Back to top

A bor, amit még Mitterand elnök is kedvelt

A Kis- és Közép-Küküllői Borverseny több, mint két évtized alatt Erdély legnagyobb szakmai megmérettetésévé vált. Évről-évre emelték a mércét a borászok, és nem utolsó sorban a bíráló bizottság.

A rendszerváltás előtt a Maros megyei szőlészeti társaság igazgatója adta ki az utasítást, hogy Küküllő-mentén megtermett szőlőt szállítsák be a nagy állami borászati üzemekbe. Így a helyi gazda soha nem jutott szőlőhöz, mert be kellett az állami alapba szolgáltatnia. Sokáig élt a rendelkezés, hogy egy hektó bornál több nem lehetett a pincéjükben, különben a termelőt megbüntették. Ennek hatására nem erőltették a gazdák a szőlőt.

Ugyanakkor a Küküllő mentének, az ott termett boroknak jól csengő neve volt. „A Kis- és Nagy-Küküllö vájta völgyek, az „amfiteátriumok” kiváló adottságot biztosítottak a szőlőtermestésre”

- magyarázta Sütő Árpád, az újkori borverseny főszervezője, hogy száz éve még a Maros megyei Kend községhez 270 hektár szőlő tartozott.

Sütő Árpád
Fotó: viniczai

A borvidékre a szászok hozták a borkultúrát, amit a magyarok is átvettek. Ebből lett a megélhetés, hiszen szántó és kaszáló viszonylag kevés volt. Akár egy egész családot eltartott két hektár szőlő. A küküllői borok a világhírig jutottak.

A korábbi rendszerben ez kopott el  s a kiváló minőségű italok a feledés homályába vesztek. Amikor 1989-ben bekövetkezett a fordulat, sokakban felmerült, mi legyen a szőlőkkel. A gazdák visszakapták a területeiket - mindenki ott, ahol a felmenőiknek volt -, de termelőeszköz nem volt a kezükben.  Ugyanabban a táblában volt aki 500 négyzetmétert, más 5 hektárt jussolt. A 60 éves „János bácsit” – akinek az utódai másfelé kacsingattak – nem érdekelte, mi lesz a szőlővel, megfogta a baltát, és kivágta a maga részét, kiszedte a támrendszert, a drótokat, s összeomlott az ültetvény. A földet sem használta, a szőlő is tönkrement.

„Ekkor merült fel, ha ez így megy tovább, a szőlővel együtt a történelmi hírnév is eltűnik” - hívta fel a figyelmet a borverseny elnöke, ezért is szervezték meg az első mustrát.

Ennek már 24 éve. Az első megmérettetésre 24-25 tételt hoztak fel a gazdák a pince mélyéből. Csávossy György – az erdélyi borászat nagy alakja - a kezdetektől komoly segítséget jelentett ebben a munkában. Ezek a minták nem arattak osztatlan sikert, de folytatni kellett a munkát. A másodikra már kicsit többen, de gyakran még ecetes üvegben küldték a borukat, nem tartották annyira, hogy borospalackba kerüljön a minta. Minden borverseny egyféle oktatás, tapasztalatszerzés is volt. Mára a benevezett több, mint négyszáz minta jelzi, valami megváltozott a borvidéken.

A kezdetektől magyar és erdélyi szakemberek segítették a munkát. Ahhoz, hogy jogilag is megalapozzák a helyzetüket, az első borversenyt követően négy évvel be kellett jegyeztetni a Szőlészeti Társulást – aminek Sütő Árpád lett az elnöke -, amire Erdélyben elsőként került sor. A hivataloknak akkor még fogalmuk sem volt, mi az a hegyközség. Ebből a Társulásból nőtt ki a Kisküküllő Borlovagrend, ami átvette a megkezdett munkát.

