Back to top

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Így ele­mezték az első ellési életkor hatását 774 üsző teljesítményében, 15 vizsgálati időszakban, ellés előtt, valamint ellés után, majd az utódai­két is.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Az üszők pároztatási idejének megválasztásakor a tenyésztők általában az első ellést szeretnék bebiztosítani, ez különösen igaz a 24 hónapos életkor vonatkozásában.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

„Feltűnő tény továbbá, hogy a tenyésztők által alkalmazott selejtezési módszer az első ellés korától függően változik.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Bár a 24 hónapos elléskori üszőket fiatalabb (4,3 éves) életkorban vágják le, de életteljesítményük alapján így is összehasonlíthatóak azokkal az egyedekkel, amelyek 36 hónaposan ellettek először.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fókuszban a minőségi, biztonságos magyar élelmiszerek - Interjú Erdős Norberttel

Erdős Norbert a tavalyi, vészterhes esztendő őszén vehette át az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkári posztjára szóló kinevezését, a kihívások pedig csak még inkább elszántabbá tették őt. Az interjúban elmondta, hogy egyebek mellett szeretné átláthatóbbá tenni a fogyasztók számára a hazai tanúsítványok és védjegyek piacát, melyre egyfajta szívügyeként is tekint.

Game On a virtuális farmokon - Építs tejüzemet és gondolj a fenntarthatóságra

A Dairy Management Inc. amerikai tejipari nagyvállalat a „Z generáció" (1995-2010 között születettek) elérése érdekében minden idők egyik legjobban eladott videojátékát, a Minecraftot használja a tejtermékek népszerűsítéséhez. Ezenkívül a társaság négy jól ismert játék influencerrel szerződött le a fenntartható tejtermeléssel kapcsolatos pozitív üzenet terjesztése érdekében.

Nemesítéssel a szarvasmarha-tuberkulózis ellen

Egy új vizsgálat szerint az olyan betegségek, mint a TB elleni rezisztencia nem szükségszerűképpen korlátozódik egy bizonyos szarvasmarha-fajtára.

Nagy-Britannia a génszerkesztett növények és haszonállatok engedélyezését fontolgatja

Az illetékes minisztérium szerint a génszerkesztéssel létrehozott fajták több előnnyel járnak, például kevesebb gyomirtót kell használni a termesztésükhöz, és a létrehozásuk módja távol áll az erősen vitatott génmódosítástól.

Rengeteg szarvasmarha pusztult el az afrikai országban

Komoly gondot okoznak a szarvasmarhákra veszélyes betegségeket terjesztő kullancsok Zimbabwében, a hazánknál négyszer nagyobb területen fekvő afrikai országban. Sok gazda nem tartja be az óvintézkedéseket, ugyanakkor a fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló készítményekből is hiány van.

Fenntartható csirkefarm: titok a sok Excel-táblázat

Mi kell egy farm fenntartható, gazdaságos működtetéséhez? Goldmann Dávid és Juhász Szép Anna két éve költöztek a Heves megyei Bekölce mellett húzódó dombok ölelte völgybe, ahol egy romokban heverő, mindentől távol eső, elhagyott volt téesz tanyát szemeltek ki, amit Remény Farmnak neveztek el.

Újra megjelent a madárinfluenza Komárom-Esztergom megyében

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta szerdán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságokban. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, az állományok leölését már a gyanú alapján megkezdték a szakemberek. A vonuló vadmadarak miatt a betegség fokozott veszélyt jelent a baromfiállományokra.

Egy helyen elérhetőek az állattartókat érintő ENAR, OLIR és BIR határidők

Az állattartók segítése érdekében a Nébih összegyűjtötte a különböző gazdasági állatfajok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos bejelentésköteles eseményekre vonatkozó határidőket.

Új helyettesítők a halliszt és a szójadara kiváltására

Rovarliszt felhasználásának lehetősége a gazdasági állatok takarmányo­zásában egyre gyakrabban merül fel mint alternatív fehérjeforrás. Az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából. Sorozatunkban most a rovarlisztek takarmányozási értékét vesszük górcső alá.

„Történelmi” változásra van szükség

Olyan mértékű változásra van szükség a mezőgazdaságban az üvegház­hatású gázok csökkentése érdekében, amely ahhoz hasonlítható, mint amikor a lovat felváltotta a földeken a traktor. Egy friss brit tanulmány, a Farming for 1,5 °C (A mezőgazdaság másfél fokért) azokat a gyakorlati módszereket vette számba, amelyekkel az ágazat hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez.