Back to top

Segítenek az idénymunkások?

Az idénymunkák elvégzése érdekében átfogó intézkedéscsomagot fogadtak el Szlovákiában. A munka- és szociális ügyek minisztériuma a pénzügyi tárcával közösen próbálja a belföldi munkavállalók idényjellegű foglalkoztatását ösztönözni. Az intézkedésektől a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium a vidéki foglalkoztatás fellendülését és az idénymunkák maradéktalan elvégzését reméli.

Előfordul, hogy a termést nem tudják betakarítani
Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője az intézkedésekről azt nyilatkozta, hogy a kamara nagyra értékeli az állam hozzáállását a problémához. A speciális növények termesztése különösen munkaerőigényes, és ebben elsősorban az idénymunkásokra támaszkodik.

„A rendszerszemlélettel kidolgozott intézkedéscsomag az agrárágazat egésze számára jelentős lépés, mert az eddiginél jóval kedvezőbb feltételeket teremt a hazai idénymunkások alkalmazására a zöldség-gyümölcs és a szőlőtermesztők számára egyaránt” – mondta Jana Holéciová.

Mint hozzátette, az intézkedéseket éppen jókor kezdik bevezetni, mert a koronavírus-járvány miatt a szlovák cégek nagy része elbocsátásokat fontolgat, sőt, sokan már meg is valósították, miközben az eddig általánosan foglalkoztatott külföldi idénymunkások a járvány miatt lezárt határokon nem tudtak átkelni. Így a szlovákiai termesztők sem fogadhatták a halaszthatatlan munkák elvégzésére fogadott külföldi dolgozókat.

Az idénymunkások egész Európai Unióban keresettek. Szlovákia részben emiatt döntött úgy, hogy jól megfontolt eszközök bevezetésével próbálja vonzóvá tenni a belföldi munkanélküliek számára a mezőgazdasági idénymunkát.

„A hazai idénymunkások alkalmazása megszüntetheti az olyan kényes szituációkat, amilyen már előfordult, hogy a gyümölcstermesztők például munkaerő híján nem tudták idejében betakarítani a bőséges termést, ami emiatt a fák alatt ment tönkre az ültetvényekben – mutatott rá az SPPK szóvivője. – Elfogadhatatlan, hogy miközben nap mint nap hangoztatjuk az ország önellátásának fontosságát alapvető élelmiszerekből, mégis képtelenek vagyunk megfelelő mennyiséget előállítani, mert nem tudunk sem megfelelő színvonalú növényvédelemről gondoskodni, sem a megtermett termést betakarítani”

„A mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása érdekében hozott intézkedésektől 5 ezer új munkahely létrejöttét várják vidéken. Ennyi plusz foglalkoztatottal egyrészt könnyebben ütemezhető a betakarítás, a növényvédelmi munkák, a termények tárolása, másrészt ezáltal a fogyasztók közelebb kerülhetnek a hazai és a regionális termelőkhöz” – nyilatkozta Emil Macho, az SPPK elnöke az intézkedésekről.

Ez a mostani az első lényeges lépés a munkaerőhiány csökkentésére az agrár­ágazatban.

Az állam 12 millió eurót szán a projektre, amiből az idénymunkások foglalkoztatásának adóterheit csökkentik a gyümölcs-, a zöldség- és a szőlőtermesztésben. Bár a béreket terhelő elvonások növekedése a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában sok fejtörést okoz, teljes adómentesség kizárólag azokra az idénymunkásokra vonatkozik, akiket a munkaügyi hivatal legalább 3 hónapig munkanélküliként tartott nyilván.

„Az idénymunkások foglalkoztatása érdekében hozott intézkedések jó esélyt teremtenek arra, hogy a mezőgazdasági termelők felvegyék a munkát keresőket, de egyúttal óriási próbatétel is, amiből kiderülhet, hogy szlovákiai munkanélküliek mekkora része hajlandó az agrárágazatban dolgozni, akár rövid ideig is” – nyilatkozta Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke.

Az intézkedések adta kedvezményes lehetőséggel élő idénymunkásoknak egy­ér­telműen több marad a bukszájában a havi bérükből mint korábban, ugyanis az eddigi szigorú adószabályok alapján a 8 eurós órabérből mindössze nagyjából 4 eurót tudtak hazavinni, míg a Szlovákián kívülről érkezett munkavállalók nettó keresete 7 euró is lehetett – ugyanazért a munkáért.

Elsősorban emiatt jelentek meg olyan nagy számban ukrán, szerb és román vendégmunkások a szlovák agráriumban.

Az EU bor- és szőlőtermelésre elkülönített támogatásait Szlovákia már kimerítette

„A munkaerőhiányt sok esetben úgy oldottuk meg, hogy külföldieket alkalmaztunk, mert ők voltak egyáltalán hajlandóak a munkákat elvégezni az alacsony szlovákiai bérekért is.

