Back to top

Termesztés tőzeg nélkül?

A világjárvány elcsendesülése után várhatóan mind több hír bukkan fel a fenntarthatósággal kapcsolatban. A témában a kertészeti ágazat is érintett, például a nagy szén-dioxid-kibocsátással kitermelt tőzeg felhasználása miatt. A német Taspo szakújság májusi mellékletében növénytermesztők és kereskedők számoltak be legújabb tapasztalataikról. Katrin Klawitter újságírónő cikkeiből szemléztünk.

A 2050-ig szóló éghajlatvédelmi terv és a koalíciós megállapodás a tőzegfelhasználás számottevő csökkentését írja elő Németországban. A fosszilis nyersanyag kitermelése során ugyanis sok üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, a 7-8 millió köbméter ter­mesztőközeg kinyerése 2 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. Emellett megsemmisülhetnek az állatok és növények életteréül szolgáló tőzeglápok. A szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztérium a Thünen Intézet, valamint a Julius Kühn Intézet közreműködésével stratégiát dolgozott ki a tőzegfelhasználás csökkentésére, annak részleteit a februárban Berlinben rendezett konferencián ismertették. A rendezvényen mintegy 140, különböző iparágakat képviselő szakember gyűlt össze. A szakértők egyetértettek abban, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően a közeljövőben növekedni fog a tőzegmentes termékek kereslete. A kertészetek, élelmiszerboltok tapasztalatai máris alátámasztják ezt a változást. A tőzeghasználatot tehát vissza kell szorítani, de vajon hogyan? Egyáltalán, felkészült erre a kertészeti ágazat?

A konferencián ismertették azokat a szerves és ásványi eredetű anyagokat, amelyekkel helyettesíteni lehetne a tőzeget. Az előadók beszámoltak a csökkentett tőzegtartalmú közegekkel kapcsolatos tapasztalatokról, és bemutattak olyan megoldásokat, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a kertészek számára.

Hiányzó ismeretek

A kertészeti üzemek nagy részében még használják a tőzeget. Az elhagyására, kiváltására irányuló kutatások, tesztek és kísérletek nagy erőkkel folynak, és a technológiai tapasztalatok gyűjtése is nagyon fontos. Az a termesztő, aki csökkenteni vagy akár teljesen mellőzni szeretné a tőzeg használatát, a továbbiakban nem tud a régi, jól bevált módszerekkel dolgozni. Új ismeretekre lesz szüksége a biológiai, kémiai és fizikai összefüggések területén. Erwin Seidemann, az ausztriai Seidemann Bio kertészet tulajdonosa 2014-ben mindössze három hónap alatt állt át a korábbi 40 százalékos tőzegfelhasználási arányról a tőzegmentes fűszer- és zöldségtermesztésre. Elárulta, hogy hat évébe telt, mire megtalálta azt a keveréket, amelyet minden kultúrájában alkalmazni tud.

A tőzeg nélküli termelés csak akkor működik, ha a kertészek ismerik a tőzeget helyettesítő anyagok tulajdonságait és azokat rendszeres mintavételekkel nyomon követik, ellenőrzik és elemzik. Ehhez segítségül az LVG-Heidelberg (állami oktatási és kutatási intézet) egy összefoglaló táblázatot is készített, amelyben a különböző közegekben alkalmazott kiindulási anyagok, összetevők tulajdonságait részletezte.

Akik bátrak és mernek váltani, számos előnyt kovácsolhatnak a tőzeg elhagyásából a növény minősége, reklám és értékesítés szempontjából, ám gazdaságilag egyelőre nem biztos, hogy kifizetődő a váltás. Josef Gramann, a Gramoflor ügyvezető igazgatója szerint fontos, hogy a termesztőközeg legyen jól használható és megfizethető, akár csökkentett tőzegtartalmú, akár teljesen tőzegmentes változatról van szó. Jelenleg viszont a kereskedők még nem hajlandók a tőzegmentes termékekért többet fizetni.

Felhasználásszámokban

• A Németországban gyártott hobbi és profi kertészeti virágföldek átlagosan 81% tőzeget tartalmaznak.

• Évente átlagosan 66 millió köbméter tőzeget termeltek ki Európában 2012 és 2016 között, ebből 26 millió köbmétert kertészeti célokra.

• A német zöldségtermesztésben évente mintegy 400 ezer köbméter tőzeget használnak.

• A kertészeti célra felhasznált tőzeg legnagyobb részre a Baltikumból, Németországból és Írországból származik.

• Németországban évente 7-8 millió köbméter tőzeget használnak fel a virágföld-keverékekhez.

