Back to top

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Justus von Liebig
Fotó: wikipedia
A minimum elv

Justus von Liebig (Darmstadt, Németország, 1803. május 12. – München, 1873. április 18.) a mezőgazdasági kémia egyik alapítója. Kiderítette mely elemek játszanak szerepet a növények táplálkozásában, és az egyes tápelemek egymáshoz való arányának jelentőségét.

Megállapította, hogy minden tápelemnek optimális mértékben kell a növény rendelkezésére állnia ahhoz, hogy a növény kiegyensúlyozottan fejlődjön. Hiába jut hozzá a növény az összes tápelemhez, mert ha csak egyikből is kevesebb van mint kellene az visszaveti a fejlődésben.

Például egy majdnem minden szempontból ideális talajban, amiben mindenből van megfelelő mennyiségben, de a kalcium nem elegendő, akkor a növény sárgulni fog, és végül elpusztul. Tétele szemléltetésére egy olyan öreg hordót használt, amelyiknek a dongái már különböző hosszúságig elkorhadtak. Azt mondta, hogy hiába a legtöbb donga egészséges, a hordót mégis csak a legjobban elkorhadt donga magasságáig lehet feltölteni, a növényélettan nyelvén; az van minimumban. Ma ezt a Liebig-féle minimum törvénynek nevezzük, egy olyan összefüggés, ami a növényi élet sok területén használható. A tétele úgy hangzik, hogy a növény fejlődését a számára szükséges legkisebb mennyiségben jelenlévő tápelem határozza majd meg, mert a többiből hiába áll rendelkezésre bármennyi, a növény a legkisebb mennyiségben jelenlévő arányában veszi majd fel a többit is. Ezért ez határozza majd meg a növény fejlődését. A talaj elhasználódott ásványi anyagainak pótlására ezért a kiegyenlített összetételű trágyázást, tápanyag utánpótlást javasolta. Kertészek és mezőgazdászok egyik legfontosabb tudnivalója, hogy melyik tápelemmel, hogy van ellátva a talaj. Ha ezt nem tudja, akkor azt sem tudja melyik növényt termelheti vagy melyik műtrágyát alkalmazza.

A lebomlatlan szervesanyag átmeneti tápanyaghiányt okozhat
Fotó: wikipedia
A pentozán hatás

A növényeink talaját azért trágyázzuk, hogy a terméssel, lehordott növényi részekkel eltávolított tápanyagokat pótoljuk. Egy természetes ökoszisztémában, például egy erdőben erre nincs szükség, hiszen az elpusztult növények ott maradnak, lebomlanak és anyagait újra felvehetőkké válnak más növények számára. A kert azonban egy mesterséges ökoszisztéma, és itt megeshet, hogy tápanyagot akarunk pótolni, de pont elvonjuk azt időszakosan. A pentozán hatásról beszélünk abban az esetben, ha növényi szármaradványok kerülnek a talajba, vagy nem teljesen érett, szalmában gazdag trágyát használunk tápanyag utánpótlására, ugyanis a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, és eközben a növények tápanyag hiányosak lesznek. Így éppen az ellenkező hatást érjünk el a trágyázással, mert a kedvező 20:1 szén:nitrogén arány kedvezőtlenre fordulhat (50:1) és átmeneti nitrogénhiány állhat elő.

Ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, és ezzel forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják.

Aki ezt nem veszi figyelembe azzal megeshet, hogy a sok szerves anyag visszapótlás ellenére is kisárgulnak a növények, a tápanyaghiány egyértelmű tüneteit mutatják. Ez egy virágcserépben is jelentkezhet, amennyiben nem elég érett komposzt, vagy nem elég érett marhatrágyaföld kerül bele, és az ebben levő növényi részek (utóbbiban szalma) még nem bomlott le megfelelő mértékben.

A növényi részek lebontását baktériumok végzik. Tevékenységük kétirányú (két lépcsőben történik), először nagy számban elszaporodnak, majd ezt követően bontják a növényi részeket, azaz a cellulózt. A felszaporodásukhoz nitrogénre van szükség, ami ha nincs elegendő a talajban, a növény elől is elveszik, saját maguk fehérjéinek építésére használják fel, és csak ezt követően kezdik a cellulóztartalmú szerves anyagot lebontani. Ez a jelenség az elkerülendő pentozán hatás.

A gabonafélék betakarítása után a területen maradó szármaradvány magas cellulóztartalmából adódóan leforgatáskor sok a talajban a szén a nitrogénhez képest.

A pillangósok (szántóföldiek, lucerna, herefélék, csillagfürt, bükkönyfélék, lencse, kertészeti növények közül bab, borsó) köztudottan nitrogéngyűjtők, és a magas fehérjetartalmukból adódóan sok nitrogént is tartalmaznak, a C:N arány az esetükben 10-25:1, ami nagyon kedvező, ebből adódóan leszántásukkal pentozán hatással nem kell számolni. Talajtakarásos termesztésben gyakran mulcsnak szalmát vagy gyenge minőségű tőzeget is használnak, amit ősszel leszántanak. Ez is okozhat problémát időlegesen…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Nem csak az íze miatt értékes egy jó fűszernövény: illatozó kakukkfüvek

Sziklakertbe vagy évelőágyásba is ültethetők a kakukkfüvek, amelyek amellett hogy szépek, jelentős a gyógyhatásuk, és számos étel jellegzetes fűszereként a konyhában is hasznukat vesszük.

Szabadtéri parfümériában jártunk

A Pannonhalmi Főapátság levendula- és gyógynövénykertjében jártunk. Itt több mint 60 ezer tő levendula és több ezer bokor mediterrán fűszernövény - zsálya, kakukkfő, oregánó, rozmaring - ontja az illatát.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.