Back to top

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

A feleség, Zsuzsa sorolja, hogy a fiúk és ő a vadast szeretik inkább, férje viszont a pörköltet kis vörösborral, de sokat esznek nyulat sütve, tepsis nyúlként, azonban a családi nagy kedvenc a rántott nyúl. A „hozzávalók” felneveléséhez Péteréknek van néhány jótanácsuk.

Mielőtt megvennénk a nyulat, legyen meg a helye. Én régi irodai és ruhásszekrényből készítettem el a nyulak helyét – mondja Béres Péter. – Az eredeti ajtókat használtam fel, az egyik oldalon meghagytam a tömör ajtót, míg a másikra a szellőzés érdekében rácsot tettem. A körben nyitott ketrec a szüleink szerint sem, és a mi tapasztalatunk szerint sem jó nyúltartásra, mert huzatos, ami nem kedvez a nyúlnak. Ennek ellenére a jó szellőzés fontos. Vannak, akik ellető ládát is építenek, én inkább a tömör ajtóval biztosítottam az anyának az ellésre alkalmas környezetet. A tömör ajtóra tettem az etetővályút, a rácsra pedig az itatót.

Fontos tudni, hogy a nyúlnak akkora helyre van szüksége, hogy kinyújtózva tudjon benne feküdni – ez különösen a nagy nyári melegben fontos.

A nyúlketrecek között van egyszerűbb, de lehet építeni vagy meglehetősen drágán vásárolni öntisztító ketrecet is – igaz ehhez nagyobb helyre van szükség, mint ami Péteréknél a féltetős „fészerben” rendelkezésre áll. A nyúl a ketrecben mindig egy helyre piszkít, így az öntisztító ketrecekben a tömör padló helyett rács van, alatta egy megdöntött tálca, ezáltal az ürülék, illetve vizelet a ferde tálca alá tett vödörbe potyog, míg Péterék esetében a bepiszkított almot ki kell takarítani.

A tárolót figyelni kell, mert a nyúl rág, kapar. Rendszeresen ellenőrizni szoktam, nehogy valahol kilyukadjon a szekrény, mert akkor fennáll a veszélye annak, hogy más állat is bejut a nyúlketrecbe – hangsúlyozza Péter. Menyéttől kezdve a görényig, illetve patkány vagy egér is bejuthat a nyúlhoz. Utóbbi nem azért veszélyes, mert megöli a nyulat, hanem mert belepiszkít az ételébe, ami akár fertőzést is eredményezhet.

A tisztaság fontos! Ezért szokták kedvelni az öntisztító ketrecet. Nálunk sajnos nem férne el, meg én minél egyszerűbb ketreceket akartam. Így aztán kétnaponta friss almot kapnak az állatok, és a fa padozatot körülbelül kétévente kicserélem – meséli Péter.

Ilyen itatók vannak a „szekrények” rácsos ajtaján
Gondoljuk meg, milyen állatot veszünk!

A húsvétra kapott nyusziból a legkevésbé se lehet pecsenyét sütni. Viszont, ha szerencsések vagyunk, anyanyúlként akár számításba is jöhet.

Egy 4-5 fős családnak szerintem két anyanyúl és egy bak szükséges ahhoz, hogy rendszeresen kerüljön nyúlhús az asztalra – hangsúlyozza Béres Péter, majd folytatja. – Mi egy anyával kezdtük, amit az érdi piacon vettünk, aztán vásároltunk hozzá egy baknyulat is – szigorúan egy másik tenyésztőtől, mert annak ellenére, hogy megesszük a szaporulatot, azt tanultuk eleinktől, hogy semmiképp nem jó, ha a nőstény és a bak testvérek.

Minden profi és hobbitenyésztő tudja, hogy a beltenyésztés nem egészséges, de a „konyhai” nyúltartóknak is tisztában kell ezzel lenniük. Ahogy Péter mesélte, érdemes saját bakot tartani, mert a fedeztetés drága mulatság, ráadásul a nőstényt kell a bakhoz vinni, mert a bak idegen helyen rosszul teljesít. Egyes tenyésztőknek fizetnie kell a „szolgáltatásért”, de vannak, akik még a szaporulatból is kérnek. Ki egyet, ki kettőt, ki nőstényt, ki bakot. Szóval jobban megéri saját hímet tartani.

