Back to top

Termesztés tőzeg nélkül?

A világjárvány elcsendesülése után várhatóan mind több hír bukkan fel a fenntarthatósággal kapcsolatban. A témában a kertészeti ágazat is érintett, például a nagy szén-dioxid-kibocsátással kitermelt tőzeg felhasználása miatt. A német Taspo szakújság májusi mellékletében növénytermesztők és kereskedők számoltak be legújabb tapasztalataikról. Katrin Klawitter újságírónő cikkeiből szemléztünk.

A 2050-ig szóló éghajlatvédelmi terv és a koalíciós megállapodás a tőzegfelhasználás számottevő csökkentését írja elő Németországban. A fosszilis nyersanyag kitermelése során ugyanis sok üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, a 7-8 millió köbméter ter­mesztőközeg kinyerése 2 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. Emellett megsemmisülhetnek az állatok és növények életteréül szolgáló tőzeglápok. A szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztérium a Thünen Intézet, valamint a Julius Kühn Intézet közreműködésével stratégiát dolgozott ki a tőzegfelhasználás csökkentésére, annak részleteit a februárban Berlinben rendezett konferencián ismertették. A rendezvényen mintegy 140, különböző iparágakat képviselő szakember gyűlt össze. A szakértők egyetértettek abban, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően a közeljövőben növekedni fog a tőzegmentes termékek kereslete. A kertészetek, élelmiszerboltok tapasztalatai máris alátámasztják ezt a változást. A tőzeghasználatot tehát vissza kell szorítani, de vajon hogyan? Egyáltalán, felkészült erre a kertészeti ágazat?

A konferencián ismertették azokat a szerves és ásványi eredetű anyagokat, amelyekkel helyettesíteni lehetne a tőzeget. Az előadók beszámoltak a csökkentett tőzegtartalmú közegekkel kapcsolatos tapasztalatokról, és bemutattak olyan megoldásokat, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a kertészek számára.

Hiányzó ismeretek

A kertészeti üzemek nagy részében még használják a tőzeget. Az elhagyására, kiváltására irányuló kutatások, tesztek és kísérletek nagy erőkkel folynak, és a technológiai tapasztalatok gyűjtése is nagyon fontos. Az a termesztő, aki csökkenteni vagy akár teljesen mellőzni szeretné a tőzeg használatát, a továbbiakban nem tud a régi, jól bevált módszerekkel dolgozni. Új ismeretekre lesz szüksége a biológiai, kémiai és fizikai összefüggések területén. Erwin Seidemann, az ausztriai Seidemann Bio kertészet tulajdonosa 2014-ben mindössze három hónap alatt állt át a korábbi 40 százalékos tőzegfelhasználási arányról a tőzegmentes fűszer- és zöldségtermesztésre. Elárulta, hogy hat évébe telt, mire megtalálta azt a keveréket, amelyet minden kultúrájában alkalmazni tud.

A tőzeg nélküli termelés csak akkor működik, ha a kertészek ismerik a tőzeget helyettesítő anyagok tulajdonságait és azokat rendszeres mintavételekkel nyomon követik, ellenőrzik és elemzik. Ehhez segítségül az LVG-Heidelberg (állami oktatási és kutatási intézet) egy összefoglaló táblázatot is készített, amelyben a különböző közegekben alkalmazott kiindulási anyagok, összetevők tulajdonságait részletezte.

Akik bátrak és mernek váltani, számos előnyt kovácsolhatnak a tőzeg elhagyásából a növény minősége, reklám és értékesítés szempontjából, ám gazdaságilag egyelőre nem biztos, hogy kifizetődő a váltás. Josef Gramann, a Gramoflor ügyvezető igazgatója szerint fontos, hogy a termesztőközeg legyen jól használható és megfizethető, akár csökkentett tőzegtartalmú, akár teljesen tőzegmentes változatról van szó. Jelenleg viszont a kereskedők még nem hajlandók a tőzegmentes termékekért többet fizetni.

Felhasználásszámokban

• A Németországban gyártott hobbi és profi kertészeti virágföldek átlagosan 81% tőzeget tartalmaznak.

• Évente átlagosan 66 millió köbméter tőzeget termeltek ki Európában 2012 és 2016 között, ebből 26 millió köbmétert kertészeti célokra.

• A német zöldségtermesztésben évente mintegy 400 ezer köbméter tőzeget használnak.

• A kertészeti célra felhasznált tőzeg legnagyobb részre a Baltikumból, Németországból és Írországból származik.

• Németországban évente 7-8 millió köbméter tőzeget használnak fel a virágföld-keverékekhez.

Nő az érdeklődés

A német kertészeti árudákban évről évre nagyobb a csökkentett tőzegtartalmú és a tőzegmentes virágföldek kereslete, és ehhez igazodni kell, mondta Michael Kutter. A Kutter Gartencenter tulajdonosa ezért sok olyan növényt árul, amelyet tőzegszegény virágföldben termesztettek. A tőzeget egyáltalán nem tartalmazó közegekkel kapcsolatban azonban sok akadályt lát: például nehézkesebb az azokban lévő növények öntözése akár az árudában, akár a vásárlóknál. A tőzeg teljes elhagyásától ezért tartózkodik, de szállítópartnereitől elvárja, hogy kevesebb tőzeget használjanak fel.

