Back to top

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Így ele­mezték az első ellési életkor hatását 774 üsző teljesítményében, 15 vizsgálati időszakban, ellés előtt, valamint ellés után, majd az utódai­két is.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Az üszők pároztatási idejének megválasztásakor a tenyésztők általában az első ellést szeretnék bebiztosítani, ez különösen igaz a 24 hónapos életkor vonatkozásában.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

„Feltűnő tény továbbá, hogy a tenyésztők által alkalmazott selejtezési módszer az első ellés korától függően változik.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Bár a 24 hónapos elléskori üszőket fiatalabb (4,3 éves) életkorban vágják le, de életteljesítményük alapján így is összehasonlíthatóak azokkal az egyedekkel, amelyek 36 hónaposan ellettek először.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Négy „szivaros” autó tele tejjel

Ökrösfogat kezdte a szarvasmarha tenyészállat felvezetés mentét, őket követték a szürkemarhák, a holstein-frízek, a magyartarkák, a jerseyk, a braunvieh-k, a limousin és blonde d’ aquitaine-ek … a szarvasmarha tenyészállat felvezetésen Hódmezővásárhelyen. A pazar díjnyertes állatok felszalagozva vonultak rozettadíszes fejükkel.

Tetanusz: Leginkább a lovak, juhok, tenger­i­malacok és az ember érzékeny rá

A tetanusz egy spórás baktérium, a Clostridium tetani által kiváltott, az izmok merevgörcsével járó idegrendszeri megbetegedés. Mivel a baktérium csak szigorúan levegőmentes (anaerob) körülmények között képes szaporodni, így a kórkép elsősorban mély sérülésekhez (pl. szúrt sebekhez), vagy kölyökkutyák esetén fogváltáshoz társulva fordulhat elő.

Brüsszel nem dob mentőövet a sertéstartóknak

Hazánk több tagállammal együtt felszólította az Európai Bizottságot, hogy éljen a felhatalmazásával, és hozzon olyan azonnali piaci intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy a sertéstartók válsága még jobban elmélyüljön - jelentette ki Nagy István tárcavezető az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.

Lázár Chef a vadakkal van

Azt tudjuk, hogy a vadhús egészséges, de még is keveset fogyasztunk belőle. Lázár Chef elárulja, hogy mostantól miért lesz könnyebb a háziasszonyoknak vadhúst készíteni. Emellett egyéb fortélyokat is megoszt a most zajló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár látványkonyhájában.

Minden lépését figyelik a szarvasmarháknak

A PLF olyan gazdálkodási gyakorlatok összessége, amely segítségével jobb eredményeket lehet elérni az állattenyésztésben. Erről is hallhattak a szakemberek az ÖMKI előadásán, amelyet az OMÉK-on tartottak. Napelemes GPS-fülest, a nyakukba transzpondert, a bendőjükbe bóluszt és a lábukra pedométert helyeztek az állatokra, illetve állatokba.

Magyar tányérra palóc tyúkot!

Luxuséttermek kínálatában is megállja a helyét a nyuszkanyakú palóc tyúk. Örömteli lenne, ha a falusi portákon nagy létszámban megjelenne ez a jó élelemkereső, télen is tojó fajta, amelyet egy mátranováki tenyésztő, Földi Gyula nemesítői munkásságának köszönhetünk.

Kezdő méhesről-méhesre - Kapcsolatok, szakmai interakció

Ribai Róberttel egy méhészeti közösségi oldalon ismerkedtem meg, adminisztrátorként felhívta a figyelmemet egy hibára, amit vétettem. Az ezt követő beszélgetésből pedig kiderült, hogy számos méhészeti kérdésben hasonlóan gondolkodunk.

Tovább nőttek az élelmiszerárak szeptemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a búza és a pálmaolaj iránti keresletnövekedés hatására szeptemberben már a második egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Állatvédelmi kódex - Közös állásponton a civilek és a szakma

Az állatok világnapján írta alá a 15 alapító szervezet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére született állatvédelmi kódexet, amiben közös megegyezésre jutottak a szakmai szervezetek és a civil állatvédők. Az állatvédelem éve lett az idei, miután megalakult az egyetemen az Állatvédelmi Központ, illetve miniszteri biztos felügyeli a területet.

A magyar állatvédelmi jogszabályok részletesek és korszerűek

A magyar állatvédelmi jogszabályi környezet "minden rétegre kiterjed és elég korszerű", az Európai Unió világszinten az élen jár ezen a területen - mondta Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon a Hungexpo területén hétfőn.