Back to top

Termesztés tőzeg nélkül?

A világjárvány elcsendesülése után várhatóan mind több hír bukkan fel a fenntarthatósággal kapcsolatban. A témában a kertészeti ágazat is érintett, például a nagy szén-dioxid-kibocsátással kitermelt tőzeg felhasználása miatt. A német Taspo szakújság májusi mellékletében növénytermesztők és kereskedők számoltak be legújabb tapasztalataikról. Katrin Klawitter újságírónő cikkeiből szemléztünk.

A 2050-ig szóló éghajlatvédelmi terv és a koalíciós megállapodás a tőzegfelhasználás számottevő csökkentését írja elő Németországban. A fosszilis nyersanyag kitermelése során ugyanis sok üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, a 7-8 millió köbméter ter­mesztőközeg kinyerése 2 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. Emellett megsemmisülhetnek az állatok és növények életteréül szolgáló tőzeglápok. A szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági minisztérium a Thünen Intézet, valamint a Julius Kühn Intézet közreműködésével stratégiát dolgozott ki a tőzegfelhasználás csökkentésére, annak részleteit a februárban Berlinben rendezett konferencián ismertették. A rendezvényen mintegy 140, különböző iparágakat képviselő szakember gyűlt össze. A szakértők egyetértettek abban, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően a közeljövőben növekedni fog a tőzegmentes termékek kereslete. A kertészetek, élelmiszerboltok tapasztalatai máris alátámasztják ezt a változást. A tőzeghasználatot tehát vissza kell szorítani, de vajon hogyan? Egyáltalán, felkészült erre a kertészeti ágazat?

A konferencián ismertették azokat a szerves és ásványi eredetű anyagokat, amelyekkel helyettesíteni lehetne a tőzeget. Az előadók beszámoltak a csökkentett tőzegtartalmú közegekkel kapcsolatos tapasztalatokról, és bemutattak olyan megoldásokat, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a kertészek számára.

Hiányzó ismeretek

A kertészeti üzemek nagy részében még használják a tőzeget. Az elhagyására, kiváltására irányuló kutatások, tesztek és kísérletek nagy erőkkel folynak, és a technológiai tapasztalatok gyűjtése is nagyon fontos. Az a termesztő, aki csökkenteni vagy akár teljesen mellőzni szeretné a tőzeg használatát, a továbbiakban nem tud a régi, jól bevált módszerekkel dolgozni. Új ismeretekre lesz szüksége a biológiai, kémiai és fizikai összefüggések területén. Erwin Seidemann, az ausztriai Seidemann Bio kertészet tulajdonosa 2014-ben mindössze három hónap alatt állt át a korábbi 40 százalékos tőzegfelhasználási arányról a tőzegmentes fűszer- és zöldségtermesztésre. Elárulta, hogy hat évébe telt, mire megtalálta azt a keveréket, amelyet minden kultúrájában alkalmazni tud.

A tőzeg nélküli termelés csak akkor működik, ha a kertészek ismerik a tőzeget helyettesítő anyagok tulajdonságait és azokat rendszeres mintavételekkel nyomon követik, ellenőrzik és elemzik. Ehhez segítségül az LVG-Heidelberg (állami oktatási és kutatási intézet) egy összefoglaló táblázatot is készített, amelyben a különböző közegekben alkalmazott kiindulási anyagok, összetevők tulajdonságait részletezte.

Akik bátrak és mernek váltani, számos előnyt kovácsolhatnak a tőzeg elhagyásából a növény minősége, reklám és értékesítés szempontjából, ám gazdaságilag egyelőre nem biztos, hogy kifizetődő a váltás. Josef Gramann, a Gramoflor ügyvezető igazgatója szerint fontos, hogy a termesztőközeg legyen jól használható és megfizethető, akár csökkentett tőzegtartalmú, akár teljesen tőzegmentes változatról van szó. Jelenleg viszont a kereskedők még nem hajlandók a tőzegmentes termékekért többet fizetni.

Felhasználásszámokban

• A Németországban gyártott hobbi és profi kertészeti virágföldek átlagosan 81% tőzeget tartalmaznak.

• Évente átlagosan 66 millió köbméter tőzeget termeltek ki Európában 2012 és 2016 között, ebből 26 millió köbmétert kertészeti célokra.

