Back to top

Telepítés nélkül is terjednek a halak, de hogyan? Az aszexuális szaporodás is besegít

Ismert jelenség, hogy belvizekbe, egyéb vízfelülettől elszigetelt mesterséges tavakba emberi beavatkozás nélkül halak jelennek meg. Magyar kutatók megfejtették, hogy ennek mi lehet az oka.

Valószínűsíthető formája a vízi állatfajok általi terjesztés, melyek rövid időn belül nagy távolságok megtételére képesek.

Már korábban is a vízimadarak voltak az első számú gyanúsítottjai a halak víztestek közti terjesztésének, ám az eddigi kutatások a madarak lábára tapadt ragacsos ikrák átszállítását tekintették a transzport legvalószínűbb módjának.

Ez a feltételezés akkor hiúsult meg, amikor a kutatások kimutatták, hogy vizsgált anyagon elvétve, alig egy-két halikrát lehetett felfedezni.

Később kiderült, hogy a vízi madarak miután elfogyasztották a halak „szaporodó képleteit” (ikrák), azok nagy valószínűséggel és sokszor nagy számban életképesen kerülnek kiürítésre hosszú idő elteltével is.

A magyar kutatócsoport egy folyóiratban ismertette, hogy a vízimadarak által elfogyasztott halikrák egy része képes lehet túlélni a tápcsatornán vezető utat, és egy eredetétől távoli vízben kikelni.

A kutatók ehhez megtermékenyített ponty és ezüstkárász ikrákat etettek fogságban nevelt tőkés récékkel.

A kutatók nyolc récével ettek meg 500 ezüstkárászt és ötszáz ponty ikrát.

Hat madár ürülékében volt kimutatható épségben átjutott ikra, viszont összességében az elfogyasztott ikrák csupán 0,2 százaléka jutott át épségben a madarak emésztőrendszerén. Az átjutott 18 ikra közül 12 tartalmazott életképes embriót, végül egy ponty és két ezüstkárász kelt ki.

A halak inváziós képessége miatt akár egyetlen ezüstkárász képes egy új populáció megalkotására, a spontán ginogenezisnek nevezett aszexuális szaporodási képességüknek köszönhetően.

Végeredményben a tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak tápcsatornáin belüli terjesztés fontos szerepet játszik a halak nagyobb távolságokban történő terjesztésében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Talajvizsgálat másképpen

A talaj termőképessége annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain alapszik, és közrejátszik benne a szennyezőanyagok jelenléte is. A fizikai jellemzők határozzák meg a talaj szerkezetét, porózusságát, vízmegtartó képességét, ami a talajélet szempontjából is fontos.

Csakis friss pisztrángból lehet füstölt halat készíteni

Magyarország egyetlen pisztrángfüstölője a bükki Szalajka-völgyben található. Itt, a szilvásváradi Sáfrány Pisztrángban egyedi technológiával készül hazánk legfinomabb füstölt-sült pisztrángja. Pisztrángról, tenyésztésről, vendéglátásról kérdezte Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője Sáfrány László pisztrángfüstölő tulajdonost.

Hasznot húzni a haszontalanból

A világon szinte mindenhol találhatunk már inváziós fajokat. Ezek olyan élőlények, melyek eredeti élőhelyüktől távol számukra megfelelő körülmények közé kerültek, és a helyi ökológiai rendszereket tönkre téve korlátlanul képesek terjedni. Azonban ezekből a fajokból is hasznot lehet húzni.

Gyorsítja a felmelegedés a növények fejlődését

Kedvez a mezőgazdaságnak a mostani időjárás, a felmelegedés gyorsítja a növények fejlődését - olvasható a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közleményében.

A felhám is leperzselődik rólunk az elkövetkező öt évben

Úgy tűnik, az El Niño és az üvegházhatású gázok miatt rekkenő hőségre számíthatunk a közeljövőben. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen megjelent jelentése szerint 2023 és 2027 között 98 százalék a valószínűsége annak, hogy legalább egy évben megdől a hőmérsékleti rekord. A szakértők szerint az is aláírható, hogy az ötéves átlag magasabb lesz, mint az előző öt évé.

Ezüstérmes pontyóriás akadt a horogra Fonyódon

Rekordlistás ponty akadt horogra a Balatonnál a napokban.

A szilícium műtrágya növeli a búza hozamát

A szilikátos műtrágyázás jelentősen növelheti a búzatermést, miközben növeli a talaj szén- és víztartalmát. Ez annak a tanulmánynak az eredménye, amelyet Dr. Jörg Schaller kutató irányításával végeztek, a Leibnizi Mezőgazdasági Tájkutató Központban (ZALF).