Back to top

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

Hat Maine-et-Loire-i teljesítményellenőrzés-vizsgálat alá vont charolais-gazdaságban tanulmányozták a különböző életkorú vemhes üszők eredményeit. Ezekben a tenyészetekben a szaporítás módszereként elsősorban a mesterséges termékenyítést alkalmazták.

Így ele­mezték az első ellési életkor hatását 774 üsző teljesítményében, 15 vizsgálati időszakban, ellés előtt, valamint ellés után, majd az utódai­két is.

Megállapították, hogy az apai nagyapának hatása van a jövőbeni üszők növekedési ütemére, amelyet az apák jelentősen magasabb indexmutatójával magyaráznak. Különösen a korai ellésű üszők CRsev indexének (növekedés intenzitása az elválasztásig) és az ISEVR esetében (indexek szintézise elválasztáskor) – állítja Julien Fortin, a Maine-et-Loire mezőgazdasági kamara munkatársa.

A tenyésztők az állatok testsúlya, a csontozat és az elválasztáskori fejlettség alapján választják ki a legfejlettebb üszőket a korai elletéshez. A testalakulás nem döntő szelekciós szempont. Ezért a 24 hónapos, azaz korai elletésre azokat az állatokat választják, amelyek a legnagyobb várható teljesítőképességet mutatják.

Az üszők pároztatási idejének megválasztásakor a tenyésztők általában az első ellést szeretnék bebiztosítani, ez különösen igaz a 24 hónapos életkor vonatkozásában.

Esetükben az ellés, ha nem kell császármetszést alkalmazni, problémamen­te­sebben zajlik. A 24 hónapos életkorra elletett üszők borjai ugyan kisebbek 120 napos életkorban az átlagosnál, de később behozzák a lemaradásukat. A 210 napos életkorban valójában már nincs is köztük különbség, függetlenül a korábbi életkorban mért kisebb értékektől. A megelőző vizsgálatok (FARRIÉ et al., 2008) eredményeitől eltérően viszont a 24 hónapos életkori elléseknél komplikáltabb elléseket figyeltek meg.

– A választásig mért borjúelhullás a fajta átlaga körül alakult – pontosította Julien Fortin. Az első ellésűek eltérő teljesítményei ellenére, a 24 hónapos életkorra elletett üszőknek nincs több hátráltató körülménye az újratermékenyüléshez, mint a 30 vagy 36 hónapos korra elletett egyedeknek. Ezt igazolja az első és a második ellés közötti, úgynevezett elléstől ellésig terjedő eltelt napok száma. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az ellési nehézségekre és az elhullásra is.

„Feltűnő tény továbbá, hogy a tenyésztők által alkalmazott selejtezési módszer az első ellés korától függően változik.

A 24 hónapos első ellésűeknek gyakrabban van második esélye, még akkor is, ha nehezebben ellenek vagy a borjak halva születnek. Ez azzal magyarázható, hogy megpróbálják csökkenteni a nagy potenciállal rendelkező fiatal állatok korai selejtezését, valamint az a félsz is eredményezi mindezt, hogy ebben az életkorban a várható vágott test súlya kisebb” – jegyzi meg a tanulmány szerzője.

Bár a 24 hónapos elléskori üszőket fiatalabb (4,3 éves) életkorban vágják le, de életteljesítményük alapján így is összehasonlíthatóak azokkal az egyedekkel, amelyek 36 hónaposan ellettek először.

Azok az üszők, amelyek 30 hónaposan ellettek, az életteljesítményük átlagosan a legkedvezőbb. Még ha a vágáskori életkoruk eltérő is, ez nem befolyásolja jelentősen a hasított test súlyát.

Összességében a tenyésztői tapasztalatok megerősítésével elmondható, hogy a 24, illetve 30 hónapos életkorra elletett üszők kedvezőbb eredményeket hoztak, mint a 36 hónapos korra elletett társaik. Ezt a megfigyelést, amelyet tudományos vizsgálatokkal is igazoltak, érdemes a tenyésztői munka során figyelembe venni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyot nőttek szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 61,0 százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, az emelkedés üteme az augusztusi 2,2 százalékpont után 8,1 százalékponttal ugrott meg - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent legfrissebb adataiból.

