Back to top

A kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek egy új kutatás szerint

A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából.

Az Etológia Tanszék pénteki közleménye szerint a visszaemlékezésben és a műveletek ismételt végrehajtásában az úgynevezett epizodikus memória játszik fontos szerepet. Az epizodikus memória az olyan múltbeli események visszaemlékezésére való képesség, amikor az alany nem tudja előre, hogy a későbbiekben szüksége lesz az adott történés felidézésre. Ha például valaki megkérdezi, mivel telt a hétvégénk, a válaszadáshoz fel kell idéznünk az aznapi tevékenységeinket lépésről lépésre, hogy összeálljon az eseménysor.

Embereknél az ilyen típusú memóriát az öntudattal hozzák összefüggésbe, hiszen visszaemlékezéskor az alany "mentális időutazást" tesz, amelynek során az elméjében újrajátssza az eseményeket, korábban átélt személyes élményeit.

A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a kutyák is képesek reprezentálni és emlékezni saját cselekedeteikre.

A vizsgálat során egy speciális tréning keretében a kutatók 10 kutyát képeztek ki arra, hogy parancsszóra ismételjék meg előző akciójukat. A gazda egy a kutya számára már ismert parancsszót adott ki, például kérte, hogy ugorjon egyet, majd kiadta a megismétlésre vonatkozó utasítást, amire a kutyának újra ugrania kellett. "Azzal, hogy a különböző teszthelyzetek során olyan tevékenységek ismétlésére utasítottuk a kutyákat, amelyeket eddig nem tanultak, lényegében az 'Emlékszel arra, hogy mit csináltál az előbb?' kérdést válaszolták meg" - fogalmazott Claudia Fugazza, a vizsgálat vezető kutatója. A tréning során ezt a módszert alkalmazták a kutyák számára már előzőleg ismert más cselekvések esetében is.

Azért, hogy vizsgálhassák a kutyák saját akcióikra vonatkozó epizodikus jellegű memóriáját, a kutatók megnézték, hogy képesek-e megismételni saját cselekvéseiket olyan mindennapi helyzetekben is, amikor nem kaptak semmilyen előzetes parancsszót, így nem várták az ismétlésre való utasítást sem.

Egy hasonló, szintén a kutyák számára váratlan helyzetben néhány új tárgyat mutattak be nekik (egy plüss játékot, egy állatszobrocskát, egy ládát és egy játékbabát), amíg a gazdájukkal sétáltak. "Arra számítottunk, hogy a kutyák megvizsgálják, és valamilyen cselekvést végeznek a tárgyakkal, amire később emlékeznek majd, mikor arra kérik őket, hogy ismételjék azt meg" - magyarázta Pongrácz Péter, etológus, a tanulmány egyik társszerzője.

A tesztek során a kutyák 70 százalékos sikerrel emlékeztek és ismételték meg sikeresen az előző cselekvésüket, amikor az "Ismét!" parancsszó azonnal elhangzott a spontán akció után. Amikor a parancsszó késleltetéssel érkezett, a kutyák sikeressége fokozatosan csökkent, de még egy óra elteltével is 30-40 százalék között maradt. "Mivel a kutyák nem várták a parancsszó elhangzását, így nem volt lehetőségük előzetesen kialakított és megerősített válaszra. Hiszen ezek a spontán cselekvések nem voltak tréningezve, így az epizodikus jellegű memóriájukra kellett, hogy támaszkodjanak" - mutatott rá Pogány Ákos, etológus, a tanulmány másik társszerzője.

Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője, aki szintén társszerzőként jegyzi a tanulmányt, kiemelte, hogy a kutatás elsőként bizonyította, hogy a kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek, fontos előrelépést téve az önreprezentáció komplexitásának és evolúciójának megértésében. "Sőt, talán ez a kutyákról való gondolkodásunkon is változtat, hiszen már tudjuk, hogy képeznek mentális reprezentációkat az aktuális cselekvéseikről, így, legalábbis bizonyos mértékig, tudatában vannak annak, hogy mit csinálnak" - hangsúlyozta Miklósi Ádám.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.

A kecsketartás csak távolról romantikus - Egy kezdő állattartó kalandjai

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A kezdők vakmerőségével ugrottunk fejest, és noha bicskánk eddig még nem tört bele az önként vállalt létformába, pár tanulságos pofont már kiosztott nekünk az élet.

Növényi gél a kiszáradás ellen

A növénypusztulás egyik leggyakoribb oka a kiszáradás. A megfelelő vízellátás főként szállítás során, illetve az üzletekben nehézkes. A Chrysal cég által erre a célra kifejlesztett növényi gél ugyanakkor hosszú ideig biztosítja a megfelelő nedvességet a növényeknek, így szavatolja a megfelelő minőséget és a hosszabb élettartamot.

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.

Innováció és klímaváltozás: az EBB 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT-nak

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 200 millió eurós kölcsönt nyújt a KWS SAAT SE & Co. KGaA németországi székhelyű vetőmag-termelőnek. Az uniós bank által biztosított pénzeszközöket a vetőmagtermelő cég kutatás-fejlesztésre kívánja felhasználni.

Jobban vonzzuk a kullancsokat, ha mobiltelefon van nálunk

Futni szeretne az erdőben? Egy jó kis piknikre gondolt a parkban? Ha nem akar kullancs csípéseket, jobb, ha nem viszi magával a mobiltelefonját. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a kullancsokat vonzza a 900 MHz-es elektromágneses sugárzás, különösen azokat, amelyek csípésükkel veszélyes betegségeket terjesztenek.

eShepherd az intelligens jeladó

Az ausztrál fejlesztésű jeladó virtuális kerítésként is szolgál, és lehetővé teszi az állatok szinte állandó megfigyelését.