Back to top

Biológiailag lebomló banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.

A freshplaza.com cikke szerint a vállalkozás ezeknek az egyedi cipőknek az előállításával egy körforgásos gazdasági modellt alkalmaz (a banánrost ahelyett, hogy hulladékként végezné, gyártásba kerül, alapanyaggá válik, egy körforgás része lesz), és tevékenységével nehéz helyzetben élő csoportok számára nyújt segítséget. Jelentős számban vesznek részt a rost betakarításában Kolumbiából származó, az Andokban élő gazdák, főként nők, akik ebből a jövedelemből tartják el a családjukat.

Az alábbiakban megtekinthető videóból az is kiderül, hogy a környezetbarát „banáncipő” megálmodása Ivan Rojas és Diana Feliu nevéhez köthető. A lábbeli alapanyaga pedig olyan mezőgazdasági hulladék, amely egy minden évben elvégzett munkafolyamatból származik.

A banán szüretelése ugyanis több tonnányi hulladékot eredményez: a fákról le kell vágni bizonyos részeket annak érdekében, hogy újra gyümölcsöt teremjenek. A szárak körülbelül negyven százalékától szabadulnak meg.

„Az Indianes-nél mi megláttuk a lehetőséget abban, hogy felhasználjuk ezt a hulladékot, és egy ipari, hasznos anyaggá alakítsuk cipők készítéséhez” – mondja Ivan Rojas a videóban.

A banánrost felhasználása számos előnnyel jár: a gyapottermesztéssel ellentétben, a banánrost „előállítási” folyamata szinte nem okoz szén-dioxid kibocsátást. Ugyanakkor

a rost mezőgazdasági hulladékból származik, amelyet nem kell termeszteni, nem igényel vizet, energiát vagy rovarirtó szereket.

Kétségtelenül, ez a kezdeményezés előrelépést jelenthet a fenntarthatóságot illetően a divatiparban, amely az egyik legszennyezőbb tevékenység a bolygón.

Forrás: 
freshplaza.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Nem szegte a gazdák beruházási kedvét a koronavírus

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből*.

A klímaváltozás már a spájzban van

Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete mintegy 11 ezer hektáron végzi munkáját, amely terület egyharmada a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Jellemző főbb fafajok itt a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán, amelyek mind őshonosak, valamint kisebb mennyiségben megtalálhatók a különféle fenyvesek is. A szakemberek szerint azonban a klímaváltozás átrajzolja a jelenlegi állományszerkezetet.

Egyetemisták innovációi az agráriumért

Idén két éve annak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal összefogott, létrehozva ezzel a NAK TechLab egyetemi ötletversenyt, melynek keretében a hallgatói csapatok innovatív ötletekkel, megoldásokkal előre segíthetik a hazai agrárium digitalizációját. A döntőt augusztus 13-án, a kamara székházában rendezték meg egy ötfős szakértő zsűri előtt.

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Kétmilliárd forinttal emelkedett a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási keret

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárd forintra nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kerete, ennek köszönhetően a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65 százalékáról 70 százalékára emelkedett - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében.

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

Növekvő csapadékhajlam

Az elmúlt napokban az ország nyugati kétharmadán öntözték többfelé záporok a földeket, majd a hét második felétől keleten is több lesz a felhő, ide is átterjed a csapadék, ami kapás növényeink fejlődése szempontjából ideális, ugyanakkor a nedvesebb időben bizonyos növényi kórokozók fertőzésveszélye is megnő. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal, a legtöbb helyen megszűnik a kánikula.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.