Back to top

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Az előző részt itt olvashatja

Háztáji gazdaságok, szőlőültetvények birtokhatárait gyakran fák ültetésével jelölték, melyek a Nap hevétől hűs árnyékot, gyümölcsöt s abból pálinkának való alapanyagot, később pedig faanyagot biztosítottak a gazdáknak. Gyerekként sokat lógtam magam is egy ilyen szederfán a nadrágszíjparcellás szőlőnkben. És valóban évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért.

1. kép: Eper levél, felemás levélzettel
Fotó: ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET, KORDA M
Fehér eper

A fehér eper (Morus alba) vagy népies nevén a szederfa (főleg a Dunántúlon hívják így) származási helye Kína hegyvidéki erdőségei. Mivel a levele a selyemhernyó legfőbb tápláléka, a selyemhernyó-tenyésztés érdekében gyakran ültették települések környékére. A műszál elterjedésének következtében azonban hajdani jelentőségét elveszítette. Az 1900-as évek közepéig a leggyakrabban ültetett fafaj volt az útfásításokban és szinte minden falusi udvar végében is állt legalább egy-két eperfa. A selyemhernyó mellett azonban az amerikai fehér szövőlepke hernyói is nagyon szeretik a zsenge levelét, s a kártevő gyakran innen terjed tovább más gyümölcsösökre. Ez is volt az oka annak, hogy az utak mentén teljesen felszámolták a fáit. Védekezés hiányában a hernyók az eperfáról, mint gazdanövényről indulva a fekete bodzától a csonthéjas gyümölcsökig mindent elpusztítanak.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, fényigényes, a szárazságot jól tűri. Talajban nem válogat, a téli hideget jól bírja, de nem kedveli a nedves, hideg talajokat. A régi kertekben, ártéri erdőkben kivadul. alakját tekintve közepes magasságú, mintegy 15 m-ig növő fa, koronája kerekded, széles, terebélyes. Kérge fiatalkorában sima, sárgásbarna, később repedezett és sötétebb színű. Hajtása zegzugos, nagy levélripaccsal. Rügyei szórtan helyezkednek el a hajtás tengelyén, de a vízszintes hajtásokon gyakran váltakozó állásúak. Maga a rügy nagy, széles tojásdad alakú, hirtelen kihegyesedő, szárhoz simuló, sárgásbarna színű. Levele szintén tojásdad alakú, kissé aszimmetrikus, válla lekerekített vagy szíves, széle fűrészes, színe élénkzöld, ősszel aranysárgára színeződik. 6-12 cm hosszú.

Jellemző a fajra heterofillia (felemás levélzet, különböző levelűség) jelensége: ugyanazon a növényen eltérő alakú, tagoltságú vagy összetételű levelek találhatók, mely nem csupán alaktani, hanem eltérő kifejlődésben és szövettani szerkezetben is megnyilvánul. Jelen esetben a rövidhajtások levelei tagolatlanok, a hosszúhajtásokon viszont többnyire tagolt, karéjos vagy hasadt és nagyobb méretű leveleket találunk (1. kép). A levéllemez kopasz, csak az erek mentén szőrös, a levélnyél 15-30 mm hosszúságú. Virágai váltivarúak, egylakiak, előfordul, hogy egy fán túlnyomórészt vagy porzós, vagy termős virágok vannak. A porzós virágok hosszúnyelű világosbarna barkavirágzatot (2. a. kép), míg a termősek (2. b. kép) rövidnyelű fejecskéket alkotnak. A virágtakaró négytagú lepel, mely a termős virágzatban elhúsosodik (ezért nevezik szedernek is), s így alakul ki a makk termés-ágazat áltermés (2. c. kép). Tojásdad alakú, 2 cm nagyságú, színe fehér, pirosas vagy feketés. Hosszan termő, a termésérés ideje június-július. Lédús termését a madarak és a vad is szívesen fogyasztja. Fája gyűrűs likacsú, kettős színű, szíjácsa keskeny és sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. Nagyon hasonló az akác fájához, de az epernél a geszt szállítóedényeinek csak egy része tömődött el. Pálinkáshordóként azért is szívesen alkalmazták, mert szép színt ad a benne tárolt pálinkának.

2. kép: Porzós virág (a) termős virág, (b) eper termése (c)
Fotó: ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET, KORDA M

Méhészeti jelentősége

Méhészeti jelentősége csekély. Virágzása elhúzódó, az időjárástól függően áprilistól-júniusig tarthat. Porzós virágairól virágport hordanak a méhek. Virágzata a méhek számára nem különösebben vonzó, közvetlen közelükben járják, de nagyobb távolságra már kevésbé mennek el érte. Ez köszönhető annak is, hogy ebben az időszakban virágzik a jobb hordást biztosító hazai vegetáció jelentős része.

Ültetése, telepítése

Napos, meleg fekvést kedvel. Őszi ültetéskor a talajt taposással kell tömöríteni, öntözni ilyenkor nemigen szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít és a talaj tömörödése is megtörténik. Tavaszi ültetésnél a földet taposás helyett bőséges öntözéssel célszerű tömöríteni. Ebben az időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánlatos a mulcsos takarás. Mivel terebélyes fáról van szó, a telekhatártól érdemes legalább 5 méterre, vagy annál nagyobb távolságra ültetni. Út- és utcafásításra kevésbé javasolt a használata, mert a termése szétkenődik az utakon és balesetveszélyt okozhat. Gyümölcsösök közelébe ne ültessük az amerikai fehér szövőlepke kártétele miatt.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök, okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Nem tudja a fák nevét? A fajok beazonosításában segít az ingyenes alkalmazás

350 képpel és csaknem 20 erdőtársulással bővítette fahatározó mobilalkalmazását az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenes applikációban tovább finomodott a felhasználói élmény, teljesen megújult a megszerzett tudást ellenőrző beépített kvízjáték, és jelentősen kibővült a fényképek adatbázisa. Az az új verzió kiadása alkalmából nyereményjátékot is hirdetett az egyesület.