Back to top

A bűnös fehérje, az NPGL - felelős lehet az elhízásért?

Japán tudósok felfedeztek egy olyan fehérjét, mely az agy jelátviteli folyamataiban vesz részt és hozzájárul a test zsírtárolásának növeléséhez - akár alacsony kalóriatartalmú étrend mellett is.

Emellett a kutatók kimutatták azt is, hogy ez a bizonyos NPGL nevezetű fehérje növeli az étvágyat magas kalóriatartalmú élelmiszerek bevitele esetén, mely arra enged következtetni, hogy nem csak a túlzott kalória fogyasztás állhat az elhízások mögött.

A kutatás japán tudósok és a UC Berkeley munkatársainak közreműködésével, a Hiroshima egyetem professzorának, Kazuyoshi Ukena vezetésével valósult meg. A felfedezés rávilágított arra, hogy az agy hogyan szabályozza az energiafelhasználást és az étkezési szokásokat - amelynek kontroll mechanizmusai még nem teljesen ismertek.

Az evolúciós történelem nagy részében az agy látszólag jó munkát végzett a testzsír összetételének szabályozásában, az éhínségek idején a túléléshez nélkülözhetetlen zsír felhalmozásában.

Sajnos az extrém ételbőség modern korszakában a túlzott fogyasztás gyakori jelenség és gyakran elhízáshoz vezet.

Mivel az agy továbbra is evolúciós túlélési módban üzemel, az emlősök éhségét és zsír tárolását szabályozó agyi kémia regulátor (NPGL) működését feltáró tanulmány széles körű klinikai és társadalmi következményekkel szolgál az elhízást és az ahhoz kapcsolódó betegségek tanulmányozását és kezelését illetően.

Az NPGL-t először Ukena professzor fedezte fel csirkékben. Megfigyelései azt bizonyították, hogy az állatok táplálkozástól függetlenül nagyobbra nőnek. Később a fehérjét egerekben és emberekben is dokumentálta. Legutóbbi tanulmányában megfigyelte, hogyan reagálnak a patkányok ugyanazon agyi vegyi anyag fokozott expozíciójára.

A kezdeti megfigyelések azt mutatták, hogy az NPGL magas koncentrációban van jelen a patkányok hipotalamuszának egy meghatározott részében, abban az agyi központban, amely az étvágy és anyagcsere szabályozásáért felelős. Ez arra utal, hogy a vegyület részt vesz a testi energia szabályozásában.

Illusztráció
Ezt szem előtt tartva, a kutatók ezután kísérleteket végeztek patkányokon, amelyeket két különféle étrenddel tápláltak hat héten keresztül. Az egyik étrend magas kalóriatartalmú volt - magas zsírtartalommal és cukorral, míg a másik étrend csak az egészséges túléléshez szükséges kalóriát tartalmazta. Ezután olyan vírust készítettek, amely mindkét patkány csoportban a hipotalamusz NPGL-t kiválasztó sejtjeinek fokozott kiválasztását idézte elő, majd a magas kalóriatartalmú étrenddel táplált patkányokba olyan antitesteket juttattak, melyek gátolták az NPGL szintézist.

A magas kalóriatartalmú étrenddel táplált patkányokban a testtömeg és a test zsírszövetből álló része jelentősen emelkedett. Érdekes módon az állatok élelmiszer-bevitele jelentősen megnőtt annak ellenére, hogy túlzottan sok kalóriát fogyasztottak.

A rendszeres kalóriatartalmú étellel táplált patkányok- amelyekben NPGL-termelést szintén megemelték- nem növelték a teljes testtömegüket, és csak mérsékelten növekedett az élelmiszer-fogyasztásuk. Azonban a testzsír összetételük, úgy, mint a magas kalóriatartalmú étrenddel táplált patkányoknál jelentősen megnőtt.

Ezzel szemben, amikor a magas kalóriatartalmú étrenddel táplált patkányok olyan antitesteket kaptak, amelyek gátolták az NPGL szintézist, a testben lévő zsírszövetek aránya csökkent. Ezekben a patkányokban az étkezés és az általános testtömeg változatlan maradt, mely további bizonyíték arra, hogy az NPGL kritikus szerepet játszik a testzsír összetételének szabályozásában.

Az NPGL a vér inzulin szintjével arányosan változott, mely arra enged következtetni, hogy a vércukorszint, illetve energia tárolást szabályozó hormonok összhangban mozognak az NPGL rendszerrel, hogy a szervezet a bőséges időkben zsírt tudjon tárolni, illetve az ínséges időkben a zsír termelést limitálja.

Összefoglalva, ezek az eredmények egy bonyolult neurokémiai rendszert tárnak fel, amelyben az agy és más szövetek jelei egyesülnek, hogy figyelemmel kísérjék a test energetikai állapotát, és ennek megfelelően állítsák be a táplálkozást és az anyagcserét. Mivel a rendellenes energiamérleg elhízást okozhat, és olyan súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség, elengedhetetlen, hogy megismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek a testzsír összetételt és az étvágyat szabályozzák.

A tanulmány ösztönzőleg hathat olyan más kutatásokra, melynek célja az evolúciós-túlélő üzemmódban működő emberi test alkalmazkodásának segítése a kalóriadús 21. századi környezethez.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsfeldolgozó-üzemekre csapott le a német rendőrség

Németország több szövetségi tartományában is illegális munkavállalók után nyomoz a rendőrség. A húsfeldolgozó-üzemekben alkalmazott, többségükben kelet-európai dolgozókat zsúfoltan szállásolták el, ami a koronavírus-járvány terjedése miatt is aggályos.

Új hobbikerti zöldségfajták

A Beekenkamp Plants Ornamentals bemutatta az Alfrescót, a hobbikerti zöldségek és fűszernövények új sorozatát. Az oltott és nem oltott zöldség- és fűszernövény-palántákat gondosan kiválasztott magokból nevelik, és a SKAL higiéniai szabályok szerint termesztik.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Megszülettek az ország első „lombikborjai”, Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni.

Sokkal többet költöttünk alkoholra és kávéra a boltokban

Az egy évvel korábbinál majdnem százmilliárd forinttal költöttünk többet élelmiszerre és alkoholra kiskereskedelmi egységekben a kijárási korlátozással terhelt idei második negyedévben.

A második koronavírus-segélyért folyamodhatnak az amerikai farmerek

Az USA agrárminisztériuma bejelentette második segélycsomagját a Covid-19 járvány miatt kieső bevételek, illetve megnövekedett marketingköltségek kompenzálására. Összesen 14 milliárd dollárt osztanak szét a farmerek közt, a korábbinál szélesebb körben.

Vadon termők reneszánsza

Megnőtt az érdeklődés a vadon termő gyümölcsök iránt, mert egészségesek, növényeik pedig a kertben is mutatósak.

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?