Back to top

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Az előző részt itt olvashatja

Háztáji gazdaságok, szőlőültetvények birtokhatárait gyakran fák ültetésével jelölték, melyek a Nap hevétől hűs árnyékot, gyümölcsöt s abból pálinkának való alapanyagot, később pedig faanyagot biztosítottak a gazdáknak. Gyerekként sokat lógtam magam is egy ilyen szederfán a nadrágszíjparcellás szőlőnkben. És valóban évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért.

1. kép: Eper levél, felemás levélzettel
Fotó: ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET, KORDA M
Fehér eper

A fehér eper (Morus alba) vagy népies nevén a szederfa (főleg a Dunántúlon hívják így) származási helye Kína hegyvidéki erdőségei. Mivel a levele a selyemhernyó legfőbb tápláléka, a selyemhernyó-tenyésztés érdekében gyakran ültették települések környékére. A műszál elterjedésének következtében azonban hajdani jelentőségét elveszítette. Az 1900-as évek közepéig a leggyakrabban ültetett fafaj volt az útfásításokban és szinte minden falusi udvar végében is állt legalább egy-két eperfa. A selyemhernyó mellett azonban az amerikai fehér szövőlepke hernyói is nagyon szeretik a zsenge levelét, s a kártevő gyakran innen terjed tovább más gyümölcsösökre. Ez is volt az oka annak, hogy az utak mentén teljesen felszámolták a fáit. Védekezés hiányában a hernyók az eperfáról, mint gazdanövényről indulva a fekete bodzától a csonthéjas gyümölcsökig mindent elpusztítanak.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, fényigényes, a szárazságot jól tűri. Talajban nem válogat, a téli hideget jól bírja, de nem kedveli a nedves, hideg talajokat. A régi kertekben, ártéri erdőkben kivadul. alakját tekintve közepes magasságú, mintegy 15 m-ig növő fa, koronája kerekded, széles, terebélyes. Kérge fiatalkorában sima, sárgásbarna, később repedezett és sötétebb színű. Hajtása zegzugos, nagy levélripaccsal. Rügyei szórtan helyezkednek el a hajtás tengelyén, de a vízszintes hajtásokon gyakran váltakozó állásúak. Maga a rügy nagy, széles tojásdad alakú, hirtelen kihegyesedő, szárhoz simuló, sárgásbarna színű. Levele szintén tojásdad alakú, kissé aszimmetrikus, válla lekerekített vagy szíves, széle fűrészes, színe élénkzöld, ősszel aranysárgára színeződik. 6-12 cm hosszú.

Jellemző a fajra heterofillia (felemás levélzet, különböző levelűség) jelensége: ugyanazon a növényen eltérő alakú, tagoltságú vagy összetételű levelek találhatók, mely nem csupán alaktani, hanem eltérő kifejlődésben és szövettani szerkezetben is megnyilvánul. Jelen esetben a rövidhajtások levelei tagolatlanok, a hosszúhajtásokon viszont többnyire tagolt, karéjos vagy hasadt és nagyobb méretű leveleket találunk (1. kép). A levéllemez kopasz, csak az erek mentén szőrös, a levélnyél 15-30 mm hosszúságú. Virágai váltivarúak, egylakiak, előfordul, hogy egy fán túlnyomórészt vagy porzós, vagy termős virágok vannak. A porzós virágok hosszúnyelű világosbarna barkavirágzatot (2. a. kép), míg a termősek (2. b. kép) rövidnyelű fejecskéket alkotnak. A virágtakaró négytagú lepel, mely a termős virágzatban elhúsosodik (ezért nevezik szedernek is), s így alakul ki a makk termés-ágazat áltermés (2. c. kép). Tojásdad alakú, 2 cm nagyságú, színe fehér, pirosas vagy feketés. Hosszan termő, a termésérés ideje június-július. Lédús termését a madarak és a vad is szívesen fogyasztja. Fája gyűrűs likacsú, kettős színű, szíjácsa keskeny és sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. Nagyon hasonló az akác fájához, de az epernél a geszt szállítóedényeinek csak egy része tömődött el. Pálinkáshordóként azért is szívesen alkalmazták, mert szép színt ad a benne tárolt pálinkának.

2. kép: Porzós virág (a) termős virág, (b) eper termése (c)
Fotó: ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET, KORDA M

Méhészeti jelentősége

Méhészeti jelentősége csekély. Virágzása elhúzódó, az időjárástól függően áprilistól-júniusig tarthat. Porzós virágairól virágport hordanak a méhek. Virágzata a méhek számára nem különösebben vonzó, közvetlen közelükben járják, de nagyobb távolságra már kevésbé mennek el érte. Ez köszönhető annak is, hogy ebben az időszakban virágzik a jobb hordást biztosító hazai vegetáció jelentős része.

Ültetése, telepítése

Napos, meleg fekvést kedvel. Őszi ültetéskor a talajt taposással kell tömöríteni, öntözni ilyenkor nemigen szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít és a talaj tömörödése is megtörténik. Tavaszi ültetésnél a földet taposás helyett bőséges öntözéssel célszerű tömöríteni. Ebben az időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánlatos a mulcsos takarás. Mivel terebélyes fáról van szó, a telekhatártól érdemes legalább 5 méterre, vagy annál nagyobb távolságra ültetni. Út- és utcafásításra kevésbé javasolt a használata, mert a termése szétkenődik az utakon és balesetveszélyt okozhat. Gyümölcsösök közelébe ne ültessük az amerikai fehér szövőlepke kártétele miatt.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök, okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Atkairtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Új funkciókkal bővült a LABOR rendszer

2021. augusztus 1-től további funkciókkal bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló digitális LABOR rendszert. A fejlesztésnek köszönhetően számos állatfaj esetében elérhetővé vált az ellenőrző vizsgálatok online megrendelése, valamint az elektronikus eredményközlés.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.