Back to top

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

A hivatalos delegációk ugyanúgy rájuk néznek, mint azok, akiknek a fajtái a kísérletekben szerepelnek. A hihetetlennek tűnő dolog, hogy náluk 2020-ban is ugyanolyan nagyra nőtt a búza és a repce, mint normál években, ami sok gyakorló gazdát és szakembert hozzájuk irányított. Ahogyan a korábbi években mindig részt vettünk a Nyíregyháza melletti bemutatón, úgy idén is igyekeztünk ezt megtenni. Meglepő eredménnyel jártunk.

Őszi káposztarepce: a növény magassága sok mindent elárul
Őszi káposztarepce: a növény magassága sok mindent elárul

Augusztinyi András, a telep vezetője nem volt egyedül ottjártunkkor, mert éppen az egyik közreműködő cég, a Hed-Land szakembereivel tartott szemlét. Így egyszerre győződhettünk meg a kísérlet körülményeiről és a növénytáplálásban igen jó respektust szerzett cég néhány gyakorlati megoldásáról.

Csak a tisztesség kedvéért említjük meg, hogy ezen a tavaszon két dolog nehezítette a fajtakísérletet. Az egyik a jól ismert koronavírus és annak következményei, a másik az a 80 napos aszály, ami alatt ez a terület március 6-tól május 26-ig érdemi csapadékot nem kapott. Ennek dacára a kísérleti parcellák látványa üdítő volt, ami már-már hihetetlen. A kalászos gabonák derékszíjig érnek, míg a káposztarepcében szinte ágaskodni kell, hogy kilátszódjon az ember feje. A helyszínen egyértelműen kiderült, hogy a hírekben semmiféle túlzás nem volt. Legfeljebb azt konstatálhattuk, hogy ebben az évben nem ez a megszokott a fajtabemutatókon.

A gyulatanyai fajtakísérlet teljes területe 48 hektár, ebből 5 hektáron
15 búzafajtát vizsgálnak. Ilyen értelemben ez mégsem kisparcellás, hanem úgynevezett mezoparcellás kísérlet. Három cég, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Maïsadour és a Caussade fajtái bizonyítják itt a képességeiket.

Erőteljes becőberakódás a repcében; így a többletkiadás jól megtérül
Erőteljes becőberakódás a repcében; így a többletkiadás jól megtérül

Június 22-én az előzetes termésbecslés, hektárra számítva, 6,5–7,5 tonnát ígért, de azon sem lennének meglepődve, ha ebből a magasabb érték válna valósággá. Tavaly minden kedvezett annak, hogy az őszi vetésűek megerősödve menjenek a télbe: tökéletes volt a búzák csírázása és fejlődése, és mivel a tél csak módjával jelentkezett, az áttelelésük is hibátlanra sikeredett. Ugyanakkor az enyhe tél miatt a talajlakó kártevők itt is roppant mód felszaporodtak, tavasszal az ellenük való védekezés volt az első feladat.

Augusztinyi András: az öntözés igazsága most is bizonyságot nyert
Augusztinyi András: az öntözés igazsága most is bizonyságot nyert
Februárig még hullott egy kevéske csapadék Gyulatanyán, majd március 1-jén 5,8, 2-án pedig még 5,2 milliméter esett. Mérhető mennyiségű csapadékot május 26-án kaptak legközelebb, akkor
17 milliméter esett.

Addig 80 napon keresztül csak bámulták az eget és sóvárogtak – viszont május 26-ától június 21-ig, a csillagászati nyár kezdőnapjáig 172 millimétert kaptak.

Ilyen körülmények mellett a kora tavaszon a búzák és repcék fejlődésében még 10–12 napos fenológiai előny mutatkozott, ami május végére-június elejére eltűnt. Gyulatanyán a kísérleteket lehet öntözni. Ez nem hivatalos dolog, Augusztinyi András saját jószántából vásárolta meg az öntözőberendezéseket. Az idén használta is azokat. Április 16-án, amikor a búza fejlettsége már elérte azt a szintet, hogy a kalász megjelent a hasban és elkezdett differenciálódni, kijuttattak összesen 30 millimétert hektáronként. Ez nem túl sok és nem túl kevés; találó megfogalmazás szerint életet mentett a búzánál és a repcénél. A sikerben közrejátszott, hogy kora tavaszon kétszer fejtrágyáztak, majd a későbbiek során, a növényvédelmi kezelésekkel egy menetben lombtrágyát is kijuttattak.

