Back to top

A biogazdálkodás problémái

Ahogy a konvencionális gazdálkodásban, úgy a biogazdálkodásban is zajlanak az események. Ezért egy „helyzetkörképben” ismertette az előnyei mellett a csapadék hátrányait, az alkalmazható növényvédelmi készítmények szükségszerűségét, valamint a kártevők és kórokozók megjelenését, illetve kártételük nagyságát dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, ügyvezetője.

A csapadékos időjárás ugyanazt a hatást váltotta ki a biogazdálkodásban, mint a konvencionális gazdálkodásban. Az eső a gyomosodásnak kedvezett, viszont az ellene való védekezés a biogazdálkodásnak komoly problémát jelent.

Fotó: Dr. Roszík Péter
– Clinic herbicideket a mi gazdáink nem alkalmazhatnak, ezért a gyomosodás az egyik legnagyobb gondot okozza a biogazdálkodásban. Természetesen elterjedtek többféle megoldások, mint a gyomfésűk, a kamera-vezérelt kultivátorok, illetve egyéb precíziós gyomirtó eszközök.

De a gyomosodás ellen mindezek nem tudják olyan szinten felvenni a kesztyűt, mint ha herbicideket alkalmaznánk – mondja Roszík Péter.

A csapadék hatására a kórokozók és a kártevők is felszaporodtak. A biogazdálkodásban, ez esetben biológiai készítményekkel, továbbá megfelelően formulázott hatóanyagokkal védekeznek, ellenben kitettségben itt nem akkora a különbség, mint a gyomirtásnál.

– A szántóföldi növényeknél az aszályos időszakban főként a levéltetvek és -atkák számottevő megjelenése volt észrevehető, a csapadék után viszont a gombák és baktériumok szaporodtak fel.

A biogazdálkodásnál az alkalmazott harmonikus tápanyag-ellátás következtében, egy kompakt, zárt növényállománynak jobb az ellenálló képessége a növénykártevőkkel és kórokozókkal szemben.

Fotó: Wikipédia
– A biokultúrában kötelező a vetésváltás, amely önmagában egy növényvédelmi előnyt eredményez. Ezért például a kukoricabogár nem károsít a biogazdálkodásban, inkább a monokultúrában bukkan elő. Ugyanakkor vannak olyan kártevők, amelyek inkább a biokultúrára „specializálódtak”.  Főként az invazív növénykárosítókról van itt szó, mint a vándorpoloska vagy a foltosszárnyú muslica, melyek a konvencionális gazdálkodást kevésbé preferálják.

Harminc évvel ezelőtt megközelítőleg 10-nél kevesebb volt a növényvédelemben alkalmazható anyagok, szerek száma, napjainkra viszont már több mint 200.

– Kiváló fejlesztésű készítményeket, riasztóanyagokat, szexferomoncsapdákat lehet találni a termékpalettán, és ha az elmúlt időszakot figyelembe vesszük, a választék és az innováció további kecsegetető eredményekkel szolgálhat – véli az alelnök.

Roszík Péter az idei év termésmennyiségéről is számot adott. Elmondása szerint a biogazdák a saját elvárásaiknak megfelelő terméseredménnyel számolnak, de nyilván ez a mennyiség alacsonyabb a konvencionális gazdálkodáshoz mérten. Évente átlagosan 20-25 százalékkal kevesebb a biotermények hozama, ugyanakkor a támogatási rendszer, illetve az ár kompenzálja ezt a termésmennyiségbeli különbözetet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

Gyógynövények ingyen, a város közepén

Elfeledkezett vásárlás közben a friss fűszernövényekről, de az üzletek már zárva vannak? Van, ahol emiatt már nem kell aggódni, mert bármikor ingyen hozzá lehet jutni.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Elverte a málnát a jégeső

Szerbiában az elmúlt másfél hónap heves esőzései, a szél és a jégeső miatt a málnatermés 30 százaléka tönkrement, ám nem ez az egyetlen gond.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Kötelező lesz a növényekkel beültetett homlokzat Bécsben

A növényekkel beültetett homlokzatnak köszönhetően könnyebb elviselni a nyári forróságot, mivel a gyorsan fejlődő növények levéltömege hatásosan hozzájárul a mikroklíma hűtéséhez.

Idén is nagy siker volt a „Szedd Magad” levendulaakció Tihanyban

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Szedd Magad” levendulaakciója Tihanyban. A 3 héten át tartó program idén is sok látogatót vonzott: több mint húszezren éltek a levendulaszedés lehetőségével.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!