Kisküküllő Borlovagrend
Fotó: viniczai

„Az első borverseny nedűit össze nem lehet hasonlítani a maiakkal”- jegyezte meg a szakember. Óriási a változás, a gazdák felfedezték a borvidék értékeit. A tradicionális fajták, a Királyleányka ma is a Küküllő zászlósbora, s idővel megjelentek az új fajták is. Mára több pincészet büszkén készíti a küküllői borokat. Szerették volna a borutat is kiépíteni, de sok-sok adminisztrációs akadályba ütköztek.

Az elmúlt közel negyed század munkáját követően a borok már hűen tükrözik a borvidék jellegét, s büszkén lehet a fogyasztók poharába tölteni.

Ami viszont gondot okoz, a földek tulajdonjogának rendezetlensége, így sokan elbizonytalanodtak, telepíthetnek-e. Egy 1989-es törvény szerint vissza kellett adni a tulajdonosának a földeket, de ez sok nehézségbe ütközött, amit a hatóságok igyekeztek a földtörvénnyel helyes mederbe terelni. Addig viszont mindenki kivár, míg birtokon belülre nem kerül. Harminc éve nem jutott az ügy nyugvópontra. Másrészt a pályázatok bonyolultak, aminek egy egyszerű gazda nem tud megfelelni. Ráadásul nincsen aki indulna a támogatásokért, hiszen a fiatalok jó része a határon túl keresi a boldogulást.

Egykor a borvidék kelet-nyugati irányban, Kelementelkétől Balázsfalváig terjedt, s több, mint 3000 hektáron terült el. Sokak szerint küköllői borral iktatták be Mitterand elnököt, ami Vámosgálfalváról származott. A területcsökkenésre jellemző, hogy Héderfáján régen még 300 hektárt műveltek, ma alig 15 hektáron található szőlő, a rendszerváltás előtt 87 hektárja volt Kendnek, napjainkban éppenhogy nyolcról szüretelnek.

A Küküllő-menti Borvidék a könnyű, üde borok hazája. Jellemzően a fehérborokat adta a borvidék, kékszőlőt csak lámpással lehetett találni. A Királyleányka, a Szürkebarát, a Sárga muskotály otthonra lelt a keleti-déli lejtőkön, s a gazdák is nagy hozzáértéssel művelték. A borok könnyen fogyasztóra találtak akár Marosvásárhelyen, de vitték távolabbi vidékre is. A vendéglősök sorban álltak egyes pincészeteknél, s már az első fejtést követően lefoglalták a hordókat.

A rendszerváltást követően az ültetvények nagy része az enyészetté vált, ma újra reneszánszát éli a szőlőművelés, a borkészítés.

Sajnos elaprózódtak a területek, főállásban alig néhány pincét lehetne említeni. Az olaszok megérezték a lehetőséget, s mintegy negyven hektárt telepítettek, hozzá feldolgozót, pincét építettek, de a franciák is betették a lábukat a borvidékre. „Nagy kérdés, a földtulajdonlást miként oldották meg”- osztotta meg dilemmáját Sütő Árpád. Állami és uniós támogatásból 300-500 hektáros ültetvényeket hoztak létre. Kicsit lejjebb, Zsidvén, Balázsfalva és Dicsőszentmárton határában 2500 (!) hektár szőlőt művelnek, jó technológiával, kiváló borokat készítenek. Ez ugyancsak jelzi, többen is nagy potenciált látnak a borvidékben, amire komoly befektetők találtak rá.

A kistermelők még nem látják, hogy hol van a helyük ebben az ágazatban, de talán ők is magukra találnak a nagyok mellett.

A borverseny is bizonyíték arra, hogy sok a fiatal borász, aki ma még munka mellett foglalkozik a szőlővel, a borral. Ebben az is segít, hogy Marosvásárhelyen, a Sapientia Egyetemen szőlész-borász oktatás folyik, ahol Balla Géza – Év bortermelője 2018 - oktatóként, tapasztalataival segíti az ifjú nemzedéket.