• A német zöldségtermesztésben évente mintegy 400 ezer köbméter tőzeget használnak.

• A kertészeti célra felhasznált tőzeg legnagyobb részre a Baltikumból, Németországból és Írországból származik.

• Németországban évente 7-8 millió köbméter tőzeget használnak fel a virágföld-keverékekhez.

Nő az érdeklődés

A német kertészeti árudákban évről évre nagyobb a csökkentett tőzegtartalmú és a tőzegmentes virágföldek kereslete, és ehhez igazodni kell, mondta Michael Kutter. A Kutter Gartencenter tulajdonosa ezért sok olyan növényt árul, amelyet tőzegszegény virágföldben termesztettek. A tőzeget egyáltalán nem tartalmazó közegekkel kapcsolatban azonban sok akadályt lát: például nehézkesebb az azokban lévő növények öntözése akár az árudában, akár a vásárlóknál. A tőzeg teljes elhagyásától ezért tartózkodik, de szállítópartnereitől elvárja, hogy kevesebb tőzeget használjanak fel.

Heiko Mencke, a Mencke gartencenter tulajdonosa is arról számolt be, hogy természetvédelmi megfontolásból, vagy az önellátó életmódból adódóan, illetve akár a népszerű magaságyások fenntartása miatt egyre többen keresik a tőzegmentes bio földkeveréket.

Tapasztalatai szerint a tőzegmentességről eltérően vélekednek az emberek, az idősebbek ismerik és régóta használják a tőzeges virágföldeket, más típusú közegeket viszont nehezen fogadnak el, főleg, ha elmaradnak a sikerek, mivel ezeket teljesen másképp kell használni. A fiatal „városi kertészek” viszont nyitottak a tőzegmentes újdonságokra, legyen az virágföld vagy cserepes növény.

A Toom Baumarkt barkácsáru­ház­lánc célkitűzése, hogy 2025-re teljesen átállnak tőzegmentes termékekre. A lánc egyébként már 2016-tól – elsőként az ilyen típusú áruházak közül – fokozatosan csökkentette a tőzeg arányát a sajátmárkás földkeverékekben és más termékeinél is.

Két speciális földkeverék kivételével már most is 70%-nál nagyobb az aránya tőzeghelyettesítő összetevőknek.

2019 óta pedig Pro Planet címkével látják el azokat a termékeket, amelyeknél legalább a felére csökkentették a tőzeg mennyiségét, így igyekeznek további vásárlók érdeklődését felkelteni.

Parkok, zöldfelületek

Az elmúlt évek száraz nyarai és általában a klímaváltozás miatt várhatóan a közterületeken használt közegek összetétele is változni fog. Jonas Rothenhöfer, a Frux GaLaBau minőségügyi és termékmenedzsere elmondta, hogy ők már felkészültek erre, a virágföldek és az általuk használt anyagok tőzegtartalmát csökkentették, sőt néhány termékükben teljesen elhagyták a tőzeget. Erre azért is szükség volt, mert a nyarak egyre melegebbek és szárazabbak, a talajnak jobban kell tárolnia a vizet és a tápanyagokat, hogy az elültetett növények ellenállóbbá váljanak a tartós szárazság ellen. A cég szerint a Frux GaLaBau sajátmárkás keverékei megfelelnek a követelményeknek, mivel magas a természetes agyagtartalmuk, ez pedig kiegyensúlyozza a víz- és a tápanyagellátás időjárásból adódó ingadozását. A természetes agyag mellett a Frux GaLaBau szubsztrátjai szenet is tartalmaznak, amely tárolni tudja a tápanyagokat és a vizet.

Németországban egyébként várhatóan felülvizsgálják a kertészeti és tájépítészeti beruházások közbeszerzési szerződéseinek szabályait is.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Már nem csak a piros mikulásvirágot keresik

Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Chilei cseresznye az ünnepekre

November végétől újra kapható Európában a chilei cseresznye, ami azért nagy hír, mert az elmúlt években Kína szinte az összeset fölvásárolta, idén azonban egy rotterdami importőrcég ismét tudott beszerezni.

Lebegő orchideakert - a természet és az új technológiák mesteri duettje

Egy rendkívüli, lebegő virágokból álló kertet hoztak létre Tokióban, amely egy modern technológián alapuló művészeti kísérlet és tisztelgés a természet előtt.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.