140 éves a hazai galamb- és kisállattenyésztés szervezeti működése

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége az egész országot lefedő szervezeti hálózatával biztosítja a magyar galamb- és kisállattenyésztés magas színvonalon tartását, a benne rejlő értékek megőrzését - mondta Nagy István agrárminiszter Gyomaendrődön, a Galamb- és Kisállat kiállítás megnyitóján.

Egy kisgazdaság genetikai térképe

„Csak szép, vagy lesz valami gazdasági haszna is?” – hangzott a kérdés néhány héttel ezelőtt az egyik kisborjú, Brooklyn láttán. Hazánkban véleményem szerint a fajtaválasztást illetően igencsak beszűkült látókörűek a tejelő ágazatban dolgozók.

Kurta farkú kedvenc - Az ijesztő külső kedves belsőt takar

Minden társállattartónak megvannak az „álom állatai”; olyan fajok, amelyek tartásáról borsos áruk, nagy férőhelyigényük, kényes mivoltuk, vagy éppen extra védettségük miatt le kell mondani. A gyíktartók számára ilyen, többnyire megvalósulatlan álom a kurtafarkú gyík.

Lappangó betegség: a gümőkór

Idén augusztus végéig öt alkalommal is találtak gümőkórral fertőzött szarvasmarha-állományt hazánkban. A Nébih hírportálján megjelent tájékoztatás szerint az éves kötelező ellenőrzésen derült fény a fertőzöttségre, ami a felülvizsgálat szükségességét és hatékonyságát jelzi, hiszen az állatok nem mutatták a betegség tüneteit.

Több mint 10 magas vastartalmú élelmiszer, húsevőknek és vegánoknak egyaránt

A vas egyike azoknak a tápanyagoknak, amelyekről gyakran hallunk, de emellett az egyik legnehezebben bevihető tápanyag is, ha nem figyelünk kellőképpen arra, hogy vasban gazdag ételeket tartsunk az étrendünkben, különösen, ha vegán vagy vegetáriánusok vagyunk.

Magányosan élő emberek ünnepét tehetik szebbé a menhelyi állatok

A Rex Kutyaotthon Alapítvány a karácsony közeledtével idén is meghirdeti a négylábú szeretetfutár elnevezésű kezdeményezését, amelynek keretében december végéig gazdátlan kutyákat és macskákat fogadhatnak be egyedül élő emberek.

Az összetartozást akarni és ápolni kell

Két év online magtartott szakmai előadássorozat után idén végre személyesen találkozhattak az állatorvosok a 16. Praxismenedzsment Konferencián. A hármas évfordulót ünneplő AlphaVet csoport által szervezett konferencia idei előadásait a kisállatklinikum, a diagnosztika, a lógyógyászat, az üzleti lehetőségek, illetve az online marketing és a praxismenedzsment köré szervezték.

A fokföldi méh

Gyakorló méhészként a számunkra szükséges szinten ismerhetjük a mézelő méh szaporodási biológiáját. Tisztában vagyunk vele, hogy a megtermékenyített petéből női ivarú egyed fejlődik ki, a megtermékenyítetlen petéből pedig hímivarú egyed. Feltételezzük, hogy ezek örök érvényű igazságok. De valóban azok?

Új országos főállatorvos

Dr. Pásztor Szabolcs, az Agrárminisztérium Országos Főállatorvosi Hivatali Osztályának korábbi vezetője veszi át az országos főállatorvos hivatalát, míg dr. Bognár Lajos nemzetközi ügyekben tanácsadóként segíti az államtitkár munkáját. Mindezt Nobilis Márton, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár jelentette be az 16. AlphaVet Praxismenedzsment Konferencián.