A már említett Hed-Land cég készítményeiről van szó. Nem kell ehhez Augusztinyi András állítását elfogadni, anélkül is látszik, hogy ez tényleg nagyon hatásosnak bizonyult.

Érdekesség, hogy a tavaszi fényviszonyok miatt a búza szára erős maradt, nem nyurgult fel, és a május 26-át követő esős időszakban sem dőlt meg egyik fajta sem.

A szigorú áprilisi fagyok ebben a térségben is jelentkeztek, ám az alsó kalászpadkákon ennek ellenére sem látszik a szokatlan hideg nyoma; a kalászok teljes hosszukban szemmel telítettek.

Az őszi búza Zsé-mixet, Naturamint és Gabonamixet is kapott
Az őszi búza Zsé-mixet, Naturamint és Gabonamixet is kapott

Szinte hihetetlen, hogy 30 milliméternyi öntözés és a levélen keresztüli táplálás milyen pozitív hatással volt és van a kísérleti növényekre. Más esztendőkben márciusban, áprilisban és májusban átlagosan 40–45 milliméter csapadékot kapnak, ami most mind kimaradt. Az egyszeri öntözés hatása és hatékonysága, tehát a befektetés megtérülése vitán felül van, mindent eldöntő. Meglehet, hogy a 30 milliméteres öntözési normát 80 napos aszályban „szakszerűtlennek” tartja valaki, viszont a mérlegen mást mutatnak az eredmények.

A kísérleti telepet jó ideje naponta-másnaponta felkeresik az érdeklődők. Mi éppen a Hed-Land szakembereivel futottunk össze, így alkalmunk volt megkérdezni Balogh Lajost, a cég egyik tulajdonosát, hogy miben rejlik az általuk használt anyagok sikere és mi a hatásmechanizmusuk. Röviden összefoglalva, kiderült, hogy már tavaly ősszel, közvetlenül a kelés után, az őszi bokrosodáskor hektáronként 2 liter Zsé-mixet juttattak ki, mégpedig a szer kimagaslóan nagy foszfortartalma miatt. Emellett a Zsé-mixszel a szokásosnál több káliumot és cinket vittek a növényzetre, ezek hatása is érződik.

Érdemes felidézni, hogy a talajból legnehezebben felvehető makrotápanyag a foszfor, de a hiányát a levélen keresztül lehet pótolni. Mivel a foszfor a növényben kiválóan mozog, föl-le egyaránt, így eljut a növény gyökérzetébe is, amit meg is erősít. Ennek nagyobb gyökérfelület az eredménye, ami növeli a tápanyagfelvétel mértékét.

Az ősszel Zsé-mixszel kezelt őszi búza júniusban derékszíjig ért
Az ősszel Zsé-mixszel kezelt őszi búza júniusban derékszíjig ért

A búzára Naturamin WSP-t juttattak ki tavasszal, hektáronként 30 dekagrammos normával, amihez kombinációban adtak 1 liter Gabonamixet is. A Naturaminról érdemes tudni, hogy 17 féle növényi aminosavat tartalmaz, amelyek közül az idei év esetében kiemelkedően jó hatásúnak bizonyult a prolin és a szerin. Ez a két aminosav a stresszhelyzetben lévő növényeknek nagy segítséget nyújt – márpedig a 80 napos aszály elég komoly stressznek bizonyult. A kombinációban adott Gabonamix azért lehet érdekes, mert négy fontos elemet tartalmaz: rezet, mangánt, cinket és magnéziumot.

Beállítottak egy olyan kísérletet is, amelyikben ősszel Zsé-mixet, tavasszal pedig Green-maxot juttattak ki, Gabonamixszel együtt. Az őszi káposztarepcének ősszel adtak 1 liter Zsé-mixet, ami a gyökér fejlődését javítja, és a kezdeti fejlődés után ugyancsak kijuttattak Craft-mixet, hektáronként 2 litert. A tavaszi szárbainduláskor a repce kapott még 2 liter Hed-Land algát és 1 liter Bór-mixet.

