Az előre jelzett örökítőértékeket ún. bázispopulációhoz képest mutatják ki; mostantól ezt a szerepet – fajtánként – a 2015-ben született tehenek veszik át.
A bázisváltás tulajdonságonként rávilágít arra, hogy az elmúlt öt évben megfelelő irányban fejlődött-e az adott fajta, illetve milyen mértékben.
A holstein-fríz és a jersey fajtákban érdemi volt a tejmennyiségben történt előrelépés is.
A genomika beépülése a tenyésztési programokba jelentős pozitív hatással volt az előrehaladásra. A 2015-ös évjáratú tehenek közel kétharmada már fiatal, genomikus apával rendelkezett. A bázispopuláció szintje jóval meghaladja a 2010-esét. Ez azt igazolja, hogy az amerikai genomikus program hatékony! A genotipizálás a nőivarú populáció egyre növekvő hányadára is kiterjed. A mindkét ivarban gyorsuló genetikai előrehaladás előrevetíti, hogy 2025-ben a mostaninál is nagyobb korrekcióra lesz szükség a bázisváltáskor.
Küllemben nagyon kicsi változások következtek be.
Ezt jól példázza, hogy a viszonylag jelentős bázisváltási korrekciót igénylő bimbóhossz és tőgymélység esetében is elenyésző a fenotípusos változás nagysága. Hasonló értelemben említhetjük a farlejtés kérdését. A farlejtésre gyakorolt hatást illetően a lineáris skálán -3 és +3 között mutatkozó különbség mindössze egy dió méretével (3,5 cm) jellemezhető! A mai adatok szerint egy -3 farlejtést örökítő bika lányainak is – bár csekély mértékben – csapott a fara. A tenyésztésben éppen ezért a további küllemformálás helyett sokkal nagyobb tér nyílik a gazdaságosságot jelentősen befolyásoló egészségi és wellnesstulajdonságokra történő szelekció számára.
Ez alapjában véve természetes jelenség, hiszen nem lehet minden aktív bika minden tulajdonságban az új (emelt) bázison is javító hatású. A negatív PTA egyszerűen azt fejezi ki, hogy a bika az adott tulajdonságban alatta van a 2015-ben született amerikai tehénpopuláció átlagának. Ha a negativitás kismértékű, akkor annak közvetlen kifejeződése az adott tenyészetben gyakorlatilag észrevehetetlen.