Folyamatosan terjeszkedik az USA-ban, és félő, hogy szállítmányokkal más földrészeken is megjelenik. Az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) 1983-ban jelent meg először Európában, hazánkba a 2000-es évek elején jutott el. Az almalégy Észak-Dakotából eljutott egészen Kaliforniáig a keleti parton, aztán Texason át Floridába. Közben megfertőzte a washingtoni almatermő vidéket is, ahol karanténnal próbálják megakadályozni a terjedését.
A 4-5 milliméteres, fekete-fehér potrohú és sötéten csíkozott szárnyú almalégy elsősorban a nyári és őszi almafajtákra veszélyes, de a téli almákat is károsítja. Kedvencei a vékony héjú, édeskés almafajták. Nyár elején rajzik, körülbelül egy hónapig. A nőstények 8-10 nappal kikelésük után rakják le tojásaikat a gyümölcsök húsába. A lárvák lassan fejlődnek, amíg a károsított gyümölcs le nem hullik a fáról, azután gyorsan befejezik fejlődésüket, kirágják magukat és a földben bábozódnak. A lárvafejlődés hossza a megtámadott almafajta érési idejétől függ, lehet két hét egy nyári érésű almában, vagy három hónap egy késői érésűben. Elterjedési területe déli részein második nemzedéke is kifejlődik.
Az almában fejlődő lárvák szabálytalan, megbarnuló járatokat rágnak a gyümölcs húsában, amitől az alma felszínén bemélyedések alakulnak ki. A nyári almák általában megrohadnak.
Washington államban július 11-én lép életbe az új szabályozás, amely nemcsak az eddigi gyümölcs és növényi rész szállítását tiltja a fertőzött területekről, hanem kiterjed a földre és termesztőközegekre is. Cserepes és földlabdás gazdanövényeket sem lehet növényegészségügyi bizonyítvány nélkül kiszállítani a karantén alá vont területről. A kártevő 1980-ban jelent meg az államban és terjedését azóta is nyomon követik csapdázással és monitorozással, hiszen nagyon nagy veszélyt jelent az egymilliárd dollár termelési értékű washingtoni almaágazatra.
