Back to top

A bor, amit még Mitterand elnök is kedvelt

A Kis- és Közép-Küküllői Borverseny több, mint két évtized alatt Erdély legnagyobb szakmai megmérettetésévé vált. Évről-évre emelték a mércét a borászok, és nem utolsó sorban a bíráló bizottság.

A rendszerváltás előtt a Maros megyei szőlészeti társaság igazgatója adta ki az utasítást, hogy Küküllő-mentén megtermett szőlőt szállítsák be a nagy állami borászati üzemekbe. Így a helyi gazda soha nem jutott szőlőhöz, mert be kellett az állami alapba szolgáltatnia. Sokáig élt a rendelkezés, hogy egy hektó bornál több nem lehetett a pincéjükben, különben a termelőt megbüntették. Ennek hatására nem erőltették a gazdák a szőlőt.

Ugyanakkor a Küküllő mentének, az ott termett boroknak jól csengő neve volt. „A Kis- és Nagy-Küküllö vájta völgyek, az „amfiteátriumok” kiváló adottságot biztosítottak a szőlőtermestésre”

- magyarázta Sütő Árpád, az újkori borverseny főszervezője, hogy száz éve még a Maros megyei Kend községhez 270 hektár szőlő tartozott.

Sütő Árpád
Fotó: viniczai

A borvidékre a szászok hozták a borkultúrát, amit a magyarok is átvettek. Ebből lett a megélhetés, hiszen szántó és kaszáló viszonylag kevés volt. Akár egy egész családot eltartott két hektár szőlő. A küküllői borok a világhírig jutottak.

A korábbi rendszerben ez kopott el  s a kiváló minőségű italok a feledés homályába vesztek. Amikor 1989-ben bekövetkezett a fordulat, sokakban felmerült, mi legyen a szőlőkkel. A gazdák visszakapták a területeiket - mindenki ott, ahol a felmenőiknek volt -, de termelőeszköz nem volt a kezükben.  Ugyanabban a táblában volt aki 500 négyzetmétert, más 5 hektárt jussolt. A 60 éves „János bácsit” – akinek az utódai másfelé kacsingattak – nem érdekelte, mi lesz a szőlővel, megfogta a baltát, és kivágta a maga részét, kiszedte a támrendszert, a drótokat, s összeomlott az ültetvény. A földet sem használta, a szőlő is tönkrement.

„Ekkor merült fel, ha ez így megy tovább, a szőlővel együtt a történelmi hírnév is eltűnik” - hívta fel a figyelmet a borverseny elnöke, ezért is szervezték meg az első mustrát.

Ennek már 24 éve. Az első megmérettetésre 24-25 tételt hoztak fel a gazdák a pince mélyéből. Csávossy György – az erdélyi borászat nagy alakja - a kezdetektől komoly segítséget jelentett ebben a munkában. Ezek a minták nem arattak osztatlan sikert, de folytatni kellett a munkát. A másodikra már kicsit többen, de gyakran még ecetes üvegben küldték a borukat, nem tartották annyira, hogy borospalackba kerüljön a minta. Minden borverseny egyféle oktatás, tapasztalatszerzés is volt. Mára a benevezett több, mint négyszáz minta jelzi, valami megváltozott a borvidéken.

A kezdetektől magyar és erdélyi szakemberek segítették a munkát. Ahhoz, hogy jogilag is megalapozzák a helyzetüket, az első borversenyt követően négy évvel be kellett jegyeztetni a Szőlészeti Társulást – aminek Sütő Árpád lett az elnöke -, amire Erdélyben elsőként került sor. A hivataloknak akkor még fogalmuk sem volt, mi az a hegyközség. Ebből a Társulásból nőtt ki a Kisküküllő Borlovagrend, ami átvette a megkezdett munkát.

Kisküküllő Borlovagrend
Fotó: viniczai

„Az első borverseny nedűit össze nem lehet hasonlítani a maiakkal”- jegyezte meg a szakember. Óriási a változás, a gazdák felfedezték a borvidék értékeit. A tradicionális fajták, a Királyleányka ma is a Küküllő zászlósbora, s idővel megjelentek az új fajták is. Mára több pincészet büszkén készíti a küküllői borokat. Szerették volna a borutat is kiépíteni, de sok-sok adminisztrációs akadályba ütköztek.

