Mikor ellessük charolais üszőnket?

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.