Back to top

Jobban vonzzuk a kullancsokat, ha mobiltelefon van nálunk

Futni szeretne az erdőben? Egy jó kis piknikre gondolt a parkban? Ha nem akar kullancs csípéseket, jobb, ha nem viszi magával a mobiltelefonját. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a kullancsokat vonzza a 900 MHz-es elektromágneses sugárzás, különösen azokat, amelyek csípésükkel veszélyes betegségeket terjesztenek.

Sok kullancsfaj egyre gyakoribb előfordulása évtizedek óta megfigyelhető Európában. Még a nagyvárosok centrumában is megtalálhatók ott, ahol az emberek és házi kedvenceik a zöldövezetben tartózkodnak. Elsősorban az éghajlatváltozás a felelős a kullancsok számának növekedéséért, de

a legfrissebb kutatások azt is mutatják, hogy az elektromágneses sugárzás (EMF-Electro Magnetic Field), amely egyre gyakoribb a környezetünkben, és amely rádió- és televíziós állomások, mobiltelefonok és sok más eszköz forrása, felelős lehet a kullancsok előfordulásának növekedéséért.

A kullancsok viselkedésének kutatásában lengyel és szlovák állatorvosok, biológusok és villamosmérnökök vettek részt, és ennek eredményeit a Science Direct folyóiratban tették közzé. A kutatók először is leszögezték, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott EMF nem közömbös a szervezetünkre. A tudósok eddig is ismerték az elektromágneses sugárzás negatív hatásait tucatnyi baktériumfajra, állatra és növényre. Az EMF a sejteket, valamint az egész állati és emberi szervezetet érinti, többek között az okozza az oxidatív stressz aktiválását, a sejtek metabolizmusának megváltozását, az immunválaszok megváltozását, valamint az ideg-, kardiovaszkuláris és reproduktív funkciók zavarát.

A legújabb tudományos publikációk bebizonyították, hogy az elektromágneses mező a kullancsokat is érinti, pontosabban mágnesként vonzza őket.

Érdekes módon a veszélyes baktériumokkal fertőzött kullancsok még jobban vonzódnak az EMF irányába. Megvizsgálták, hogy az EMF hogyan befolyásolja a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) viselkedését, amely elsősorban a Lyme-kór terjesztéséről ismert. Az elemzés kimutatta, hogy a kullancsokat a 900 MHz-es sugárzás különösen vonzza, és ez az a sugárzási hossz, amelyet általában a legtöbb mobil eszköznél használnak, beleértve az okostelefonokat is.

De miért reagálnak a kullancsok az elektromágneses sugárzásra?

Valószínűleg a kullancsok mágneses érzékelésével kapcsolatos, az állatvilágban létezik az úgynevezett a hatodik érzék, amely a Föld geomágneses mezőjére reagál. A mesterséges elektromágneses sugárzás megzavarhatja ezt az érzékelést, és növeli a kullancsok mobilitását.

Ezenkívül feltételezhető, hogy a természetes elektromágneses sugárzás - amely kis mértékben minden élő szervezet tulajdonsága -, segít a kullancsoknak a megfelelő gazdaszervezetek felismerésében. Az viszont egyelőre nem ismert, hogy ez hogyan lehet hasznos funkció a kullancsok számára, mivel azok elsősorban a szaglásra támaszkodnak a gazdatest kiválasztásakor, miközben felismerik a bejövő potenciális gazdatest nedvességét, hőjét és szén-dioxid kibocsátását. Ennek megválaszolása, további kutatásokat igényel.

Ez a felismerés minden bizonnyal rossz hír azok számára, akik a természetben sem válnak meg a telefonjuktól. De jó azoknak, akik azt mondják, hogy a teljes pihenés érdekében érdemes otthon hagyni a készüléket, és az erdőben élvezni a fák susogását és a madarak énekét.

Forrás: 
forumakademickie.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.