Back to top

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

1. kép
Balogh Ferenccel beszélgettem arról, ő hogyan méhészkedik. A 44 éves főállású méhész (1. kép) és méhegészségügyi felelős Lukácsházán (Vas megye) él, állományának egy részét is itt látja el. A nagyjából 1100 lelket számláló település hosszan nyúlik el a Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre. Sok szempontból ideális hely ez a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

• Mesélj a kezdetekről! Mikor döntötted el, hogy méhész leszel?

- A szüleim állattartással foglalkoztak, emellett édesapám méhészkedett is. Gyakran kellett segítenem neki, azonban ezek az élmények ekkor még csak eltávolítottak attól, hogy én is folytassam a pályafutását. Amíg a többi gyerek együtt játszott, addig nekem a rajokat kellett figyelnem, vagy a pergetéseknél segítettem. A méhszúrások sem vittek közelebb hozzá, hogy beleszeressek a szakmába. Ezek olyan negatív élmények voltak, hogy megfogadtam, biztosan nem leszek méhész.

15 évvel ezelőtt azonban mégis jött egy gondolat, hogy belevágjak a méhészkedésbe.

Édesapám eszközei még megvoltak, vásároltam 13 családot, és nekikezdtem. A jelenlegi állományomat ebből a 13 családból építettem fel (2. kép). A kezdeteknél édesapám sokat segített, illetve volt egy idős méhész, akihez gyakran fordultam tanácsért. 2012-ben elvégeztem Gödöllőn egy OKJ-s méhésztanfolyamot, mert az itt indított tanfolyamokról sok jót hallottam. Egy kicsit sem bántam meg, valóban használható tudást adott nekem is.

Az első kaptáraim fekvő NB 18-asok voltak, mivel ilyenekkel dolgozott édesapám is.

2. kép
Hamarosan azonban rájöttem, hogy mivel egyedül dolgozom, számomra a rakodó lesz az ideális kaptártípus, mert ezt könnyebb egyedül kezelni. A fekvők után 35-40 családdal átálltam 1/2NB rakodóra, de be kellett látnom, hogy itt nálunk ez nem lesz jó. A Kőszegi-hegység közelsége miatt – a község egy hideg völgyben fekszik – a tél nagyon hideg, az alacsony kereten nem volt elég biztonságos a telelés, így végül a jelenleg is használt rendszer lett a befutó: NB fészek félkeretes méztérrel (3. kép). Szoknyás kialakítású fa rakodókaptárakat használok, higiénikus aljjal. Egy időben gondolkodtam a hungarocell kaptárak kipróbálásán, de végül elvetettem az ötletet, a fa kaptárakban is jól telelnek a családok és a tavaszi felfejlődéssel sem szokott gond lenni.

• Ha már a tavaszt említed: miből áll a méhcsaládok tavaszi fejlesztése?

- Tisztuló kirepülés idején egy gyors ellenőrzéssel felmérem, hogy elegendő élelmük van-e, illetve hogy megvannak-e az anyák. Ilyenkor még semmi egyebet nem teszek. Majd amikor már állandósul a kijárás, elkezdem felkarcolni a mézes kereteket és a fészek mellé teszem őket. Ezzel biztosítom a méhek számára, hogy mindig a rendelkezésükre áll a szükséges élelem, melyet jó idő esetén könnyebben be tudnak hordani a fészekbe, valamint az anya petézése is kellően lendületes marad így.

A vízellátást csepegtetős itatóval oldom meg (belső itatást nem használok), melyet lehetőleg kútvízzel töltök fel.

Ebben az időszakban nem szokott szükség lenni más serkentésre, a telelő­élelem felkarcolása mindig elég repcéig. Ezzel az eljárással a családok robbanásszerűen fejlődnek, amiben nagy szerepük van a nagy fészekkereteknek is, valamint annak, hogy folyamatos a virágpor-ellátottság. Repce mindig sok van a környékünkön, tehát ekkorra már népeseknek kell lenni a családoknak.

3. kép
• Hogyan készíted fel családjaidat az akácméztermelésre?

