásból alakul ki. A szub­klinikai masztitisz hatására megemelkedik a tej szomatikus sejtszáma, ezáltal romlik a minősége, aminek következtében egy idő után kialakul a klinikai masztitisz, amitől a megtermelt tej eladhatatlanná válik. A fertőzés okozta károkat azonban meg lehet előzni, ha idejében cselekszünk.

A szarvasmarhatelepek egyik leggyakoribb és legnagyobb veszteségeket okozó problémája a tehén tejmirigyeiben kialakuló gyulladásos elváltozás, a masztitisz. A betegséget bakteriális fertőzés okozza, melynek hatására a tőgyben kétféle gyulladás jöhet létre: a klinikai tőgygyulladás vagy a szubklinikai tőgygyuladás. Míg az előbbinek szemmel látható tünetei vannak, utóbbi esetben a fertőzés külső jelei nem láthatók, így sokszor a gazdák nem is tudják, hogy akár az egész állományt veszélyeztető megbetegedéssel állnak szemben.

A gyakorlati tapasztalatok szerint hozzávetőlegesen az összes masztitiszes megbetegedés 70 százaléka szubklinikai tőgygyulladás.

A fertőzés kialakulására csak a magas szomatikus sejtszámból, illetve tálcázáskor a tejben lévő tejrögök megjelenéséből lehet következtetni. A szubklinikai tőgygyulladás kialakulása egy intő jel lehet a gazdáknak, de általában energia és kapacitás hiányában a fertőzöttség nem derül ki, így az esetek 70-80 százalékában kialakul a klinikai tőgygyuladás, amelyet már sokkal nehezebb kezelni, és komoly deficitet okoz a gazdaságban. Ilyenkor a termelő 3-7 napig nem értékesítheti a fertőzött állat tejét, emellett az állat gyógyszerköltsége is jelentős kiadással terheli meg a vállalkozást.

Megközelítőleg, a tehén termelésből való kiesésének vesztesége és antibiotikumos kezelése 30-50 ezer forintot jelent egy tőgygyulladás alkalmával.

Ráadásul a rendszeres antibiotikum-felhasználás miatt a fertőző baktériumokban rezisztencia alakulhat ki, melynek hatására a probléma csak tovább fokozódik.

Annak érdekében, hogy a masztitisz kezelésére ne kelljen a gazdának költenie, érdemes a klinika tőgygyulladás kialakulását megelőzni, a fertőzést a korai, szubklinikai állapotban megállítani. Ennek egyik legjobb módszere, ha a teheneknek Mammi­top bolust adagolunk.

A bolus egy természetes antibiotikum, mely növényi eredetű komponenseket tartalmaz, többi közt eukaliptuszt, szegfűszeget és fokhagyma extraktumokat.

A fokhagymában található allicilinből tovább izolált PTS (Propyl-propane-Thio-Sulfinate) és PTSO (Propyl-propane-Thio-Sulfinate-Oxid) stabil vegyületek biztosítják a készítmény hatékonyságát, ugyanis nem lépnek reakcióba más vegyülettel, ezáltal garantálható a készítmény beltartalma. Mindkettő antioxidáns-vegyület a hővel szemben ellenálló. Erős antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, továbbá antimikrobiális tartósítószerként való alkalmazásuk is ismert a sajtgyártásban és a gyümölcsfeldolgozásban.

A Mammitop a környezeti kórokozók és a fertőző patogénekkel szemben is eredményes. Kísérletek bizonyították, hogy az E. Coli és a Staphylococcus aureus kifejezetten érzékenyek a rá.

A készítmény egyik nagy előnye, hogy ugyanolyan hatékonysággal működik a rezisztens (MRSA) és a nem rezisztens (MSSA) baktériumokkkal szemben is.

A Kiscséripusztán végzett, Dr. Bartyik János állatorvos által irányított kísérlet során a többször ellett tehenek a bolust közvetlenül ellés után kapták meg a nyári hónapokban. A kezelt és a kontrollcsoportot összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak az ellés követő három befejés eredményeit összegezve, hogy a Mammitoppal kezelt állatok jelentősen alacsonyabb szomatikus sejtszámmal rendelkeztek, mint a kontrollcsoport.

A Mammitop bolust többféle protokoll szerint lehet alkalmazni.

A készítményt célszerű az elléskor, szárazra állításkor alkalmazni, illetve bármikor a termelés folyamán, ha szomatikus sejtszámnövekedést tapasztalunk.

A bolus három héten keresztül a bendő alsó zsákocskájában folyamatos oldódással fejti ki hatását. Költséghatékonyság szempontjából a termék lényeges tulajdonsága, hogy nincs tej és hús várakozási ideje, vagyis a kezelés alatt az állatot folyamatosan termelésben lehet tartani, nem kell megvárni, hogy a szer kiürüljön a szervezetből, nem úgy, mint egy antibiotikumos gyógyszeres kezelés során.

A kísérletek azt is megállapították, hogy a Mammitoppal kezelt tehenek 84 százalékánál megszűnt a fertőzés a kezelés után, ezért jó stratégia lehet a bolust szárazon álláskor adagolni, ugyanis az így kezelt teheneknél még a magas szomatikus sejtszámnál sem alakult ki a klinikai masztitisz.

Fontos megjegyezni, hogy a Mammitop bolus csak a szubklinikai tőgygyulladás megelőzésében hatékony, egy már kialakult klinikai tőgygyulladás esetében a fertőzést csak gyógyszeres kezeléssel lehet gyógyítani.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Nagy-Britannia inkább a világ másik feléről vásárol tejtermékeket

Nagy-Britannia előrehaladott szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytat Ausztráliával és Új-Zélanddal tejtermékek forgalmazásáról. Ennek eredménye hátrányosan érintheti az európai tejtermelőket és feldolgozókat.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Növényi gél a kiszáradás ellen

A növénypusztulás egyik leggyakoribb oka a kiszáradás. A megfelelő vízellátás főként szállítás során, illetve az üzletekben nehézkes. A Chrysal cég által erre a célra kifejlesztett növényi gél ugyanakkor hosszú ideig biztosítja a megfelelő nedvességet a növényeknek, így szavatolja a megfelelő minőséget és a hosszabb élettartamot.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.