Back to top

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Földrajzi adottságainak köszönhetően a Magas-, és Keleti-Bakony kiváló erdőterületei remek élőhelyet teremtenek a benne megbúvó vadállománynak, mindamellett, hogy a turisztikailag jól feltárt környéken számtalan kiránduló fordul meg nap mint nap. 

Fakitermelés a Zirci Erdészetben
Fakitermelés a Zirci Erdészetben

A mai erdőgazdaság területe a 19. század végétől fokozott katonai jelentőségűvé vált, mindez pedig szükségessé tette, hogy az erdők a Honvéd Kincstár Királyszállási Erdőgondnokság szakfelügyelete alá kerüljenek. A feladat a laktanyák tűzifával való ellátása, a fa alkatrészek, eszközök biztosítására, és legfőképp a lőterek biztonságának megőrzése volt. Az erdőgazdaság a Honvédelmi Bizottság 7/187/1967. számú határozatával és a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének parancsával 1967. július 1-jével a Magyar Néphadsereg Veszprémi Erdőgazdaságává alakult. Az új szervezeti rendben az erdőgazdaság hat erdészettel működött, közülük a Zirci Erdészet fűrészipari tevékenységet is végzett. A Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságot 1993 elején alakították részvénytársasággá, és ennek eredményeként négy, kifejezetten klasszikus alaptevékenységekkel foglalkozó erdészet jött létre.

Változatos termőhelyek

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében álló közel 50 ezer hektár, kizárólag állami tulajdonú területből, több mint 12 ezer hektár köthető a jelenlegi Zirci Erdészethez. Ennek bő háromnegyede erdő, a többi Közép-Európa legnagyobb katonai gyakorló lőtéréhez tartozik.

Az ott zajló harcászati gyakorlatokra egész évben tekintettel kell lenni az erdő- és vadgazdálkodás során. Az erdészet a Magas-, a Keleti-, kisebb részben a Déli-Bakonyban helyezkedik el. Domborzati és termőhelyi viszonyai változatosak.

A kiváló muflonállomány sok vadászt vonz
A kiváló muflonállomány sok vadászt vonz
A termőhely a Magas-bakonyi régióban, Zirc környékén a legjobb, majd déli irányban haladva, Márkó és Gyulafirátót községhatárában a leggyengébb. Az erdészethez tartozik a Papod-hegyet is érintő Papod-Miklád természetvédelmi (Natura 2000 besorolású) terület is. A Zirci Erdészet területére túlnyomórészt a bükkös, kisebb részben a gyertyános tölgyes, valamint kocsánytalan tölgyes, cseres klíma a jellemző. A térség legfontosabb alapkőzete a dolomit és a mészkő, ennek köszönhetően sűrű cserjeborítású a környék nagy része, ami a vad számára kiváló élőhelyi feltételeket teremt. Legjellemzőbb fafajok a bükk és a csertölgy, de a kocsánytalan és a molyhos tölgy, valamint a kőris és a feketefenyő is része a flórának. Az éves fahasználat 30 ezer köbméter nagyságrendű, amely főként az állományalkotó és fő fafajokból adódik össze.

Sok a vadászvendég

Vadászati tevékenységet 9330 hektár szabad területen folytatunk, a vadelejtések túlnyomó részét vendégvadásztatás során bonyolítjuk le. A területen a hazai öt nagyvadfaj közül megtalálható a gímszarvas, a muflon, az őz és a vaddisznó.

A muflonállomány országos szinten kiemelkedő minőségű, melyet az érmes trófeák aránya is igazol. A decemberi és januári társas vadászatok iránt évek óta nagy a kereslet.

A vadászidény nyáron az őzbak vadászattal kezdődik, majd szeptemberben a szarvasbőgéssel folytatódik. Októberben és novemberben egyéni vadászatok zajlanak tarvadra és muflonkosra, majd az év záróakkordja a társasvadászat, amely január közepéig tart. Ezt követően újra csak egyéni vadásztatra jönnek vendégek tarvad és muflonkos reményében, egészen az idény végéig, ami szakszemélyzeti vadászattal zárul.

Barangolás az erdőkben

Az erdészet által kezelt erdőterületeket több fontos turistaút is behálózza; ilyen az Országos Kék Turistaút, a Közép-Dunántúli Piros Turistaút és a Mária Út. A Bakony harmadik legmagasabb pontján, a Papod-hegy tetején a VERGA Zrt. 2013-ban 20 méter magas kilátót építtetett, ahonnan csodálatos körpanoráma tárul a kirándulók szeme elé.

Az erdészet közel egynegyede katonai gyakorló terület
Az erdészet közel egynegyede katonai gyakorló terület

A 2002-ben kialakított Pintérhegyi-parkerdő Zirc város szélén fekszik. Az erdőtömbben létrehozott tanösvényen fedett és fedetlen pihenőhelyeket is kialakítottak, megközelítése autóval, gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel is megoldható. A városhoz közvetlenül csatlakozó, erdővel borított Pintér-hegy kedvelt kirándulóhelye a helyieknek és a település vonzáskörzetében élőknek. A Pintér-hegyi parkerdő bejáratánál, közvetlenül a murvás parkoló melletti zöldterületen játszótér várja a legkisebbeket, míg az idősebbek a pihenőhelyeken tölthetik szabadidejüket.