- Sajnos a környékemen nincs jelentős akácos, így ahhoz, hogy akácmézet tudjak termelni, minimum 45 km-es távolságra vándorolnom kell (csak egy akácra szoktam menni). Errefelé invazív fajként tekintenek az akácra, ezért az erdőkből szinte teljesen kiirtották, helyére méhészeti szempontból elhanyagolható jelentőségű fajokat ültettek. Az akácméztermelésre a családok felkészítése már április 10-e körül elkezdődik. Ekkor egyenlítem a családokat (4. kép).

Legalább 5-6 kereten kell a kiterjedt fiasításnak lennie, és 8-9 léputca méh az elvárásom ahhoz, hogy akácra termelő családokkal tudjak menni.

Akácvirágzásra átnézem és rendezem a fészket. Ha szükséges, lebölcsőzök. Az esetlegesen túlfejlődött családokat megcsapolom, de ezt csak nagyon ritkán teszem, a lehető legerősebb, legnépesebb családokkal szeretek nekifutni az akácnak. A fészekrendezés annyiból áll, hogy kiveszem a veselépeket, két szélre virágporos keret kerül, mellé nyitott fias, a harmadik pedig műlép lesz. A méztéri fiókba 4 műlép kerül.

4. kép

Ahogyan elkezdődik a hordás akácról, csinálok egy tisztítópergetést.

Nagyon odafigyelek arra, hogy kiváló minőségű mézet termeljek, így mindig megvárom, míg a méhek a méz nagy részét lefedik. Ekkor belepörgetek, refraktométerrel megmérem a méz víztartalmát, és ha nem több 18%-nál, megkezdem a mézelvételt. Mivel sok a fedett mézem, rengeteg fedelezésviaszom keletkezik, amelyet műlépkészíttetésre használok fel. Ezen felül a megtermelt viaszból gyertyát is készítek.

 A tavaszi időszakban a rajzásgátlás szokott nagy feladatot jelenteni a méhészeknek. A te méhészetedben mi ennek az alapja?

- Fiatal anyákkal dolgozom, évente cserélem őket, így kisebb gondot okoz a rajzás. Tudatosan olyan anyákat használok tenyészanyának, amelyek nem rajzó hajlamúak. Ezen kívül sokat építtetek, nem ritka, hogy akácig egy fióknyi műlépet is kihúznak a családok. A rajzásgátlást segíti még az anyanevelés is: a pároztatók feltöltése, a dajkák erősítése.

De ha ez mind mégsem lenne elég, és rajozni támad kedvük, akkor marad a bölcsőzés.

Az utóbbi években azt figyeltem meg, hogy ha nyár végén megperzselődik az akáclevél, és ősszel, illetve télen nem kap elegendő csapadékot, akkor a következő évi nektártermelés jelentősen kisebb lesz. Ez sajnos kedvez a rajzási kedv kialakulásának is.

• Milyen méhlegelők találhatók nálad az akác után?

- Akác után nagyjából 2 héttel kezd virágozni a gesztenye, amire 100 családdal szoktam vándorolni. Időnként hársra is elviszek néhány családot. Nálam itt gyakorlatilag véget is ér a méhészeti év, erre nincs napraforgó. A nyár folyamán mezei virágok adnak némi nektárforrást, azonban ennél is fontosabb, hogy jó virágporforrásnak számítanak.

Híg cukorszirupos etetéssel serkentek, hogy fenntartsam a családok népességét.

Ez az időszak már a következő év alapja, ekkor már minden arról szól, hogy a családokat a lehető legjobb állapotban teleljem be.

• Mit teszel ennek érdekében?

- Fontosnak tartom, hogy a családok népesen induljanak a télnek. A folyamatos nyári serkentést augusztus 10-től felváltja a telelőélelem feletetése, melyet egy literes adagokban adok be, így a serkentő hatás is megmarad.

Már több éve kizárólag Apiinverten teleltetem az állományomat, családonként 18-20 kg-t adok, így elegendő az élelem repcéig.

