Back to top

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Fotó: Tömpe Anna
Hatással van-e a gazdálkodók hangulatára az „agri-bashing”, vagyis az a jelenség, hogy a társadalmat foglalkoztató, nagy horderejű kérdésekben – az állatjóléttől kedve a glifozáton át a húsevés vs. vegán életmód vitájáig bezárólag egy sor esetben –

ők válnak a legkülönfélébb stílusú kommentek címzettjeivé.

Erre volt kíváncsi az európai gazdák és gazdaszervezetek egyesülete, a Copa Cogeca, és felmérést kezdeményezett a témában.

Az első eredmények ismeretében arról adtak ki sajtóközleményt, hogy a német és a francia gazdálkodók vannak legjobban elkeseredve a folyamatos szekálás miatt, míg a magyar és az olasz kollégáikat úgy tűnik, nem különösebben érintette meg ez a trend. Német- és Franciaországban is a megkérdezettek több mint 30%-a nyilatkozott úgy, hogy negatívan hat a motiváltságukra ez a jelenség, és

ha a „folytassam vagy abbahagyjam a gazdálkodást” téma kerül napirendre, akkor egyértelműen nyom valamennyit a latban.

Bár EU-szerte egyre jellemzőbb, hogy a gazdálkodók a társadalom céltáblájává válnak ezért vagy amazért, az „agri-bashing” mégis nehezen definiálható, és országonként is mást takar. A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak egyebek között, hogy honnan jön leginkább az unfair kritika – a hagyományos vagy a közösségi média –, és milyen hatással van a kritizáltak motiváltságára.

2500 gazdálkodót kérdeztek meg négy uniós országban (Német-, Francia-, Olasz- és Magyarország) arról, hogy zaklatva érezték-e magukat a gazdálkodási gyakorlatuk miatt 2020 első negyedévében.

A válaszok nagyon eltértek országonként. Míg a francia gazdák 75%-a válaszolta, hogy tapasztalata szerint

a médiában jelen van a gazdákat általánosságban pellengérre állító kritika,

és 48%-a úgy érezte, hogy az utóbbi fél évben egyértelműen nőtt az ilyen megjegyzések száma (Németországban kicsit kisebb arányban, de hasonlóan válaszoltak), addig Olaszországban a gazdák 81%-a nem észlelt semmilyen negatív kritikát, Magyarországon pedig a megkérdezettek körülbelül fele azt mondta, hogy halkultak a kritikus hangok.

Hogy személy szerint őket érte-e atrocitás gazda mivoltuk miatt, arra a németek és a franciák mintegy fele válaszolta, hogy kisebb-nagyobb mértékben szembesültek már a személyüknek címzett unfair kritikával, míg a magyarok és az olaszok 80-90%-a nem észlelt ilyesmit, derült ki a közleményből.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sűrű sorban vetve, mégis pontosan

A növényben rejlő terméspotenciál kiaknázásának alapfeltétele a számára legmegfelelőbb agrotechnika alkalmazása, melynek „egyenszilárdnak” kell lennie. Vannak olyan technológiai elemek, amelyek kulcsszerepet játszanak, ilyen például a vetés. Ha jól végezzük ezt a fontos munkát, akkor egyenletes kelésre és olyan kikelt tőszámra számíthatunk, ami az eredményes termesztés alapját jelenti.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Csúcskombájnok a John Deere-től

A John Deere Európában a múlt év őszén, az Agritechnica kiállításon mutatta be a 100 t/h feletti teljesítményekre tervezett betakarítógépeit, amelyek kombájnflottájának a zászlóshajói lesznek.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.