Holnap szavazhat az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amely a kizárólagos szerződések tilalmával rendezné a Magyarországon forgalmazott sörök piacát – írja a Világgazdaság.
A kistermelők szempontjából az a tét, hogy ahol egy nagy sörgyár és a vendéglátóhely között ilyen megállapodás van érvényben, ott azt a jövő nyártól semmisnek kell tekinteni.
Ezután a kisebb főzdéknek 20 százalékos piaci részt biztosítana a jogszabály, míg a multiknak a fennmaradó 80 százalékkal kellene beérniük. Ezt az arányt azonban nem a nagy gyártók 6,21 millió hektoliteres teljes hazai éves értékesítésére kell vetíteni, hanem csak a csapolt sörre, ez az esetükben tavaly 558 ezer hektoliter volt.
– mondta a Világgazdaságnak Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke.
Gyenge Zsolt e várakozását arra alapozza, hogy a mostani, 3 százalékos részesedésük már magában azzal megduplázható, ha teljesen kihasználhatják a gyártókapacitásaikat. Merthogy a 80-90 hazai főzde zömének a termelése legfeljebb a nyári hónapokban éri el a kapacitásai 90-100 százalékát, az év egészében viszont már az 50-60 százalékos arány is jónak mondható.
A következő lépés az lenne, ha a kisüzemi sörfőzdék így akár már 6 százalékos országos piaci részesedése 12 százalékosra ugrana kapacitásbővítéssel és technológiafejlesztéssel, akár pénzügyi befektetővel is, ha addigra valóban szabaddá válik a piac.
Azért nem lobbiztak ennél csekélyebb – 5-10 vagy éppen 15 százalékos – szeletért az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat tömörítő HoReCa-szegmens sörtortájából, mert
– emlékeztetett Gyenge Zsolt.