Az elmúlt közel negyed század munkáját követően a borok már hűen tükrözik a borvidék jellegét, s büszkén lehet a fogyasztók poharába tölteni.

Ami viszont gondot okoz, a földek tulajdonjogának rendezetlensége, így sokan elbizonytalanodtak, telepíthetnek-e. Egy 1989-es törvény szerint vissza kellett adni a tulajdonosának a földeket, de ez sok nehézségbe ütközött, amit a hatóságok igyekeztek a földtörvénnyel helyes mederbe terelni. Addig viszont mindenki kivár, míg birtokon belülre nem kerül. Harminc éve nem jutott az ügy nyugvópontra. Másrészt a pályázatok bonyolultak, aminek egy egyszerű gazda nem tud megfelelni. Ráadásul nincsen aki indulna a támogatásokért, hiszen a fiatalok jó része a határon túl keresi a boldogulást.

Egykor a borvidék kelet-nyugati irányban, Kelementelkétől Balázsfalváig terjedt, s több, mint 3000 hektáron terült el. Sokak szerint küköllői borral iktatták be Mitterand elnököt, ami Vámosgálfalváról származott. A területcsökkenésre jellemző, hogy Héderfáján régen még 300 hektárt műveltek, ma alig 15 hektáron található szőlő, a rendszerváltás előtt 87 hektárja volt Kendnek, napjainkban éppenhogy nyolcról szüretelnek.

A Küküllő-menti Borvidék a könnyű, üde borok hazája. Jellemzően a fehérborokat adta a borvidék, kékszőlőt csak lámpással lehetett találni. A Királyleányka, a Szürkebarát, a Sárga muskotály otthonra lelt a keleti-déli lejtőkön, s a gazdák is nagy hozzáértéssel művelték. A borok könnyen fogyasztóra találtak akár Marosvásárhelyen, de vitték távolabbi vidékre is. A vendéglősök sorban álltak egyes pincészeteknél, s már az első fejtést követően lefoglalták a hordókat.

A rendszerváltást követően az ültetvények nagy része az enyészetté vált, ma újra reneszánszát éli a szőlőművelés, a borkészítés.

Sajnos elaprózódtak a területek, főállásban alig néhány pincét lehetne említeni. Az olaszok megérezték a lehetőséget, s mintegy negyven hektárt telepítettek, hozzá feldolgozót, pincét építettek, de a franciák is betették a lábukat a borvidékre. „Nagy kérdés, a földtulajdonlást miként oldották meg”- osztotta meg dilemmáját Sütő Árpád. Állami és uniós támogatásból 300-500 hektáros ültetvényeket hoztak létre. Kicsit lejjebb, Zsidvén, Balázsfalva és Dicsőszentmárton határában 2500 (!) hektár szőlőt művelnek, jó technológiával, kiváló borokat készítenek. Ez ugyancsak jelzi, többen is nagy potenciált látnak a borvidékben, amire komoly befektetők találtak rá.

A kistermelők még nem látják, hogy hol van a helyük ebben az ágazatban, de talán ők is magukra találnak a nagyok mellett.

A borverseny is bizonyíték arra, hogy sok a fiatal borász, aki ma még munka mellett foglalkozik a szőlővel, a borral. Ebben az is segít, hogy Marosvásárhelyen, a Sapientia Egyetemen szőlész-borász oktatás folyik, ahol Balla Géza – Év bortermelője 2018 - oktatóként, tapasztalataival segíti az ifjú nemzedéket.

A Borrend víziója, hogy visszaállítsák a borvidék presztizsét, újra szőlők lengedezzenek a domboldalakon. A borturizmus kiépítése előtt állnak, bíztató számukra, hogy az anyaországból– a koronavírus előtt – nagyon sokan látogattak Erdélybe, hogy a kultúra, a szép táj mellett megismerjék a boraikat is. A borutat Gyulafehérvártól Kelementelkéig tervezik, ám az anyagiak döntöttek a kérdésben, így napolták el az ötletet. Pedig az idegenforgalomban óriási potenciál rejtőzik.

