A holland Agrifirm által szervezett, a közösségi médiában zajló felmérésben kilenc különféle mezőgazdasági eredetű termék – karfiol, körte, sárgarépa, burgonya, tojás, baromfihús, sertéskaraj, marha-steakhús, illetve kisüzemi sajt – termelői árát kellett megsaccolniuk „laikusoknak”, vagyis olyan élelmiszervásárlóknak, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a mezőgazdasággal.
Az eredmény egyértelmű, mindenki úgy vélte, hogy jóval nagyobb hányad marad a szupermarketekben kifizetett összegből a gazdáknál, mint amennyi tényleg.
Különösen nagy volt a különbség a tippelt és a valóságos termelői ár között a sárgarépánál
(57 centre gondoltak a vásárlók, miközben valójában 15 centet kapnak a termesztők kilójáért), a baromfihúsnál (1,36 euróra tippeltek, miközben csak 0,80 euró), a sertéskarajnál (a feltételezett 3,28 euró helyett csak 1,76), valamint a marha-steakhúsnál (a vevők által vélt 7,47 euró helyett 4,66). A felmérésben a „szupermarket-ár” a több helyen beszerzett élelmiszerek átlagárát jelentette, egy-egy élelmiszer termelői árát pedig éves átlagban számolták ki, hogy kiegyenlítődjenek a csúcsok és a mélypontok. Természetesen vannak gazdák, akik többet kapnak a termékeikért, a felmérés készítői azonban az ágazati átlagot igyekeztek prezentálni.
Az eredmények tekintetében nem mutatkozott érdemi különbség sem tájegységenként, sem a városlakók és a vidékiek között, de az életkori csoportok között sem. Vagyis a holland „laikusok”
kortól és lakóhelytől függetlenül mind úgy vélik, hogy a gazdálkodók jóval többet keresnek, mint amennyit valójában.
Feltűnő különbség volt ugyanakkor a nők és a férfiak között, a nők 56 százalékkal becsülték túl a gazdák által zsebre tett összeget, a férfiak pedig kicsit kevésbé, csak 39 százalékkal – számol be róla az agrarheute.com cikke.
Az Agrifirm által szervezett felmérés fő célja egyébként az volt, hogy kiderüljön, mennyire vannak tisztában az élelmiszerek árával és értékével a fogyasztók, illetve kapjanak némi rálátást, hogy mindennek mekkora hányadából részesülnek az élelmiszerlánc egyes szereplői. „Azért indítottuk a kampányunkat, hogy felhívjuk az emberek figyelmét mindannyiunk szerepére: arra, hogy
milyen nagy nyomást helyezünk mi mindannyian a termelőkre az élelmiszerekkel kapcsolatos sokrétű elvárásaink révén,
és hogy mindezért cserébe ők mennyit kapnak” – idézte a portál Dick Hordijket, az Agrifirm vezetőjét.
Az akció másik célja az volt, hogy rávilágítson a helyben termelt élelmiszer értékére, és arra, hogy a holland gazdálkodók az utóbbi időkben rengeteget ruháztak be egyebek között állatjólétbe és fenntarthatóságba, ugyanakkor a termékeikért alig kapnak többet. „A következő időszakban az előírások tovább szigorodnak, és a gazdák természetesen meg tudnak és meg is akarnak felelni a követelményeknek, viszont mindezért cserébe fair árat kell kapniuk” – fogalmaztak a felmérés készítői.