Az atkairtást tartós hordozós készítményekkel végzem, majd zárókezelésnek oxálsavval szublimálok. Igyekszem minden családdal a 10 léputcás népességet elérni. Az erős családokon fent hagyok egy méztéri fiókot, tele mézzel, viszont a gyengébb, 7-8 léputcásoknál nem. Ősszel takarni nem szoktam, mert ezzel is segíteni szeretném az anyákat abban, hogy télre leálljanak a petézéssel. Azonban a higiénikus aljak tálcáját visszateszem a hideg idő beálltával, az a tapasztalatom, hogy így jobban telelnek.

Január közepén, mikor elindulnak az anyák, 8 cm-es, nejlon­zsákba csomagolt vatelinből készült takarásokat teszek be.

A 7 léputcás, vagy annál kisebb családokat oldalról kartonlappal szűkítem, de nem szokott sok ilyen lenni, az elmúlt télen hét volt. Egérrácsot nem használok, a kijáró kialakítása miatt ez nem indokolt (5. kép).

5. kép

• Mondtad, hogy évente cseréled az anyákat és magad neveled őket. Hogyan történik mindez?

- Az anyanevelés már repcén kezdődik és folyamatosan tart az egész szezonban. Anyaneveléshez félkeretes NB kaptárakat használok. Az álcákat svájci álcázótűvel helyezem át a bölcsőalapba, majd starter családdal kezdem a nevelést. A 24 óra alatt elfogadott bölcsők egy felerősített anyás dajkacsaládhoz kerülnek, ahol az anya az alsó fiókra van rekesztve. Ezen egy mézes fiók található, a legfelsőben pedig a tenyészléc, 20 bölcsővel. A dajkacsaládokat folyamatosan kis adagokban etetem. Ha a bölcsőt használom fel anyásításra, akkor végig az anyás dajkánál maradnak.

Ha a kikelő szűz anyák kis pároztatókba kerülnek, akkor a befejező dajka anyátlan. Ilyenkor a kijáróra még felkerül egy anyarács.

A kis pároztatókat első alkalommal szűz anyával anyásítom, ezt követően mindig bölcsővel.

Értelemszerűen az anyák cseréje is folyamatos egész szezonban. Legelőször azokban a családokban szoktam cserélni, ahol a tavaszi fejlődés elmarad a várttól. Anyásítani műanyag zárkával szoktam, a régi anya elvétele után kb. másfél órával, kirágósra állítva. Gond nélkül el szokták fogadni az új anyát, 98%-os az elfogadás. Azt is hozzá kell tennem, hogy ez csak az általam nevelt anyákra igaz, a vásároltakra nem.

• Hol értékesíted a megtermelt mézet?

- A mézem egy részét kistermelőként piacon adom el. Ez a megtermelt mennyiség kb. 20%-át jelenti. Rendkívül fontosnak tartom, hogy folyamatosan kiváló minőségű mézet állítsak elő, azt gondolom, csak minőségben tudjuk felvenni a versenyt a multikkal. Azonban problémának érzem, hogy a piacokra főként az idősebb korosztály jár vásárolni, félő, hogy hamarosan el fog múlni a piacozás ideje.

• Milyennek látod az ágazat helyzetét?

- Jelenleg a szakmánk nincs kellőképpen megbecsülve, 15 évvel ezelőtt sokkal jövedelmezőbb volt a méhészet. Egyre nehezebb gazdaságosan fenntartani az állományt. A két fő gond: az alacsony felvásárlási árak és a külföldről beáramló hamis méz. Pedig a méhésztársadalom a világ egyik legfontosabb emberi társadalma, mert a világ jólétét tartjuk a kezünkben, vagy legalábbis az ellenőrzésünk alatt, mert az összes gyümölcs és nagyon sok termés beporzásáért a méhek felelnek - és ezt a méhészek felügyelik.

 

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

39 ezer éves medvéket találtak Szibériában

A tudósok világraszóló felfedezésnek tartják. Két medve, egy felnőtt és egy fiatal állat, kiváló állapotban megőrződött tetemét találták meg a rénszarvas pásztorok Szibériában, Jakutföldön.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.