A csapadékos időjárás ugyanazt a hatást váltotta ki a biogazdálkodásban, mint a konvencionális gazdálkodásban. Az eső a gyomosodásnak kedvezett, viszont az ellene való védekezés a biogazdálkodásnak komoly problémát jelent.
– Clinic herbicideket a mi gazdáink nem alkalmazhatnak, ezért a gyomosodás az egyik legnagyobb gondot okozza a biogazdálkodásban. Természetesen elterjedtek többféle megoldások, mint a gyomfésűk, a kamera-vezérelt kultivátorok, illetve egyéb precíziós gyomirtó eszközök.
De a gyomosodás ellen mindezek nem tudják olyan szinten felvenni a kesztyűt, mint ha herbicideket alkalmaznánk – mondja Roszík Péter.
A csapadék hatására a kórokozók és a kártevők is felszaporodtak. A biogazdálkodásban, ez esetben biológiai készítményekkel, továbbá megfelelően formulázott hatóanyagokkal védekeznek, ellenben kitettségben itt nem akkora a különbség, mint a gyomirtásnál.
– A szántóföldi növényeknél az aszályos időszakban főként a levéltetvek és -atkák számottevő megjelenése volt észrevehető, a csapadék után viszont a gombák és baktériumok szaporodtak fel.
– A biokultúrában kötelező a vetésváltás, amely önmagában egy növényvédelmi előnyt eredményez. Ezért például a kukoricabogár nem károsít a biogazdálkodásban, inkább a monokultúrában bukkan elő. Ugyanakkor vannak olyan kártevők, amelyek inkább a biokultúrára „specializálódtak”. Főként az invazív növénykárosítókról van itt szó, mint a vándorpoloska vagy a foltosszárnyú muslica, melyek a konvencionális gazdálkodást kevésbé preferálják.
Harminc évvel ezelőtt megközelítőleg 10-nél kevesebb volt a növényvédelemben alkalmazható anyagok, szerek száma, napjainkra viszont már több mint 200.
– Kiváló fejlesztésű készítményeket, riasztóanyagokat, szexferomoncsapdákat lehet találni a termékpalettán, és ha az elmúlt időszakot figyelembe vesszük, a választék és az innováció további kecsegetető eredményekkel szolgálhat – véli az alelnök.
Roszík Péter az idei év termésmennyiségéről is számot adott. Elmondása szerint a biogazdák a saját elvárásaiknak megfelelő terméseredménnyel számolnak, de nyilván ez a mennyiség alacsonyabb a konvencionális gazdálkodáshoz mérten. Évente átlagosan 20-25 százalékkal kevesebb a biotermények hozama, ugyanakkor a támogatási rendszer, illetve az ár kompenzálja ezt a termésmennyiségbeli különbözetet.