Heiko Mencke, a Mencke gartencenter tulajdonosa is arról számolt be, hogy természetvédelmi megfontolásból, vagy az önellátó életmódból adódóan, illetve akár a népszerű magaságyások fenntartása miatt egyre többen keresik a tőzegmentes bio földkeveréket.

Tapasztalatai szerint a tőzegmentességről eltérően vélekednek az emberek, az idősebbek ismerik és régóta használják a tőzeges virágföldeket, más típusú közegeket viszont nehezen fogadnak el, főleg, ha elmaradnak a sikerek, mivel ezeket teljesen másképp kell használni. A fiatal „városi kertészek” viszont nyitottak a tőzegmentes újdonságokra, legyen az virágföld vagy cserepes növény.

A Toom Baumarkt barkácsáru­ház­lánc célkitűzése, hogy 2025-re teljesen átállnak tőzegmentes termékekre. A lánc egyébként már 2016-tól – elsőként az ilyen típusú áruházak közül – fokozatosan csökkentette a tőzeg arányát a sajátmárkás földkeverékekben és más termékeinél is.

Két speciális földkeverék kivételével már most is 70%-nál nagyobb az aránya tőzeghelyettesítő összetevőknek.

2019 óta pedig Pro Planet címkével látják el azokat a termékeket, amelyeknél legalább a felére csökkentették a tőzeg mennyiségét, így igyekeznek további vásárlók érdeklődését felkelteni.

Parkok, zöldfelületek

Az elmúlt évek száraz nyarai és általában a klímaváltozás miatt várhatóan a közterületeken használt közegek összetétele is változni fog. Jonas Rothenhöfer, a Frux GaLaBau minőségügyi és termékmenedzsere elmondta, hogy ők már felkészültek erre, a virágföldek és az általuk használt anyagok tőzegtartalmát csökkentették, sőt néhány termékükben teljesen elhagyták a tőzeget. Erre azért is szükség volt, mert a nyarak egyre melegebbek és szárazabbak, a talajnak jobban kell tárolnia a vizet és a tápanyagokat, hogy az elültetett növények ellenállóbbá váljanak a tartós szárazság ellen. A cég szerint a Frux GaLaBau sajátmárkás keverékei megfelelnek a követelményeknek, mivel magas a természetes agyagtartalmuk, ez pedig kiegyensúlyozza a víz- és a tápanyagellátás időjárásból adódó ingadozását. A természetes agyag mellett a Frux GaLaBau szubsztrátjai szenet is tartalmaznak, amely tárolni tudja a tápanyagokat és a vizet.

Németországban egyébként várhatóan felülvizsgálják a kertészeti és tájépítészeti beruházások közbeszerzési szerződéseinek szabályait is.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Munkaerőhiány kezelése a gombatermesztésben

A gombatermesztési ágazat legnagyobb problémája a betakarítás lett, hívta fel a figyelmet Daniel Dajewski a New Food Magazine-ban megjelent cikkében. A zárt, hűvös termesztő helyiségekben végzett rendkívül monoton munkavégzés lehetősége nem csábítja az idénymunkásokat, különösen a gazdagabb és fejlettebb társadalmakban, ahol az ilyen munkaerőhiány ritkán oldható meg béremelésekkel. munkát.

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Megérkezik a csapadék?

A történelmi csapadékhiány közepette kedvező fordulatot mutatnak a középtávú időjárás előrejelzések. Ugyanis a jelenlegi hőhullámot lezáró frontrendszer a legfrissebb számítások szerint lelassul térségünk fölött, és ebben az esetben országos, jelentős csapadékot hozhat. A helyzetben meglehetősen nagy a bizonytalanság, de legalább van esély az esőre.

A giliszták részben képesek lehetnek kiváltani a szintetikus műtrágyák használatát

A Dublini Egyetem kutatója, Olaf Schmidt professzor, német és kínai kollégáival a Soil Biology and Biochemistry szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a földigilisztáknak a növények tápanyagfelvétele szempontjából eddig ismeretlen hasznos tulajdonságait ismerték fel.

Mitől volt veszélyes idén a lisztharmat

Tudjuk ugyan, hogy a lisztharmat melegkedvelő gomba, az idei aszályos évben mégis meglepetést tudott okozni a szőlőben. Elsősorban az érzékeny fajtákon jelentek meg a tünetei, amit aztán gyakoribb permetezéssel lehetett visszaszorítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a leveleken szaporodik fel, és gyakorlatilag minden nap fertőz, mire a bogyókon megjelennek a tünetei.

Digitális talaj- és vízgazdálkodási térképekkel segítenek mérsékelni az aszálykárokat

A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében - közölte az intézet az MTI-vel szerdán.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Fejenként 6,1 kilogramm barack

Az Európai Bizottság agrárpiaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss őszibarack és nektarin fogyasztása az EU-ban a tavalyihoz képest 3%-kal, 6,1 kilogrammra nőtt, de 5%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától.

A feldolgozókat is rosszul érinti a gyenge almatermés

Minden idők egyik leggyengébb almatermése várható az idén a szárazság és a hőség miatt Magyarországon - olvasható a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet keddi közleményében.