0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nem sokáig tudta nézni az üres istállóját

Az idei februári lapszámunkban számoltunk be arról, hogy Móró Lajos korábbi válogatott négyesfogat-hajtó, a Hungária Lovas Sportegyesület kétszeres magyar hajtóderby-győztese két évtized után „szögre akasztotta az ostort”.

Jelen cikk a Pegazus 2020/6-os számában jelent meg (a szerk.).

Május első hetében futottunk össze és egy kis helyzetjelentésre voltunk kíváncsiak.

• Hogy bírja ló nélkül ebben a vírushelyzetben?

– Lovasembert zavarja az üres istálló, és nekem is hiányzott a lószag és a ló. Lehet, hogy ebben a vírushelyzet is közrejátszott, lényeg a lényeg, ha nem is telt meg az istálló, de már három német félvér ló van. És talán a szerencsének, talán a véletlennek köszönhetem, hogy összejöttem Szotyori Nagy Kristóffal, a Díjugrató Szakág vezetőjével, és megállapodtunk, hogy az etyeki bázison a sportistálló szakmai irányításába bekapcsolódik, és az egyesületem eredeti célkitűzésének megfelelően utánpótlás lovasok felkészítését vállalja.

A díjugratósport tárgyi feltételei megvannak, adott a fedett lovarda, a szabadtéri pálya és az ugrópark akadályai is minden igényt kielégítenek a jövőben a felkészülésben.

• Említette, hogy jelenleg három ló van az istállóban, bővül az állomány?

– Nem tervezem. Egy-két bértartó jelentkezett lóval és utánpótlás korú fiatallal, ezek ismerőseim köréből kerültek ki. Ma még ketten, Junek Lilla és Szabuni Hana dolgoznak itt Szotyori Nagy Kristóffal, és én jómagam is nyeregbe szállok, rám is rám fér néhány „lovaslecke”.

• Hogyan tovább?

– Az eredeti célkitűzésnél maradunk, utánpótlásműhelyként szeretném működtetni.

• Fogatot nem épít?

– Egyelőre nem, hisz nincs se kocsi, se alkalmas ló, se szerszám, se szándék, de azt azért nem mondom, hogy soha.

• Szotyori Nagy Kristófot telefonon értük utol, nála is érdeklődtünk a friss hírről. Véletlen volt a találkozás? Hogy fogadta, hogy új bázissal, taggal bővült a díjugrató szakág?

– Valójában Lajost ismertem a lovasvilágból, távolról, onnan jött a találkozás, hogy a nagyobbik fiam odavolt és van a fogathajtósportért, és nekem is vannak ehhez a sikerszakághoz családi kötődéseim, hisz nagyapám, Babochay Sándor – aki fiam dédapja – nagy egyénisége volt a fogatsportnak. Lovascsalád vagyunk, hisz feleségem az Epona lovasiskolában dolgozik. Tóth Tamás révén jutottam el Lajos etyeki bázisára, és néhány versenyre, ahol ő indult.

Járogattunk Etyekre, és amikor a fogathajtást befejezte, egyik alkalommal leültünk és körvonalazta, hogy valamit akarna csinálni, mert ló nélkül nem az igazi. Így indult el a kapcsolat.

• Mit szól ahhoz, hogy új díjugró utánpótlásbázis helye lehet Etyek?

– Mint szakágelnök, és mint lovasember, természetesen örülök, igényesen kialakított lovasobjektum, olyan „Mórós”, hisz Lajos igényes volt a fogatsportban is, elegáns fogata sokunkat lenyűgözött. Ez a létesítmény adott egy igényes és eredményes szakmai munkához. Jelenleg két utánpótlás korú lovas hölggyel dolgozunk, Junek Lillával és Szabuni Hanával, mindketten tehetségesek és jó lovakon dolgoznak, túl vannak a sikeres rajtengedélyvizsgán. Ha lesz kitartásuk, szorgalmuk, néhány év múlva hallhatunk róluk. Ezekkel a feltételekkel és lovakkal a gyermek kategória legjobbjai közé juthatnak és továbbléphetnek.

• Lajos is nyeregbe száll, és lehet azt mondani, hogy jó lóra tett ezúttal is?

– Természetesen, hisz az ő etyeki lovasbázisa a legmagasabb szintre való felkészülésre, felkészítésre is alkalmas. A díjugratásra óriási igény van itthon, és kortalan sport. Lajos is kacérkodik az ugrósporttal, de egyelőre amatőr szinten.

Forrás: Pegazus