Back to top

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Így ele­mezték az első ellési életkor hatását 774 üsző teljesítményében, 15 vizsgálati időszakban, ellés előtt, valamint ellés után, majd az utódai­két is.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Az üszők pároztatási idejének megválasztásakor a tenyésztők általában az első ellést szeretnék bebiztosítani, ez különösen igaz a 24 hónapos életkor vonatkozásában.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

„Feltűnő tény továbbá, hogy a tenyésztők által alkalmazott selejtezési módszer az első ellés korától függően változik.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Bár a 24 hónapos elléskori üszőket fiatalabb (4,3 éves) életkorban vágják le, de életteljesítményük alapján így is összehasonlíthatóak azokkal az egyedekkel, amelyek 36 hónaposan ellettek először.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Varroa-kontroll természetes módon

A varroózis közismerten a méhészetek fennmaradását és gazdaságos működését fenyegető leggyakoribb, legnagyobb probléma. Nemcsak az atka közvetlen kártétele jelentős, hanem annak közvetett, más betegségeket (pl. vírus) közvetítő hatása is. A méhészeket folyamatosan foglalkoztatják a hatékony védekezés kérdései.

Sertések ezreit kellene levágni

A sertésipar lett az Egyesült Királyságban eluralkodó munkaerőhiány legújabb kárvallottja. Munkavállalók hiányában térdre kényszerült a sertéstartás és a sertésszállítás, rengeteg állat marad a farmokon. Emiatt a vágóhidak kihasználtsága messze elmarad a kapacitásuktól.

Nagy sikerrel zárult a felelős állattartást elősegítő pályázat

Nagy sikerrel zárult a mintegy félmilliárd forintos keretösszegű áprilisban meghirdetett pályázat, amelynek célja a felelős állattartás elősegítése volt – jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a Szentgálon megrendezett sajtótájékoztatón.

A legelőtől az asztalig

A szürke marha nemzeti kincs, törvény által védett fajta, egyben hungarikum. Azt még nem tisztázták a történészek, hogy a kunok hozták-e be a Kárpát-medencébe, vagy a fajta ősei a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek ide. Viszont a középkortól bizonyított a jelenléte, és lábon hajtva az ország egyik legfontosabb exportcikke volt a XVIII. századig.

Országos kullancsfelmérés: emberben és háziállatban is több a csípés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből.

„Ízvadászatra fel! Terítéken a vadhúsok.” - Útjára indult a vadhús fogyasztásösztönző kampány

Első alkalommal népszerűsíti „Ízvadászatra fel! Terítéken a vadhúsok.” szlogennel a vadhús fogyasztását az Agrárminisztérium (AM) az Agrármarketing Centrummal (AMC) együttműködésében – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a 14. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválon, Pákozdon.

Brit húsipar: arccal a börtönök felé

Az Egyesült Királyság húsipara komoly munkaerőválsággal küzd, ezért megoldásként börtönlakókat és a volt elítélteket terveznek alkalmazni, továbbá oktatást is szerveznek a raboknak, hogy szabadulásuk után el tudjanak helyezkedni a húsiparban.