Back to top

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Így ele­mezték az első ellési életkor hatását 774 üsző teljesítményében, 15 vizsgálati időszakban, ellés előtt, valamint ellés után, majd az utódai­két is.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Az üszők pároztatási idejének megválasztásakor a tenyésztők általában az első ellést szeretnék bebiztosítani, ez különösen igaz a 24 hónapos életkor vonatkozásában.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

„Feltűnő tény továbbá, hogy a tenyésztők által alkalmazott selejtezési módszer az első ellés korától függően változik.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Bár a 24 hónapos elléskori üszőket fiatalabb (4,3 éves) életkorban vágják le, de életteljesítményük alapján így is összehasonlíthatóak azokkal az egyedekkel, amelyek 36 hónaposan ellettek először.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar mezőgazdaság megérkezett a XXI. századba Kisdombegyházán

A szarvasmarha állomány állatjóléte, a dolgozók munkakörülménye, a tej minősége és a termelés mennyisége is javult Kisdombegyházán – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro-Ferr Kft. szarvasmarha istállójának átadásán, csütörtökön.

Tojáshiányhoz vezetett a madárinfluenza

Az Európában terjedő madárinfluenza miatt Csehországban is megdrágult a tojás, és a Cseh-Morva Baromfi Szövetség alelnöke, Zdeněk Mlázovský elmondta, hogy a járványos fertőzés következtében tojáshiány alakult ki az európai piacon, amit a cseh import alakulása is tükröz.

Generációváltó juhászat Ilinyben - Keresztapám tűzben-vasban edzett

A Nógrád megyei Ilinyben élő Chikán Tamás közvetlenül a mezőgazdasági technikum után vette át nagybátyja juhászatát a hozzá tartozó szántókkal és legelőkkel. Chikán Alajos, az édesapja bátyja nem bánt vele kesztyűs kézzel, de azokra a rég nem látott nehézségekre is felkészítette, amelyekkel jelenleg kell szembenézniük a gazdálkodóknak.

A lenmag és a zsírsavösszetétel

Egy kísérletet állítottunk be 2019-ben akkori konzulensemmel, Dr. Benk Ákossal a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának Tanüzemében, a magyar kendermagos tyúkkal és annak népszerűsítésével kapcsolatosan.

A marhahús is része az egészséges táplálkozásnak

Az NPK Charolais Kft. szakembereivel a termőföldtől az asztalig elv megvalósításáról, az általuk létrehozott különleges vágóalapanyag sajátosságairól és értékesítési láncáról, valamint a marhahúsról mint egészséges élelmiszerről beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A gyomorvész kórokozója veszélyesebb, mint eddig gondoltuk

A nozémáért, vagyis a méhek gyomorvészéért egy intracelluláris parazita, a Nosema ceranae a felelős a méhek bélrendszerében. Sokkal nagyobb veszélyt jelent a méhek számára, mint ahogy azt eddig gondoltuk.

Az állatok is álmodnak – Íme minden, amit eddig tudunk róluk

A patkányok labirintusokban való futást gyakorolnak, a macskák fejben képzelik el a jövőbeli vadászatokat - a tudósok minden eddiginél többet tudnak meg az állati álmodásról.

Feltérképezték a szúnyog-tenyészőhelyeket

Lezárult a szúnyog-tenyészőhelyek feltérképezésének első szakasza - tájékoztatta a szúnyoggyérítési programokért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI.

Igenis lehetséges a háztáji takarékos broilercsirketartás

Az önellátás, vagy részleges önellátás igénye sokakban megfogalmazódik manapság, főleg ott, ahol a körülmények – hely, ráfordítható idő, a termeléshez szükséges eszközök stb. – adottak. Egyrészt azért, mert így olyan élelmiszert tehetnek a család asztalára, aminek az eredete ismert, másrészt, ha jól van megtervezve a termelés folyamata, olcsóbban lehet előállítani a szükséges alapanyagokat.

Ötszáz vaddisznó egy telepen – vadaskerteknek vadászati céllal

A Békés megyei Gerendáson 2007 óta működik a vaddisznótenyésztéssel foglalkozó Geri-Vad Kft., amely mostanra évente 200-250 egyedet értékesít különböző vadaskerteknek vadászati céllal. Az afrikai sertéspestis 2018-as hazai megjelenése előtt külföldre is értékesítettek, ám ez az exporttevékenység máig nem állt helyre.