A fajtaválasztásnál lényeges, hogy a fajtának elegendő helye legyen a ketrecben, másfelől tudjuk, hogy házi kedvencként szeretnénk tartani vagy konyhára.

Péter szerint a fajtiszta nyulak, főleg a modern tenyésztésűek, nem biztos, hogy kibírnák azokat az egyszerű tartási körülményeket, amelyeket ő biztosít. Ezért is vásárolta piacon a tenyésznyulait. A hely méretei miatt közepes nagyságúakat tart, bár mint mondja, egy óriás fajtán biztosan több a harapnivaló.

– Vannak a különféle hosszú szőrű fajták, amik szerintem inkább házi kedvencnek valók, húsuk szinte semmi, csak a sok szőr… – mondja Péter.

Tartás a mindennapokban – ahogy Péter csinálja

A nyúlketrecbe alomként jó nedvszívó képességű anyag kell – különösen, ha nem öntisztító ketrecünk van. Péter azt mondja, kipróbálták a szalmát, a fűrészport és a faforgácsot is. Szalmából búzaszalmát használtak, mivel az lágyabb, de azt elkezdték rágni a nyulak, így végül alomként a forgács vált be nekik igazán. Csak módjával tesz az állatok alá, kitapasztalta, mennyi elegendő ahhoz, hogy felszívja, amit kell, de ne menjen sok pocsékba. Kétnaponta cseréli az almot, így körülbelül 2-3 hónapra elegendő egy zsák, ami 1500-2000 forintba kerül.

Takarmányként nyúltápot adnak az állatoknak, simát és gyógyszerest vegyesen, azt veszik, amit éppen kapnak. Egy zsák táp körülbelül 4-5 ezer forint, ez a mennyiség 9 nyúlnak 2-3 hónapig is elég. Emellett kapnak még füvet, lucernát és szénát is.

A friss füvet és lucernát egy napig fonnyasztani szoktuk, és csak utána kapják meg a nyulak, mert a sok zöldtől az állatok sokat pisilnek. Zöldből naponta egy jó marékkal kapnak. Friss vizet viszont télen kétszer, melegebb időben háromszor, kánikulában akár még többször adok nekik – sorolja Péter.

Megkapják a konyhából a répahéjat, a krumplihéjat, a káposztatorzsát is – ezeket viszont nem kell fonnyasztani. Adnám nekik a hagymahéjat is, de azt nem eszik meg. Egyébként azt eszik, amihez kiskorukban hozzászoktak – meséli Zsuzsa, Péter felesége. – A táp mellé szemestakarmányt én ritkán adok a nyulaknak, de ha igen, akkor csak búzát és árpát. Kukoricát csak nagyritkán, mert a mája fehér pöttyös lesz tőle, amit mi nem eszünk meg.

Az etetővályú a teli ajtószárnyra került

Mi és mennyi kerül a konyhára?

Tapasztalatom szerint egy anyanyúl 4-11-et kölykezik, de átlagosan egy erős alomban 7-8 nyuszi van. Nekem is ennek az átlagnak megfelelő mennyiségű ketrecem van – véli Béres Péter. A folyamatos utánpótlás érdekében vettem egy bakot, ami szegény épp most pusztult el, így az első nyulunknak a közel­jövőben új párt kell keresnem. Reményeim szerint mielőtt még elpusztult, sikerült az anyanyúlnak vemhesülnie. Ez két-három héten belül kiderül.

Ellés után egy hónappal elvileg már lehet újra pároztatni a nyulat, de ők azért inkább várnak két-három hónapot is – nem akarják az állatokat kiszipolyozni.

Tapasztalatuk szerint egy négy-öt fős családnak két szaporulat elegendő nyúlhúst biztosít, hacsak nem akarnak állandóan nyulat enni. Egy ekkora családnak egyszerre érdemes két nyulat is levágni.

Kisembernek mindenképp megéri a nyúltartás, szaporább, mint bármely más állat – mondja Péter. Ráadásul mivel növényevő, a húsa tiszta, fehér. Az üzletben 2000 forint két nyúlcomb, amivel egy család nem lakik jól. Ennyiért pedig akár már két nőstény kölyköt is lehet kapni a piacon, és el lehet velük kezdeni a nyúltartást. Körülbelül húszezer forint indulótőke, némi kreativitás és kétkezi munka kell hozzá. Persze meg kell tanulni levágni, megnyúzni az állatot, de hát ez már csak ne legyen gond egy férfiember számára!

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.