Viszont gyakoriak voltak velük kapcsolatban a problémák a hivatalokkal, a munkavállalási engedélyek hitelességével és más különböző dokumentumokkal. Bízunk benne, hogy a mostani intézkedések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Lényegében ez az első lépés a hazai és külföldről érkező idénymunkások munkavállalási feltételeinek kiegyenlítése felé” – mutatott rá Jaroslava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Bortermelők Szövetségének igazgatója.

A szlovák borpiacot már régen felforgatta az olcsó uniós borok behozatala, de a koronavírus-járvány az első osztályú belföldi borok értékesítésében is visszaesést hozott.

Az olcsó uniós borok importja hosszú távú problémát jelent a szlovákiai bortermelőknek. Piaci térnyerésük egyrészt egyes uniós tagországok nemzeti támogatáspolitikájának következménye, másrészt a termesztéstechnológia fejlettségének és az éghajlati eltéréseknek is.

„A nyugat-európai szőlőtermesztők ugyanis akár 10-20 tonna termést is betakarítanak egyetlen hektárról, amivel szemben a szlovákiai szőlészetek átlagos termése csak 5 tonna.

Van, ahol csak 3 tonna szőlő terem meg, igaz, másutt akár 10 tonna is megvan a hektáronkénti átlag – mondta Kaňuchová Pátková. A borszövetség igazgatója szerint komoly probléma továbbá, hogy az Európai Unió piacán jelentősen visszaesett a prémium borok iránti kereslet. – Szlovákia pedig előkelő helyet foglal el a minőségi borokat gyártó országok mezőnyében. Számos nemzetközi megmérettetésen eredményesen helytálltunk minőségi borainkkal. Mivel már az Európai Unió sem képes az első osztályú borok értékesítésére, Szlovákiának is jelentős gondjai lettek és lesznek a boreladással. Annak ellenére, hogy az európai borpiaci támogatási rendszer egységes, várhatóan minden uniós tagország más-más módon reagál a bortúlkínálatra, egészen másképpen például Franciaország, és másként Szlovákia” – hangsúlyozta a borszövetség igazgatója.

A szlovákiai szőlőtermesztőknek és borászoknak tisztában kellene lennie vele, hogy a jelenlegi válsághelyzetben milyen mozgásterük van.

Az EU Közösségi Agrárpolitikája alapján bor- és szőlőtermelésre elkülönített támogatási forrásokat Szlovákia már 2 évre előre kimerítette. „Mi ezekból a pénzekből fedeztük a szőlőültetvények és pincészetek korszerűsítését, hogy versenyképesek maradhassunk az európai mezőnyben. Szeretnénk mi is elérni az átlagosan 10 tonnás hektáronkénti termést, és elsősorban erre költöttük a Szlovákiának járó pénzeket az uniós közösségi költségvetéséből nekünk jutott támogatásokból” – idézte fel Pátková. Rámutatott, hogy egy ültetvény és pincészet kialakítása akár 30 évet is igénybe vesz, míg búzát például egyik évben az egyik táblán termeszthetnek a gazdálkodók, a következőben pedig egy másikon.

Az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-hivatal (ŠVPS) március és április folyamán 70 ellenőrzést végzett különböző bortermelő üzemekben, raktárakban és kereskedelmi egységekben a szőlészetről és a bortermelésről szóló törvény értelmében, és ugyanebben a két hónapban 33 esetben ellenőrizték harmadik országokból behozott borok minőségét. A helyszíni ellenőrzések során a hivatal illetékesei nem tapasztaltak hiányosságokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

Elverte a málnát a jégeső

Szerbiában az elmúlt másfél hónap heves esőzései, a szél és a jégeső miatt a málnatermés 30 százaléka tönkrement, ám nem ez az egyetlen gond.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Biológiailag lebomló banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.

Idén is nagy siker volt a „Szedd Magad” levendulaakció Tihanyban

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Szedd Magad” levendulaakciója Tihanyban. A 3 héten át tartó program idén is sok látogatót vonzott: több mint húszezren éltek a levendulaszedés lehetőségével.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Ellenszavazat nélkül fogadták el az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés július 3-i ülésén 139 támogató szavazattal, a baloldal tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István úgy fogalmazott: ez újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé.

Rég nem látott alacsony termésátlagokra számítanak

A nyári aratási munkák megkezdésének apropóján tartotta meg szokásos ülését az Aratási Koordinációs Bizottság. Az ezen összegzett tapasztalatokról, a várható termésátlagokról az ülést követő sajtótájékoztatón esett szó.

A tavalyinál jobb lesz a zöldborsótermés

Az Európai Unió belső piacán és a harmadik országok felé is Magyarország a legnagyobb zöldborsókonzerv-szállító, a tavalyinál nagyobb mennyiségű idei termés segíthet megtartani ezt a pozíciót.

Már igényelhető a borok krízislepárlási támogatása

A 21/2020 (VI. 19.) AM rendelet alapján idén 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 250 000 hl borra hirdették meg a krízislepárlási támogatást, amely alternatívát jelenthet azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében. A támogatást 2020. július 1. és szeptember 25. között lehet igényelni.