Back to top

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Így ele­mezték az első ellési életkor hatását 774 üsző teljesítményében, 15 vizsgálati időszakban, ellés előtt, valamint ellés után, majd az utódai­két is.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Az üszők pároztatási idejének megválasztásakor a tenyésztők általában az első ellést szeretnék bebiztosítani, ez különösen igaz a 24 hónapos életkor vonatkozásában.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

„Feltűnő tény továbbá, hogy a tenyésztők által alkalmazott selejtezési módszer az első ellés korától függően változik.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Bár a 24 hónapos elléskori üszőket fiatalabb (4,3 éves) életkorban vágják le, de életteljesítményük alapján így is összehasonlíthatóak azokkal az egyedekkel, amelyek 36 hónaposan ellettek először.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.

Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre

Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára - jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

Új, halálos vírust fedeztek fel az óceánokban

Egy eddig ismeretlen vírust azonosítottak a Hawaii Egyetem Egészségügyi és Partravetődési Laboratóriumában (Health and Stranding Lab), mely halálos a bálnákra és delfinekre nézve. Először egy 2010-ben partra vetődött Longman-féle csőröscetből mutatták ki, ám mostanra 10 különböző tengeri emlősfajnál is megtalálták.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.