A precíz és pontos tájékoztatás után a bemutatókertben mégis meglepetést okozott a szépen fejlett búzaállomány és a 175–180 centiméter magas őszi káposztarepce. Másutt ez utóbb jó, ha az 1 méteres magasságot eléri, itt viszont olyan állomány alakult ki, amin a nyúl bátran végigfuthat, és látványosan jó a becők kötése.

Ha már összefutottunk és szakmai tájékoztatást kaptunk, nem maradhatott el az obligát kérdés: mennyibe kerül mindez és mit hoz? A válasz szerint a kezelés hektáronkénti anyagköltsége 6 ezer forint, míg a többlethozam Balogh Lajos szerint 15–20 százalékosra tehető, Augusztinyi András szerint viszont egyértelműen meghaladja a 30 százalékot a termésnövekedés. Mivel a háromszori tavaszi növényvédelmi kezeléssel együtt juttatják ki, külön költség nem terheli a mikroelem-készítmények kijuttatását. Ha mindent figyelembe veszünk, tokkal-vonóval, még a kijuttatás költségéből is részeltetjük ezeket a szereket, akkor a teljes költségtöbblet legfeljebb 20 ezer forint lehet.

Augusztinyi András megjegyezte, hogy ez éppen 200 kg repcemag felvásárlási ára – miközben a hozam meghaladja a 4,5–5 tonnát hektáronként. Tavaly már kipróbálták ezt a módszert, akkor őszi káposztarepcéből 5,2 tonna lett a hektáronkénti átlagtermés. Ennek hatására döntöttek úgy, hogy a búzánál is alkalmazzák ezt a technológiai fogást – mert nem csak stresszes körülmények között térül meg a befektetés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás már a spájzban van

Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete mintegy 11 ezer hektáron végzi munkáját, amely terület egyharmada a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Jellemző főbb fafajok itt a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán, amelyek mind őshonosak, valamint kisebb mennyiségben megtalálhatók a különféle fenyvesek is. A szakemberek szerint azonban a klímaváltozás átrajzolja a jelenlegi állományszerkezetet.

Sűrű sorban vetve, mégis pontosan

A növényben rejlő terméspotenciál kiaknázásának alapfeltétele a számára legmegfelelőbb agrotechnika alkalmazása, melynek „egyenszilárdnak” kell lennie. Vannak olyan technológiai elemek, amelyek kulcsszerepet játszanak, ilyen például a vetés. Ha jól végezzük ezt a fontos munkát, akkor egyenletes kelésre és olyan kikelt tőszámra számíthatunk, ami az eredményes termesztés alapját jelenti.

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Zala megyében kiemelkedően magas a búza termésátlaga

Az aszályos idő ellenére Zala megyében kiemelkedően magas volt a búza termésátlaga - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Növekvő csapadékhajlam

Az elmúlt napokban az ország nyugati kétharmadán öntözték többfelé záporok a földeket, majd a hét második felétől keleten is több lesz a felhő, ide is átterjed a csapadék, ami kapás növényeink fejlődése szempontjából ideális, ugyanakkor a nedvesebb időben bizonyos növényi kórokozók fertőzésveszélye is megnő. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal, a legtöbb helyen megszűnik a kánikula.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Nem lesz nagy termés, mégis lefelé megy a gabona ára – miért?

Európai szemszögből érthetetlen, miért lefelé megy a gabona ára, miközben a kontinens egészén kicsik a hozamok. A világ legnagyobb gabonatermelő országaiban azonban éppen fordított a helyzet, az oroszországi termésbecslést például épp a minap korrigálták ismét felfelé. És a dollárral, illetve rubellel szemben masszívan erősödő euró sem kedvez az itteni gazdáknak – mutat rá az agrarhetute.com cikke.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

Madárinfluenza - A Nébih már csaknem 9,5 milliárd forint állami kártalanítást fizetett ki

A madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében az idén megsemmisített állatokért, eszközökért járó állami kártalanítás több mint 80 százalékát, csaknem 9,5 milliárd forintot már kifizette az érintett tulajdonosoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a hivatal a honlapján.