Back to top

Drónok segíthetik a túzok védelmét

A mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben jellemző digitális agrártechnológiák a természetvédelem számára is új kapukat nyithatnak meg. Ezt bizonyítja az a projekt is, melynek résztvevői egyebek mellett azt vizsgálták, eredményesen alkalmazhatók-e a drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek felderítésére is.

A kezdeményezésről s annak hátteréről Králl Attilával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezetőjével beszélgettünk. Szavai szerint a mezőgazdasági technológia rendkívül gyors ütemű fejlődése napjaink legkomolyabb kihívása elé állítja az agrárélőhelyekhez kötődő vadon élő állat- és növényfajokat. A gyors élőhely-átalakításra képes gépsorok, a nagy sebességgel haladó gépek, vagy éppen a növényvédőszerek ismert és ismeretlen hatásai tovább csökkenthetik a természeti sokféleséget.

"Tudjuk, hogy a technológia önmagában sem nem jó, sem nem rossz – minden azon múlik, milyen cél szolgálatába állítjuk. Ha ez a cél kizárólag az agrárgazdaság és a termelési hatékonyság növelése, akkor az – egyéb megfontolások híján – a természeti erőforrások mind precízebb, nagyobb volumenű és hatékonyabb kiaknázását, és végül azok gyorsuló ütemű fogyatkozását és degradálódását vonja maga után.

"Ha azonban olyan mezőgazdálkodás kialakítására törekszünk, mely az egészséges élelmiszerek előállítása mellett a környezeti közjavak – így például a természeti sokféleség – megőrzését is szolgálja, akkor a gazdálkodásban mind szélesebb körben alkalmazott digitális, precíziós módszerek a természetvédelem számára is új lehetőségeket nyithatnak meg"

- magyarázta a szakember. Ezek közé tartoznak a különböző távérzékelési és pontos helymeghatározást lehetővé tevő technikák, köztük a dróntechnológia is, ahol célzott fejlesztésekkel a gazdálkodás és a természetvédelem számára kölcsönösen hasznos megoldások dolgozhatók ki. Ismert, hogy a gyepek és a pillangós kultúrák május-júniusi kaszálásai jelentősen befolyásolják a földön fészkelő madárfajok – például a fokozottan védett túzok – fészkelési sikerét.

"A természetkímélő kaszálásnál alkalmazott vadriasztó lánc ebből a szempontból csak félmegoldást jelent, hiszen bár a tojó megmenekül, a fészekaljat a munkagép legtöbbször megsemmisíti, illetve a takarásától megfosztott fészek a ragadozók prédájává válik" - folytatta. Mint mondta, a fészek körüli megfelelő méretű – a túzok esetében 1 hektárnál nem kisebb – kaszálatlan terület, védőzóna kialakítása megoldást jelenthet, a kérdés azonban itt is ugyanaz: hogyan lehet megtalálni a növénykultúrában gondosan elrejtett túzokfészket a zavarásra különösen érzékeny kotló madár felzavarása nélkül?

Ha ugyanis sikerülne a kaszálás előtt pontosan meghatározni az adott táblában a fészkek helyét, előre megtervezhetők lennének a védőzónák, így a természeti károkozás és a gazdasági kár is mérsékelhető, illetve kalkulálható lenne. „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című LIFE projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai

azt vizsgálják, hogy milyen mértékben alkalmazhatók drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek előzetes felderítésére, illetve a veszélyeztetetté vált fészkek utólagos ellenőrzésére.

"Amilyen feltűnő a dürgő túzokkakas, annyira láthatatlan a fészkén kotló túzoktyúk – a pulyka méretű, ám teljesen terepszínű madár megpillantása a nagy felbontású felvételeken is komoly kihívást jelent. Kísérleteinkben ezért hőkamera (távoli infravörös tartományban dolgozó kamera), illetve a látható tartományban dolgozó kamera kombinációjával próbálkoztunk" - mondta Králl Attila, kitérve az első vizsgálatok alapján tett megállapításaikra: 

  • A kotló túzoktyúk egyértelmű jelként – egy-egy pontként – jelenik meg a hőkamera alacsony felbontású felvételén.
  • A hőkamerás felvétel értékelhetőségét befolyásolja a környezet hőmérséklete, illetve az, hogy az egyéb, kultúrában megbúvó állatok – őzek, mezei nyulak – hőkibocsátásukkal „zajt keltenek”, így a fészkek helyének meghatározása nem egyértelmű, szükség van a látható tartományú felvételek ellenőrzésére.
  • A hőkamerás felvételen meghatározott pontokat a látható tartományban elemezve a 3040 méteres magasságból, a nem túl sűrű növénykultúrában kotló madár felismerhető.
  • A megfelelő felbontású felvételek készítése jelentős időráfordítást igényel: egy körülbelül 30 hektáros tábla alapos lerepülése – a felvételek elemzésével – több órás művelet.

Fotó: Szél Antal István
A szakember szerint e tapasztalatok reményt keltők. "A drónos technikát egyelőre az ismert fészkek, illetve a költési siker vizsgálatára, valamint a kijelölt védőzónák utólagos ellenőrzésére tartjuk alkalmasnak. Ám a technológia ismert fejlődési ütemével és célzott fejlesztésekkel megítélésünk szerint

"a nem túl távoli jövőben akár rutinszerűvé is válhat egyes mezőgazdasági környezetben költő fokozottan védett madárfajok fészkeinek előzetes feltérképezése, megtalálása, így a kaszálás tervezése, de akár a kaszálást végző gép munkájának közvetlen irányítása is"

- hangsúlyozta. Hozzátette: a további lépések, lehetséges fejlesztési irányok meghatározásához keresik az együttműködés lehetőségét olyan agrotechnológiai fejlesztő és forgalmazó vállalkozásokkal, amelyek fantáziát látnak a precíziós módszerek természetkímélő gazdálkodásban való alkalmazásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

Hidegen hagyja a beporzókat a virágillat szennyezett levegőben

A levegőszennyezés miatt a virágok illata már nem vonzza a beporzó rovarokat, ezért veszélybe kerülhet több növényfaj is.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Drónok segíthetik a parlagfűvel borított területek és a járműforgalom vizsgálatát

A történelmi helyszínek felkutatása mellett a mezőgazdasági területek parlagfűvel való szennyezettségét és a járműforgalmat is vizsgálhatják a jövőben drónok segítségével.

39 ezer éves medvéket találtak Szibériában

A tudósok világraszóló felfedezésnek tartják. Két medve, egy felnőtt és egy fiatal állat, kiváló állapotban megőrződött tetemét találták meg a rénszarvas pásztorok Szibériában, Jakutföldön.