Back to top

Drónok segíthetik a túzok védelmét

A mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben jellemző digitális agrártechnológiák a természetvédelem számára is új kapukat nyithatnak meg. Ezt bizonyítja az a projekt is, melynek résztvevői egyebek mellett azt vizsgálták, eredményesen alkalmazhatók-e a drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek felderítésére is.

A kezdeményezésről s annak hátteréről Králl Attilával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezetőjével beszélgettünk. Szavai szerint a mezőgazdasági technológia rendkívül gyors ütemű fejlődése napjaink legkomolyabb kihívása elé állítja az agrárélőhelyekhez kötődő vadon élő állat- és növényfajokat. A gyors élőhely-átalakításra képes gépsorok, a nagy sebességgel haladó gépek, vagy éppen a növényvédőszerek ismert és ismeretlen hatásai tovább csökkenthetik a természeti sokféleséget.

"Tudjuk, hogy a technológia önmagában sem nem jó, sem nem rossz – minden azon múlik, milyen cél szolgálatába állítjuk. Ha ez a cél kizárólag az agrárgazdaság és a termelési hatékonyság növelése, akkor az – egyéb megfontolások híján – a természeti erőforrások mind precízebb, nagyobb volumenű és hatékonyabb kiaknázását, és végül azok gyorsuló ütemű fogyatkozását és degradálódását vonja maga után.

"Ha azonban olyan mezőgazdálkodás kialakítására törekszünk, mely az egészséges élelmiszerek előállítása mellett a környezeti közjavak – így például a természeti sokféleség – megőrzését is szolgálja, akkor a gazdálkodásban mind szélesebb körben alkalmazott digitális, precíziós módszerek a természetvédelem számára is új lehetőségeket nyithatnak meg"

- magyarázta a szakember. Ezek közé tartoznak a különböző távérzékelési és pontos helymeghatározást lehetővé tevő technikák, köztük a dróntechnológia is, ahol célzott fejlesztésekkel a gazdálkodás és a természetvédelem számára kölcsönösen hasznos megoldások dolgozhatók ki. Ismert, hogy a gyepek és a pillangós kultúrák május-júniusi kaszálásai jelentősen befolyásolják a földön fészkelő madárfajok – például a fokozottan védett túzok – fészkelési sikerét.

"A természetkímélő kaszálásnál alkalmazott vadriasztó lánc ebből a szempontból csak félmegoldást jelent, hiszen bár a tojó megmenekül, a fészekaljat a munkagép legtöbbször megsemmisíti, illetve a takarásától megfosztott fészek a ragadozók prédájává válik" - folytatta. Mint mondta, a fészek körüli megfelelő méretű – a túzok esetében 1 hektárnál nem kisebb – kaszálatlan terület, védőzóna kialakítása megoldást jelenthet, a kérdés azonban itt is ugyanaz: hogyan lehet megtalálni a növénykultúrában gondosan elrejtett túzokfészket a zavarásra különösen érzékeny kotló madár felzavarása nélkül?

Ha ugyanis sikerülne a kaszálás előtt pontosan meghatározni az adott táblában a fészkek helyét, előre megtervezhetők lennének a védőzónák, így a természeti károkozás és a gazdasági kár is mérsékelhető, illetve kalkulálható lenne. „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című LIFE projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai

azt vizsgálják, hogy milyen mértékben alkalmazhatók drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek előzetes felderítésére, illetve a veszélyeztetetté vált fészkek utólagos ellenőrzésére.

"Amilyen feltűnő a dürgő túzokkakas, annyira láthatatlan a fészkén kotló túzoktyúk – a pulyka méretű, ám teljesen terepszínű madár megpillantása a nagy felbontású felvételeken is komoly kihívást jelent. Kísérleteinkben ezért hőkamera (távoli infravörös tartományban dolgozó kamera), illetve a látható tartományban dolgozó kamera kombinációjával próbálkoztunk" - mondta Králl Attila, kitérve az első vizsgálatok alapján tett megállapításaikra: 

  • A kotló túzoktyúk egyértelmű jelként – egy-egy pontként – jelenik meg a hőkamera alacsony felbontású felvételén.
  • A hőkamerás felvétel értékelhetőségét befolyásolja a környezet hőmérséklete, illetve az, hogy az egyéb, kultúrában megbúvó állatok – őzek, mezei nyulak – hőkibocsátásukkal „zajt keltenek”, így a fészkek helyének meghatározása nem egyértelmű, szükség van a látható tartományú felvételek ellenőrzésére.
  • A hőkamerás felvételen meghatározott pontokat a látható tartományban elemezve a 3040 méteres magasságból, a nem túl sűrű növénykultúrában kotló madár felismerhető.
  • A megfelelő felbontású felvételek készítése jelentős időráfordítást igényel: egy körülbelül 30 hektáros tábla alapos lerepülése – a felvételek elemzésével – több órás művelet.

Fotó: Szél Antal István
A szakember szerint e tapasztalatok reményt keltők. "A drónos technikát egyelőre az ismert fészkek, illetve a költési siker vizsgálatára, valamint a kijelölt védőzónák utólagos ellenőrzésére tartjuk alkalmasnak. Ám a technológia ismert fejlődési ütemével és célzott fejlesztésekkel megítélésünk szerint

"a nem túl távoli jövőben akár rutinszerűvé is válhat egyes mezőgazdasági környezetben költő fokozottan védett madárfajok fészkeinek előzetes feltérképezése, megtalálása, így a kaszálás tervezése, de akár a kaszálást végző gép munkájának közvetlen irányítása is"

- hangsúlyozta. Hozzátette: a további lépések, lehetséges fejlesztési irányok meghatározásához keresik az együttműködés lehetőségét olyan agrotechnológiai fejlesztő és forgalmazó vállalkozásokkal, amelyek fantáziát látnak a precíziós módszerek természetkímélő gazdálkodásban való alkalmazásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

A cirok sikeres gyomirtásának titka

A cirok termesztése megéri, mert alacsony költség mellett jó gazdasági eredményt lehet elérni. Ugyanakkor sok múlik azon, hogy a vetés és a korai gyomirtás hogyan sikerül. De ha erre az érzékeny időszakra odafigyelünk, akkor szinte garantált a megtérülés.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Elkezdődött az aratás Békés megyében

Az őszi árpa betakarításával a szokásosnál később ugyan, de megkezdődött az aratás Békés megyében. Egyes belvizes területeken a munkálatok nagy nehézségekbe ütköznek, és gond lehet a termény minőségét jelző hektolitersúllyal is - tájékoztatta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatósága az aratási koordinációs bizottság üléséről az MTI-t.