Back to top

Az alapműtrágyák és a koronavírus

A koronavírus dominóhatással volt az egész világgazdaságra, ez alól a műtrágyaipar sem jelenett kivételt. Kínában, amely a világjárvány epicentruma volt, kezd normalizálódni az élet, és az összes műtrágya termelése újraindult.

A kínaiak a legnagyobb műtrágya-fogyasztók a világon, átlagosan évi 50 millió tonnát használnak fel. Ezenkívül a karbamid legfontosabb exportőrei.

Kínában, a munkaerőhiány miatti leállás jelentős hatással volt a termelés csökkenésére – hívta fel a figyelmet írásában Julia Meehan, az ICIS - Independent Commodity Intelligence Services - vezető szerkesztője. A vasúti, közúti és tengeri szállítással kapcsolatos problémák szintén nagy befolyással voltak a műtrágya láncra, aminek eredményeként a készletek halmozódtak fel.

A kínai termelésre legnagyobb hatással a foszforsav volt, amelyet foszfát előállításához használnak. A Hubei tartományban található műtrágyaüzem az ország teljes kapacitásának akár egyharmadát teszi ki. Emiatt Kína a diamónium-foszfát (DAP) legnagyobb exportőréből nettó importőrré vált.

Mivel azonban Kína megkönnyítette a szállítást, az összes műtrágya áramlása nagyon gyorsan helyreállt, és az élet ismét normalizálódott. A karbamid gyártására kevésbé volt hatással, mivel Hubei tartomány csak Kína teljes kapacitásának körülbelül 3% -át teszi ki.

Ahogyan a pandémia nemzetek között elterjedt, sok ország akkor kezdett érezni a halálos vírus teljes hatását, amikor a műtrágya kijuttatása szezonálisan megnövekedett, különösen az északi féltekén.

Fotó: viniczai

Valójában március folyamán az összes műtrágya iránti igény szokásos volt, az alapanyagok és a tápanyagok értéke állandónak mondható, ám bizonyos esetekben erősödött. Április-májusban ugyan gyenge nyomást gyakorolt ​​az árakra, ugyanakkor a műtrágyaágazat minden bizonnyal nem tapasztalta meg a kapcsolt piacokon, például a gáz, az olaj és a petrolkémiai szerek hirtelen és drámai árcsökkenését. Júniusban a trendek megfordultak, és a legtöbb műtrágya ára emelkedett.

Amint lehetségessé vált, megindult a műtrágya szállítása az európai határokon át, de szigorú intézkedésekkel a teherautó sofőrök és a munkaerő védelme érdekében.

Franciaország, amely Európában a legnagyobb műtrágyafelhasználó, a tavaszi hónapokban a készletek miatt nem volt hatással a kínálatra vagy a keresletre. Ugyanakkor „hiánytünetek” most már kezdenek megjelenni.

Egyes gazdálkodók esetében a pénzügyi problémák merülnek fel, a száraz április és május nem kedvezett a növényeknek.

Németországban a nagy mennyiségű hasábburgonyát fogyasztó kávézók, bárok és éttermek bezárása például 60% -kal csökkent a burgonya iránti kereslet. Az elmúlt hetekben nem volt hiány Latin-Amerikában, mivel nagy mennyiségű műtrágya került Brazíliába és Argentínába.

A műtrágya ágazat, a termelés szempontjából a globális világjárvány idején jobban teljesített, mint a petrolkémiai és az energiaágazat.

A műtrágya gyártók nyertek az olcsó takarmány- és energiaköltségeken, ami azt jelenti, hogy még a kisebb termelők is tovább működtek, és a piacok nem éreztek semmilyen hiányt.

Viszont van némi aggodalom az új beruházások miatt, amelyek 2020-ban kerülnek bevezetésre, s túlkínálatot okozhatnak. Ezeknek a projekteknek egy része valószínűleg késik vagy halasztódik 2021-re, mivel a munkavállalók egészsége és biztonsága itt is kiemelkedő fontosságú.

A kilátások továbbra is bizonytalanok, sokakat aggodalommal tölti el a koronavírus második hulláma, és hogy ez mit jelenthet a már bedőlt gazdaságok számára. A devizák ingadozása, a politikai nyugtalanság és a hatalmas munkanélküliség mind a fejlett, mind a fejlődő országokban elkerülhetetlenül hatással lesznek az elkövetkező hónapokra és évekre. Mindezen tényezőktől függetlenül a világnak továbbra is szüksége van élelmiszerre. És figyelembe véve, hogy az általunk fogyasztott élelmiszerek akár 50% -a nem lenne elérhető műtrágya nélkül, ez egy olyan iparág, amely továbbra is fennmarad, és a jövőben is alapvető fontosságúnak tekinthető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

A járvány ellenére nőtt az utasok száma a Pálházi Állami Erdei Vasúton

Felemás esztendőn vannak túl az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott kisvasutak. A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton (LÁEV) csökkent, a Pálházi Állami Erdei Vasúton (PÁEV) viszont növekedett az utasok száma, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. A LÁEV szerelvényein több mint 152 ezren utaztak, a PÁEV-nél pedig meghaladta a 43 ezret a jegyet váltók száma.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.