Back to top

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Így ele­mezték az első ellési életkor hatását 774 üsző teljesítményében, 15 vizsgálati időszakban, ellés előtt, valamint ellés után, majd az utódai­két is.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Az üszők pároztatási idejének megválasztásakor a tenyésztők általában az első ellést szeretnék bebiztosítani, ez különösen igaz a 24 hónapos életkor vonatkozásában.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

„Feltűnő tény továbbá, hogy a tenyésztők által alkalmazott selejtezési módszer az első ellés korától függően változik.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Bár a 24 hónapos elléskori üszőket fiatalabb (4,3 éves) életkorban vágják le, de életteljesítményük alapján így is összehasonlíthatóak azokkal az egyedekkel, amelyek 36 hónaposan ellettek először.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Németországban tenyészállatokat fertőzött meg az afrikai sertéspestis

A német mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy afrikai sertéspestis első eseteit fedezték fel házisertés-állományban. A betegséget a kelet-németországi Brandenburg tartományban lévő két gazdaság sertéseiben is igazolták.

Az elvadult disznók okozta éves szén-dioxid-kibocsátás 1,1 millió autóéval is felérhet

A világszerte élő elvadult házi sertések számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Hogyan tartsunk boldog tyúkot?

Ha valaki már belejött a kertészkedésbe és megtapasztalta, mennyire örömteli érzés a család zöldség- és gyümölcsfogyasztásának legalább egy részét előteremteni, gyakran előkerül a kérdés, hogyan lehetne eggyel magasabb szintre lépni. Felmerülhet az igény a háztáji tyúktartásra, hogy az asztalra kerülő hús és a tojás is saját forrásból származzon.

Két éve indult, kirobbanó sikere lett - Husitanya Baranyában

Száz százalékban magyar, kézműves és tanyasi! Így népszerűsítik az ország déli szegletében, Kislippón előállított sertésből készített kistermelői finomságokat, amelyek nemcsak felidézik, hanem vissza is varázsolják asztalunkra a hajdani disznóvágások ételeit.

Húsz flamingófióka kelt ki a napokban a Budapesti Állatkertben

Néhány nap alatt húsz flamingófióka kelt ki a Budapesti Állatkertben - számolt be róla közleményben az intézmény.

Több csirkét vágtak le, az ára is nőtt

Nőtt a belföldi csirkefeldolgozás az idén, de közben a csirkehús termelői ára is emelkedett - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet csütörtökön közzétett piaci jelentéséből.

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.

Kétmilliárd forintból fejlesztett a Pápai Hús

Átadta kétmilliárd forintos beruházását a Pápai Hús Kft. Az egyik legrégebbi hazai húsipari cég huszonhat féle új gépet helyezett üzembe, amely jelentősen meggyorsítja a gyártást és 40 százalékkal több sonka, illetve füstölt áru, valamint 30 százalékkal több bacon előállítását teszi lehetővé.

Szuperkórokozók: láthatatlanok és halálosak

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.

Hogyan óvjuk meg kedvenceinket a nyári hőség idején

A hőségben való boldogulás küzdelmes lehet, sokak számára nehezen elviselhető az erős napsugárzás, a magas páratartalom és a folyamatosan emelkedő hőmérséklet. Ha azonban a jelenlegi hőhullámot elviselhetetlennek találjuk, képzeljük csak el, hogy érezhetik magukat a háziállataink…