Back to top

Vadkár a szőlőben – kettőn áll a vásár

Ahol a vad jelen van, ott a vadkár valamilyen formája elkerülhetetlen. Ezért a kárért a vadászatra jogosult felelősséggel tartozik. Így van ez a szőlőültetvények esetében is, azonban a gazdák és a vadgazdálkodók között továbbra is rendszeres probléma, hogy a vad által okozott kárt ki fizeti meg. Több pincészetet, szőlőgazdát megkérdeztünk, a helyzetkörkép meglehetősen vegyes képet mutat.

A verpeléti Varsányi Pincészetnél már tavasszal megjelenik a vadkár, a szőlő zsenge hajtásaiban az őz okoz nagyobb kárt. Azokon a területeken, ahol réttel vagy erdővel határos a szőlőterület, a kár mértéke csak fokozódik – mondja Varsányi Lajos, noha napelemmel működtetett villanypásztort használ a vadkár ellen. Birtokán főként az Olaszrizlinget és a Kékfrankost preferálja a vad, a védekezésnek hála sikerült mérsékelnie a kár nagyságát.

A tiszakürti Tálas Borászatnál 2,5 hektáron a seregély okozott 10-15 százalékos terméskiesést. A másik jelentős probléma, Tálas László elmondása szerint, a terület őztúltartása.

Télen például több 100-120-as rudlik verődnek össze, emellett a környező területeken több érmes bakot is lövetnek a vadásztársaságok, ami jelentős bevételt jelent számukra, emiatt nem áll módjukba az őzállomány zavarása.

– A mi hegyközségünkben 28 db gázzal működtetett vadriasztót alkalmazunk 700 hektárra, ezen kívül a gazdáknak is van ugyanennyi, mégis egyre kisebb a vadriasztó hatásfoka – meséli Tálas László. Az őz lerágja a szőlő hajtásait, majd mikor megjelennek az új hajtások, azokat is „lelegeli”. A riasztót a vad egy idő után megszokja.

A monori Csúzi családi Pincészetnél ősszel szintén az őz, illetve a szőlő cukortartalma miatt a róka eszi le a termést, hogy a télre való felkészülés során ezzel fedezze zsírkészletének felhalmozását.

Szekszárdon, a Mészáros Borház szőlőbirtok ültetvényében az őz mellett a szarvasnak is jelentős a kártétele. Mészáros Pál elmondása szerint tavaly megközelítőleg 5 százalékos volt a vad kártétele, attól függetlenül, hogy kerítéssel és villanypásztorral is védekeztek a vadkár ellen. Esetükben a vad kifejezetten az Irsai Olivért preferálta.

A hajósi Huszár Borháznál hosszú évek óta komoly probléma a vadkár, aminek következménye, hogy egyre több a konfliktus a vadásztársaságokkal. A szőlő fejlődésekor kezdetben a nyúl és az őz rágja le a hajtásokat, míg a szarvas a tőkék között haladva tépi le a fürtöket.

Lehet kerítéssel védekezni, de az őz és a szarvas azt átugorja, míg a vaddisznó az orrával nyomja fel a kerítést, tönkre téve azt. Véleményem szerint nemcsak a gazdának, a vadgazdálkodónak is kellene valamit tennie a vadkár mérséklésért, mert sajnos mindez jelenleg eléggé egyoldalú.

Badacsonyban, az A’capella szőlőbirtokon minden évben közel 40-60 százalékos a terméskiesés a vadkár miatt. A vadászatra jogosultak nem tesznek semmit a vadkár mérséklése érdekében, állítja Dunai János, emiatt komoly összetűzései adódtak a vadgazdálkodókkal.

– A jelenlegi vadkárfelmérési protokoll szerint a szőlőmben jelentkező károknak csak minimális hányada mérhető, holott jobb esetben 40 százalékos a terméskiesésem éves szinten – meséli Dunai János. – Ott tarunk, hogy egyelőre két nyert perem van a vadásztársaságokkal szemben, de így is minden jogi eszközt megpróbálnak az ellehetetlenítésemre alkalmazni.

A vadkár megelőzésére fény, hang, illetve akusztikai vadriasztókat használnak, de a szőlőtermelő véleménye szerint ezek emberi környezetben teljesen használhatatlanok. A szőlőbirtokon a Kékfrankos, a Rajnai rizling, valamint főként az Olaszrizling a vad által preferált fajta. A szarvas és az őz a hajtásban és a fürtben is kárt tesz, a szüret után pedig a vaddisznó döngeti a sorokat, teszi tönkre a tőkéket. De itt az apróvadat is meg kell említeni: a mezei nyúl és a róka is rájár a szőlőre, összességében tehát egész évben jelentős mértékű vadkár jelentkezik.

A Légli Szőlőbirtokon tavaly kifejezetten jelentősnek volt mondható a vadkár. A balatonboglári vállalkozásban először a tőkenevelés során a hajtáscsúcsot, majd májusban a fürtös hajtást rágta le az őz. Eközben a keskeny sorok között a vaddisznótúrások okoztak számottevő kártételt. Mivel a kistraktorok nem tudnak elmenni a feltúrt területen, ezért azokat le kell járni, ami anyagi és időbeli ráfordítást egyaránt kíván. A Pinot Noir, a Chardonnay és az Irsai Olivér mondható preferált fajtáknak a vad szempontjából.

Légli Ottó elmondása szerint a vadkár egész évben jelen van, de ennek súlya a szüret felé egyre kevesebb. Az őz és a vaddisznó mellett a szarvasnak és a borznak lehet még számottevő a kártétele, főként a fürtökben.

A birtok tagoltsága nehezen teszi lehetővé a teljes körű lekerítést, így a kerítések mellett különféle vadriasztót alkalmazunk, de ezeket négy-öt naponként változtatni kell, különben megszokja a vad – vallja Légli Ottó.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha megcsordul a Vince…

Január 22-én, Vince-napján a borásztársadalmon valami furcsa izgatottság lesz úrrá. Ezt a napot hagyományosan termésjósló ünnepnapnak tartják.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Alkoholok - A fogyasztók másképp gondolják

Minél jobban beleássa magát valaki az alkoholfogyasztással kapcsolatos statisztikai adatokba, annál jobban elbizonytalanodik. Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy az utóbbi évtizedekben enyhén csökken a hazai alkoholfogyasztás, és ez az irányzat nagyjából az egész kontinenst jellemzi. Érdekes kérdés, hogy az összes alkoholos italból milyen részarányt képviselnek az egyes italféleségek.

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungary Kft., akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.