Back to top

Az angus szarvasmarhákban találta meg számítását a fiatal gazda

Új, havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk útjára a Magyar Mezőgazdaság hetilap hasábjain: ebben olyan gazdaságokról írunk, melyeket fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. A sorozat első cikkében az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdasággal foglalkozunk. Ízelítőnk következik.

Utunk a Szentendrei-sziget legészakibb szegletébe, a Duna ölelésében fekvő Kisorosziba vezetett: itt, egészen pontosan a település külterületén található a Molnár Családi Gazdaság, melynek ügyvezetőjével, Molnár Bencével találkoztunk. A harmincadik életévét idén töltő vendéglátónk édesapja nyomdokaiba lépve, a feladatokat tőle lépésről lépésre átvéve kapcsolódott be néhány éve a gazdaságuk vérkeringésébe.

Fotó: Csatlós Norbert
„A birtokközpontunk három hektáron terül el: a többi közt itt található a két szarvasmarha-istállónk, illetve a vágópontunk is. Mindehhez kapcsolódik egy 280 hektáros művelt földterület és egy tízhektáros legelő” – magyarázta a fiatal gazdálkodó, miközben utóbbi felé tartottunk, ahol a körülbelül félszáz egyedből álló angus szarvasmarha-állományuk időzött.

A Molnár család 2015-től kezdődően foglalkozik a fajtával, mellyel kapcsolatban Bence elismerően nyilatkozott lapunknak. Legfőképp a kiváló vágási százalékot, a rendkívül jó húsminőséget, illetve az elkészítésben rejlő megannyi lehetőséget hangsúlyozta. „Nem véletlen, hogy egyre több helyen találkozhatnak az angus marha húsával a fogyasztók, akik igényeit igyekszünk mi is kiszolgálni.

Vágópontunkon a legkülönbözőbb igényeknek megfelelően tudjuk feldolgozni a szarvasmarháink húsát, melyből a Dunakanyarban, illetve Budapestre is szállítunk, emellett pedig környékbeli éttermek is vásárolnak tőlünk” – mondta. Szavai szerint vágópontjukkal szeretnék idővel a környék állattartóit is kiszolgálni.

A kisoroszi Molnár Családi Gazdaságnál tett látogatásunkról szóló teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában tesszük közzé.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.