A parkerdőn keresztülhalad az Országos Kék turistajelzés, amely érinti a Fiatalító-forrást is. Az Eplény település melletti erdőben lévő Ámos-hegyi pihenőerdő könnyedén megközelíthető, akár tömegközlekedéssel is.

A Zsófia-ciklon nyomán

2010. május 14-én addig nem látott méretű természeti kárt okozott a Zirci Erdészet működési területén a Zsófia-ciklon. A hónap elején az amúgy is felázott talajra mindössze néhány nap alatt kb. 250 milliméter csapadék hullott, majd a Zsófia-ciklonnal érkező erős szél megbontotta a teljes lombozatában álló erdőállományt. A nagy mennyiségű csapadék és az erős szél következtében rövid idő alatt 180 ezer köbméter fa – azaz az erdészet hat évi fahasználatával megegyező mennyiség – dőlt ki. Ez alapvetően meghatározta az erdészet következő évekre vonatkozó gazdálkodását, hiszen a kárfelszámolás során nagymértékű fakitermelésbe kellett kezdeni, amivel egy időben arányosan megnövekedtek az erdőművelési feladatok.

A terület legmagasabb pontja az Ámos-hegy, 525 méter magas csúcsáról tiszta időben még a Balaton is megpillantható. A kirándulóerdő szervesen illeszkedik a több évtizede használt és az utóbbi években felújított sípályákhoz, valamint a Malom-völgyben létrehozott víztározókhoz és közjóléti létesítményekhez. A területen kialakított tanösvények teljes hossza 7700 méter, két egymástól függetlenül is végigjárható, 3590, illetve 4180 méter hosszú körúttal. A sétaút melletti padokon megpihenhetünk, a sípálya parkolójában és a sportpályánál kialakított pihenőhely pedig a szabadidő kulturált eltöltését szolgálja. Ugyan területileg Veszprém városhoz tartozik, mégis a Zirci Erdészet kezeli a környék egyik legnagyobb múltú parkerdejét, a Gulya-dombi Parkerdőt. A közel 70 hektáros, főleg közjóléti funkciókat ellátó erdőtömböt gépjárművel, kerékpárral, gyalogosan vagy akár tömegközlekedéssel több irányból is elérhetjük.

A Parkerdő helyén az 1920-as években még a Veszprém környéki gazdák legeltették állataikat, majd a második világháborút követően került a magyar állam tulajdonába, később a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésébe.

Jellegzetessége a 35-40 méter mélyen bevágódó Séd-patak, melynek kanyargós völgye szinte az egész várost kettészeli. A parkerdőben számos kikapcsolódási lehetőség várja a kirándulókat. A Gizella királyné-kilátó legfelső szintjéről például csodálatos panoráma nyílik a tájra, az erdő élővilágával való ismerkedést pedig két különálló körtúrával bejárható tanösvény, és egy telefonos alkalmazás, a VERGA Erdei Kaland tanösvény játéka segíti. A sportolók számára tornapályát, a gyermekeknek játszóteret, a kutyás kirándulóknak pedig kutyafuttató pályát is kiépítettünk. A Gulya-dombi Parkerdőt és a Séd-patak mentén kialakított Kolostorok és Kertek-völgyét a Rovaniemi lépcső köti össze. A Parkerdőhöz szervesen kapcsolódó Veszprémi Állatkert korábbi fejlesztéseinek egy részét az erdészet kezelésében álló állami erdőterületen valósította meg.

Zeitler Levente, Sipos László

VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy hektáros emlékerdőt adtak át Szigetváron

A Mecsekerdő Zrt. egy hektáros Emlékerdőt hozott létre a 2021-es „Egy a Természettel” világkiállítás jegyében, melynek ünnepélyes átadására 2020. március 20-án került sor a Szigetvári Vár szomszédságában.

A klímaváltozás már a spájzban van

Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete mintegy 11 ezer hektáron végzi munkáját, amely terület egyharmada a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Jellemző főbb fafajok itt a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán, amelyek mind őshonosak, valamint kisebb mennyiségben megtalálhatók a különféle fenyvesek is. A szakemberek szerint azonban a klímaváltozás átrajzolja a jelenlegi állományszerkezetet.

Tájékoztató kampány indul a magán erdőgazdálkodást érintő változásokról

Jelentősen átalakul a magán erdőgazdálkodás szervezetrendszere az elkövetkező években, a régóta időszerű reformok a terület gazdasági és szakmai fejlődését eredményezhetik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal és az erdészeti szakmai szervezetekkel együttműködve tájékoztatási kampánnyal is segíti az érintettek szakmai felkészülését.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Fegyveres harc kezdődik a Balatonnál a vaddisznók ellen

Ki kellett lőni a kutyára támadó vadakat Szepezden. Van, aki viszont hagyja lakmározni őket a kert végében lévő komposztból, addig sem támadnak.

Lóhúsos fagyit ettek a Szegedi Vadaspark tigrisei

A nagy hőségben az állatok is vágynak egy kis hűsölésre, ezért a Szegedi Vadaspark szibériai tigriseit fagyival kínálták meg a gondozóik. A nagymacskák természetesen nem csoki, pisztácia vagy vanília ízeket kóstolhattak, sokkal inkább olyan „édességet”, amibe beleborzong az ember.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.