Ez a H1N1 A típusú influenza egyik altípusának genetikai leszármazottja, amely 2009-ben okozott sertésinfluenza-járványt, bár kevésbé volt virulens, mint azt eredetileg gondolták.
A 2009-ben megjelent sertésinfluenza-vírus négy meglévő influenzavírus mutációja jelent meg: az emberi, a madárinfluenza és két másik állati influenzavírusé. Ez egy olyan A típusú (H1N1) influenzavírus-törzs, amely gyorsan mutálódhat és rekombinálódhat. Olyan formákban jelenik meg, amelyek könnyen legyőzik a faji akadályokat, azaz állatokról emberekre terjedhetnek és fordítva. A H1N1 vírus cseppek útján terjed.
Az a sertésinfluenza, amely 2009-ben Mexikóban támadta meg az embereket és 150 ember életét követelte súlyos szövődmények kialakulását követően. A sertésinfluenza jellegzetes vonásai azok a tünetek voltak, amelyeket általában nem tapasztalunk szezonális influenza esetén, például hirtelen étvágytalanság, hasmenés és hányás. A szövődmények tünetei között szerepel légszomj vagy légzési nehézség, mellkasi szorítás vagy fájdalom, súlyos vagy tartós hányás, szédülés, zavart viselkedés. 2010 augusztusában a járvány véget ért.
Kínai tudósok beszámoltak arról, hogy felfedezték a 2009. évi A H1N1 típusú törzs új genetikai leszármazottját, amelyet G4 (G4 EA H1N1) néven jegyeznek.
Tíz kínai tartományban található vágóhidakról és állatkórházakból a sertés orrmintákból származó vizsgálati anyagot a 2011–2019-es években gyűjtötték össze. Több mint 30.000 mintából 179-ben sertésinfluenza-vírust izoláltak, és a legtöbbjük újnak bizonyult. Ez az új törzs csak 2016 után jelent meg a sertésekben.
Az új törzsek fertőzőképességének ellenőrzésére irányuló kísérleteket vadászgörényeken végezték, mivel ezekben az állatokban az influenza tünetei nagyon hasonlóak az embereknél. Állatokban a G4 vírus súlyosabb köhögést, tüsszögést és lázat okozott, mint más influenzavírusok.
A vérvizsgálatok kimutatták, hogy a sertésekkel érintkező minden tizedik kínai alkalmazott már rendelkezik G4 antitestekkel. „Ez azt jelenti, hogy a domináns G4 EA H1N1 vírus megnövekedett fertőzőképességgel rendelkezik az emberekben” – mondják a kutatók.
A tanulmányt június 29-én a PNAS amerikai tudományos folyóiratban tették közé.