Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője az intézkedésekről azt nyilatkozta, hogy a kamara nagyra értékeli az állam hozzáállását a problémához. A speciális növények termesztése különösen munkaerőigényes, és ebben elsősorban az idénymunkásokra támaszkodik.
Mint hozzátette, az intézkedéseket éppen jókor kezdik bevezetni, mert a koronavírus-járvány miatt a szlovák cégek nagy része elbocsátásokat fontolgat, sőt, sokan már meg is valósították, miközben az eddig általánosan foglalkoztatott külföldi idénymunkások a járvány miatt lezárt határokon nem tudtak átkelni. Így a szlovákiai termesztők sem fogadhatták a halaszthatatlan munkák elvégzésére fogadott külföldi dolgozókat.
„A hazai idénymunkások alkalmazása megszüntetheti az olyan kényes szituációkat, amilyen már előfordult, hogy a gyümölcstermesztők például munkaerő híján nem tudták idejében betakarítani a bőséges termést, ami emiatt a fák alatt ment tönkre az ültetvényekben – mutatott rá az SPPK szóvivője. – Elfogadhatatlan, hogy miközben nap mint nap hangoztatjuk az ország önellátásának fontosságát alapvető élelmiszerekből, mégis képtelenek vagyunk megfelelő mennyiséget előállítani, mert nem tudunk sem megfelelő színvonalú növényvédelemről gondoskodni, sem a megtermett termést betakarítani”
„A mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása érdekében hozott intézkedésektől 5 ezer új munkahely létrejöttét várják vidéken. Ennyi plusz foglalkoztatottal egyrészt könnyebben ütemezhető a betakarítás, a növényvédelmi munkák, a termények tárolása, másrészt ezáltal a fogyasztók közelebb kerülhetnek a hazai és a regionális termelőkhöz” – nyilatkozta Emil Macho, az SPPK elnöke az intézkedésekről.
Az állam 12 millió eurót szán a projektre, amiből az idénymunkások foglalkoztatásának adóterheit csökkentik a gyümölcs-, a zöldség- és a szőlőtermesztésben. Bár a béreket terhelő elvonások növekedése a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában sok fejtörést okoz, teljes adómentesség kizárólag azokra az idénymunkásokra vonatkozik, akiket a munkaügyi hivatal legalább 3 hónapig munkanélküliként tartott nyilván.
„Az idénymunkások foglalkoztatása érdekében hozott intézkedések jó esélyt teremtenek arra, hogy a mezőgazdasági termelők felvegyék a munkát keresőket, de egyúttal óriási próbatétel is, amiből kiderülhet, hogy szlovákiai munkanélküliek mekkora része hajlandó az agrárágazatban dolgozni, akár rövid ideig is” – nyilatkozta Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke.
Elsősorban emiatt jelentek meg olyan nagy számban ukrán, szerb és román vendégmunkások a szlovák agráriumban.
Viszont gyakoriak voltak velük kapcsolatban a problémák a hivatalokkal, a munkavállalási engedélyek hitelességével és más különböző dokumentumokkal. Bízunk benne, hogy a mostani intézkedések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Lényegében ez az első lépés a hazai és külföldről érkező idénymunkások munkavállalási feltételeinek kiegyenlítése felé” – mutatott rá Jaroslava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Bortermelők Szövetségének igazgatója.
Az olcsó uniós borok importja hosszú távú problémát jelent a szlovákiai bortermelőknek. Piaci térnyerésük egyrészt egyes uniós tagországok nemzeti támogatáspolitikájának következménye, másrészt a termesztéstechnológia fejlettségének és az éghajlati eltéréseknek is.
Van, ahol csak 3 tonna szőlő terem meg, igaz, másutt akár 10 tonna is megvan a hektáronkénti átlag – mondta Kaňuchová Pátková. A borszövetség igazgatója szerint komoly probléma továbbá, hogy az Európai Unió piacán jelentősen visszaesett a prémium borok iránti kereslet. – Szlovákia pedig előkelő helyet foglal el a minőségi borokat gyártó országok mezőnyében. Számos nemzetközi megmérettetésen eredményesen helytálltunk minőségi borainkkal. Mivel már az Európai Unió sem képes az első osztályú borok értékesítésére, Szlovákiának is jelentős gondjai lettek és lesznek a boreladással. Annak ellenére, hogy az európai borpiaci támogatási rendszer egységes, várhatóan minden uniós tagország más-más módon reagál a bortúlkínálatra, egészen másképpen például Franciaország, és másként Szlovákia” – hangsúlyozta a borszövetség igazgatója.
Az EU Közösségi Agrárpolitikája alapján bor- és szőlőtermelésre elkülönített támogatási forrásokat Szlovákia már 2 évre előre kimerítette. „Mi ezekból a pénzekből fedeztük a szőlőültetvények és pincészetek korszerűsítését, hogy versenyképesek maradhassunk az európai mezőnyben. Szeretnénk mi is elérni az átlagosan 10 tonnás hektáronkénti termést, és elsősorban erre költöttük a Szlovákiának járó pénzeket az uniós közösségi költségvetéséből nekünk jutott támogatásokból” – idézte fel Pátková. Rámutatott, hogy egy ültetvény és pincészet kialakítása akár 30 évet is igénybe vesz, míg búzát például egyik évben az egyik táblán termeszthetnek a gazdálkodók, a következőben pedig egy másikon.
Az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-hivatal (ŠVPS) március és április folyamán 70 ellenőrzést végzett különböző bortermelő üzemekben, raktárakban és kereskedelmi egységekben a szőlészetről és a bortermelésről szóló törvény értelmében, és ugyanebben a két hónapban 33 esetben ellenőrizték harmadik országokból behozott borok minőségét. A helyszíni ellenőrzések során a hivatal illetékesei nem tapasztaltak hiányosságokat.