Küküllői borok és borászok 2020
Fotó: viniczai

Talán a borversenynek is köszönhető, hogy ma már a gazdák egymás között is kóstolják a borokat, s kicserélik a véleményeiket. Mindez nagy hatással van a borkultúrára. Nem csak a borról szólnak a találkozók, hanem megmutatják a helyi termékeket, a sajtot, a kolbászt. „Be kell az európai borkultúrába integrálódni”- fogalmazta meg véleményét Sütő Árpád, s ennek a küküllői bor is szerves része, a fiatalokat itt kell tartani, amihez a borászat nagyban hozzájárulhat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Adminisztráció csökkentés a brit borimportban

Brit miniszterek július 25-én ígéretet tettek a borimportőröknek a bürokrácia csökkentésére, ezzel évente akár 130 millió fontot is megtakaríthatnak a szigetország fogyasztói.

Helybe jönnek a vevők

Példaértékű, több lábon álló kisgazdaság a zalaszentlászlói Gyógynövények Völgye, ahol a gyümölcs- és gyógynövénytermesztés jól megfér az állattartással, a falusi vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással, oktatóprogramokkal. Mindemellett feldolgozó kisüzemük bérmunkát is vállal, így integrátori szerepet is betölt a gazdaság.

Hogyan védjük meg és műveljük a szőlőt?

Átfogó képet kaphattak a szőlő növényvédelméről, tápanyag-utánpótlásáról és a gépesítés lehetőségeiről azok, akik ellátogattak Rádpusztára, a Vititech 2021 rendezvényre. Működés közben lehetett tanulmányozni, összehasonlítani a bemutatott gépeket.

Az érés lassítása javíthatja a bor minőségét

A szőlő különösen kényes a környezeti hatásokra, például ha hőség és szárazság miatt korán érik, akkor csak középszerű bor lesz belőle. Amerikai kutatók különféle szőlőtermesztési módszereket vizsgáltak a klímaváltozásnak a bor minőségére gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében.

Katasztrófa sújtotta területté vált a különleges borvidék

Németország egyik rendkívül különleges mezőgazdasági tája, az Ahr folyócska völgyében fekvő, alig több mint ötszáz hektáros borvidék a katasztrófa sújtotta területek egyik legérintettebbje. A meredek sziklafalakkal szegett zegzugos völgy, amely „békeidőben” a borvidék utánozhatatlan klímáját adja, most éppen a helyzet menthetetlenségéhez járult hozzá.

Hatályba lép augusztus 1-től az új bortörvény

2020. decemberében megszavazta az országgyűlés az új bortörvényt (2020. Évi CLXIII Törvény A Szőlészetről És Borászatról), amely 2021. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egy időben hatályát veszti a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény. A lényeges, a termelőket is érintő változások 2022-ben kezdődnek.

Az Egri Rozé aranyérme Cannesban

A franciaországi Cannes-ban idén nyáron nemcsak a filmcsillagok ragyognak, hanem az Ostoros Családi Pincészet Egri Rozéja is. 2004 óta itt rendezik meg ugyanis minden évben a világ legnagyobb, kifejezetten rozéknak szóló világversenyét, a Mondial du Rosét, ahol az Ostoros 2020-as évjáratú Egri Rozé bora arany minősítést szerzett.

A levéltetvek megsültek, jönnek az atkák – Növényvédelmi előrejelzés 29. hét

Általános tapasztalat, hogy a magas hőmérséklet és az extrém UV-sugárzás nemcsak a növények egy részét károsította, hanem a kiugróan magas levéltetű-fertőzést is lecsökkentette. Van viszont helyette egy sor más károsító.

Együttműködési lehetőségek

Július elején Székelyföldön járt Nagy István magyar agrárminiszter. Több programon vett részt, illetve találkozott az erdélyi gazdaszervezetek képviselőivel, gazdákkal, agrárszakértőkkel, szakoktatókkal, polgármesterekkel és politikusokkal is.

Kéknyelű, a badacsonyi őserő

A Kéknyelű szőlő Badacsony legősibb és egyben legnemesebb fajtája. Jó híre minden bizonnyal már azokhoz is eljutott, akik nem kifejezetten borszakértők. Ritkasága, s hogy emiatt nagyon kis mennyiség készülhet belőle, régóta a minőségi bor kategóriájába emeli a Kéknyelűt, amely 2013 óta hungarikum is.