A Borrend víziója, hogy visszaállítsák a borvidék presztizsét, újra szőlők lengedezzenek a domboldalakon. A borturizmus kiépítése előtt állnak, bíztató számukra, hogy az anyaországból– a koronavírus előtt – nagyon sokan látogattak Erdélybe, hogy a kultúra, a szép táj mellett megismerjék a boraikat is. A borutat Gyulafehérvártól Kelementelkéig tervezik, ám az anyagiak döntöttek a kérdésben, így napolták el az ötletet. Pedig az idegenforgalomban óriási potenciál rejtőzik.

Küküllői borok és borászok 2020
Fotó: viniczai

Talán a borversenynek is köszönhető, hogy ma már a gazdák egymás között is kóstolják a borokat, s kicserélik a véleményeiket. Mindez nagy hatással van a borkultúrára. Nem csak a borról szólnak a találkozók, hanem megmutatják a helyi termékeket, a sajtot, a kolbászt. „Be kell az európai borkultúrába integrálódni”- fogalmazta meg véleményét Sütő Árpád, s ennek a küküllői bor is szerves része, a fiatalokat itt kell tartani, amihez a borászat nagyban hozzájárulhat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Már igényelhető a borok krízislepárlási támogatása

A 21/2020 (VI. 19.) AM rendelet alapján idén 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 250 000 hl borra hirdették meg a krízislepárlási támogatást, amely alternatívát jelenthet azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében. A támogatást 2020. július 1. és szeptember 25. között lehet igényelni.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Készletnyilvántartás: a szüreti ár alapja

Fontos tudni, hogy mennyi bor található a pincékben, amely nélkül szinte tervezhetetlen az ágazat működőképessége. Minden évben, szüret előtt elhangzik, hogy óriásiak a készletek, a felvásárlók nem akarnak sem bort, sem szőlőt venni, így sikerül lenyomniuk az árakat.

Kórokozók paradicsoma – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

Az elmúlt időszakban jelentős változás állt be az időjárásban, a korábbi tartós aszály elmúlt, ami kihatással van a növényegészségügyi helyzetre is. A folyamatos nedvességborítás és a magas hőmérséklet számos gombás betegségnek, de egyebek között a baktérium okozta tűzelhalásnak is kedvez. A rovarok közül az almafa-vértetűt kell kiemelni, valamint az amerikai szőlőkabócát, amelynél a lárvák fejlettsége hamarosan indokolttá teszi a védekezések elindítását.

Tud írni? Szereti a borokat? Indul a 3. Hungarian WebWineWriting

A szervezők az angol nyelvű kategóriákkal a világ bloggerei és borszakírói figyelmét szeretnék a magyar borokra irányítani, a magyar nyelvű kategóriákkal pedig a hazai fiatal tehetségeknek nyújtanak lehetőséget.

Vízháztartás és minőségi borászkodás

Ha van ország, amit a magyar borászoknak, főleg a magyar borstratégiával foglalkozóknak egyszer meg kell látogatniuk, az Új-Zéland. Ez az ország ugyanakkor kezdte fejleszteni bortermelését, amikor Magyarország borászata elindult a megújulás felé a 90-es évek közepén.

Több alma, körte, szőlő

A kedvező időjárás miatt Kínában nagyobb termésmennyiséggel számolnak az idén almából, körtéből és szőlőből is.

Zöldre „betegedett” a Szent Anna-tó

Súlyos természetvédelmi, egyben turisztikai probléma keletkezhet a Szent Anna-tónál - eredője a közel tíz éve megjelenő invazív halfaj, az ezüstkárász túlzott elszaporodása, amelynek megjelenése miatt elszaporodtak az algák is.

Vadkár a szőlőben – kettőn áll a vásár

Ahol a vad jelen van, ott a vadkár valamilyen formája elkerülhetetlen. Ezért a kárért a vadászatra jogosult felelősséggel tartozik. Így van ez a szőlőültetvények esetében is, azonban a gazdák és a vadgazdálkodók között továbbra is rendszeres probléma, hogy a vad által okozott kárt ki fizeti meg. Több pincészetet, szőlőgazdát megkérdeztünk, a helyzetkörkép meglehetősen vegyes képet mutat.