Nő az érdeklődés

A német kertészeti árudákban évről évre nagyobb a csökkentett tőzegtartalmú és a tőzegmentes virágföldek kereslete, és ehhez igazodni kell, mondta Michael Kutter. A Kutter Gartencenter tulajdonosa ezért sok olyan növényt árul, amelyet tőzegszegény virágföldben termesztettek. A tőzeget egyáltalán nem tartalmazó közegekkel kapcsolatban azonban sok akadályt lát: például nehézkesebb az azokban lévő növények öntözése akár az árudában, akár a vásárlóknál. A tőzeg teljes elhagyásától ezért tartózkodik, de szállítópartnereitől elvárja, hogy kevesebb tőzeget használjanak fel.

Heiko Mencke, a Mencke gartencenter tulajdonosa is arról számolt be, hogy természetvédelmi megfontolásból, vagy az önellátó életmódból adódóan, illetve akár a népszerű magaságyások fenntartása miatt egyre többen keresik a tőzegmentes bio földkeveréket.

Tapasztalatai szerint a tőzegmentességről eltérően vélekednek az emberek, az idősebbek ismerik és régóta használják a tőzeges virágföldeket, más típusú közegeket viszont nehezen fogadnak el, főleg, ha elmaradnak a sikerek, mivel ezeket teljesen másképp kell használni. A fiatal „városi kertészek” viszont nyitottak a tőzegmentes újdonságokra, legyen az virágföld vagy cserepes növény.

A Toom Baumarkt barkácsáru­ház­lánc célkitűzése, hogy 2025-re teljesen átállnak tőzegmentes termékekre. A lánc egyébként már 2016-tól – elsőként az ilyen típusú áruházak közül – fokozatosan csökkentette a tőzeg arányát a sajátmárkás földkeverékekben és más termékeinél is.

Két speciális földkeverék kivételével már most is 70%-nál nagyobb az aránya tőzeghelyettesítő összetevőknek.

2019 óta pedig Pro Planet címkével látják el azokat a termékeket, amelyeknél legalább a felére csökkentették a tőzeg mennyiségét, így igyekeznek további vásárlók érdeklődését felkelteni.

Parkok, zöldfelületek

Az elmúlt évek száraz nyarai és általában a klímaváltozás miatt várhatóan a közterületeken használt közegek összetétele is változni fog. Jonas Rothenhöfer, a Frux GaLaBau minőségügyi és termékmenedzsere elmondta, hogy ők már felkészültek erre, a virágföldek és az általuk használt anyagok tőzegtartalmát csökkentették, sőt néhány termékükben teljesen elhagyták a tőzeget. Erre azért is szükség volt, mert a nyarak egyre melegebbek és szárazabbak, a talajnak jobban kell tárolnia a vizet és a tápanyagokat, hogy az elültetett növények ellenállóbbá váljanak a tartós szárazság ellen. A cég szerint a Frux GaLaBau sajátmárkás keverékei megfelelnek a követelményeknek, mivel magas a természetes agyagtartalmuk, ez pedig kiegyensúlyozza a víz- és a tápanyagellátás időjárásból adódó ingadozását. A természetes agyag mellett a Frux GaLaBau szubsztrátjai szenet is tartalmaznak, amely tárolni tudja a tápanyagokat és a vizet.

Németországban egyébként várhatóan felülvizsgálják a kertészeti és tájépítészeti beruházások közbeszerzési szerződéseinek szabályait is.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Okos fóliablokk Akasztón

A Grino Kft. akasztói telephelyén mutatta be a Britamark Kft., az angol Haygrove Ltd. termékeinek kizárólagos hazai forgalmazója a teljesen automatizált EZ Vent fóliarendszer kivitelezésének részleteit és működését. A kéthektáros fóliarendszerben környezetbarát ültetőközegben termesztik a paprikát, a berendezést korszerű vezérlés irányítja.

Rejtőzködő idegenhonos károsító a jukkatripsz

Hazai kertekben, parkokban, sőt még a nagyvárosi járdaszigeteken is gyakran láthatunk virágzásukkor nagyon látványos pálmaliliomokat. Ez az észak-amerikai szívós dísznövény sem mentes károsítóktól, a tőlevélrózsájában a levelek tövénél sokszor nagy tömegben van jelen az Észak-Amerikából behurcolt jukkatripsz.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Megszűnt az aszály, folytatódik a talajok őszi feltöltődése

A hét további részében többször lehet számítani nagy területeket érintő esőre, így folytatódik a talajok őszi feltöltődése - írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.