Back to top

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

A szamócát jó áron sikerült értékesíteni
A szamócát jó áron sikerült értékesíteni

Ez akkora piaci előnyt jelentett, hogy a falubeliek egy időben minden talpalatnyi földet ezzel a kultúrával telepítettek be. Sokan a másik itteni nagy favorit, az őszibarack-ültetvény sorközeit is kihasználták erre a célra. A rendszerváltással egy időben jelentkező, hosszan elnyúló gazdasági válság nem kedvezett az ágazat fejlődésének, hiszen az ukrajnai családok nagy része akkoriban napi megélhetési gondokkal küszködött, így a viszonylag drága korai gyümölcsre nem futotta a havi konyhapénzből.

Egészen a 2010-es évek kezdetéig tartott ez a nemszeretem időszak, amikorra valamelyest konszolidálódott a helyzet, és egyre szélesebb vásárlói rétegek mutattak érdeklődést a korai szamóca iránt.

Sajnos csak bő 7–8 évig tartott az aranykor, az­után a felvásárlás szervezetlensége és az egyre erőteljesebben jelentkező munkaerőhiány mind több nehézséget okozott. Pedig akkorra a korszerű szamócater­mesztés minden csínját-bínját elsajátították az itteni családok.

– Benében és a termesztői kistérségünkhöz tartozó Nagymuzsalyban valamennyien bakháton, fekete fóliás takarással, csepegtetőcsöves öntözéssel termesztjük a szamócát, mint szerte a világon az élvonalba tartozó gazdaságokban – mutat körbe a szépen gondozott ültetvényen Vincze Tímea, aki családjával 2005-ben szavazott bizalmat ennek a növénynek. Azóta hűségesen kitart mellette. – Másként már nem is lehet. Tegyük hozzá, hogy a fajták közül is a legígéretesebbeket ültetjük. Mi most az Alba nevezetűt részesítettük előnyben, de a környéken erősen feljövőben van az Asia, a Dark Select, a Yoly, a régebbi Clery már lecsengőben van. A szamócánál a kiváló, gazdag aromavilág mellett továbbra is a jó szállíthatóság a fő szempont, illetve hogy a kereskedők hosszan a pulton tudják tartani a gyümölcsöt.

Lecsengett a szamócaszezon. Az idei felvásárlási árral mennyire elégedettek?

– A hozzánk a helyszínre kijövő felvásárló a kezdetektől szinte mindvégig 50 hrivnyát adott a gyümölcs kilójáért, ami a tavalyi árnak pontosan a duplája. Ám mondjuk el, hogy a termés, sajnos, gyakorlatilag csupán negyede-ötöde lett az átlagosnak, miközben a termesztési költség ugyanannyi maradt. A húsvét táján érkezett mínuszok elvitték az első két kötést, tehát a legkorábban beérő bogyók legnagyobb részét – amit kimagasló áron lehetett volna értékesíteni.

Újra megtapasztaltuk, hogy a valamennyi itteni termelőt sújtó fagyos tavasz mellett számos más tényező is jelentősen befolyásolni tudja a hozamok alakulását, kezdve attól, hogy az előző év nyarán hogyan sikerült a palánták kiültetése, addig, hogy mennyire volt precíz a növényvédelem és a tápoldatozás.

Mint említettük, az áprilisi fagyok jelentősen visszavetették a hozamokat. Így történt ez nemcsak Kárpátalja többi termesztői kistérségében, de szerte Ukrajnában is. A számunkra a legnagyobb konkurenciát jelentő Lemberg, Ternopol, Voliny megyékben élő termesztők szintén erről számoltak be. Ők egyébként általában akkor dobják piacra az első termést, amikor mi már az ötödik-hatodik szedésnél járunk. Most ez nem következett be. Ami kevés ott megtermett, azt a helybeliek megvették.

Felmérhető-e már, hogy mennyire vette el a gazdák termesztési kedvét az idei fiaskó?

– Most még nehéz megmondani, ám az már látszik, hogy falubelijeim közül egyeseknek elege lett a várakozásból, a bizonytalanságból, hogy mikor vállalhatnak munkát külföldön, és emiatt szeretnének mihamarabb itthon elhelyezkedni. A munkaerővel tehát jelenleg nincs gond, hiszen a napszámosokat tisztességesen megfizetjük. Betakarításkor jöttek volna többen is, mint ahány munkáskéz éppen szükségeltetett.

Általános vélemény, hogy a környéken a szamóca a legjövedelmezőbb kultúra.

– Tegyük hozzá gyorsan, hogy ez igényli a legnagyobb befektetést is. A magyar állam által a kezdetektől fogva támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program pályázatainak köszönhetően néhány év alatt megtörtént az ágazat gépesítése; a bakhátkészítés, a sorközművelés, a permetezés immár korszerű erőgépek segítségével történik.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Emellett a táblák jelentős részében sikerült öntözőrendszert kiépíteni. Ha csak lehetséges, nem váltanánk másik kultúrára, mert az komoly veszteséggel járna. Számításba kell venni, hogy ezen a piacon már megvetettük a lábunkat, ismernek bennünket, a bizalom pedig egyre fontosabb tényezővé válik.

Amit a leginkább örvendetesnek tartok, hogy a környékbeli településeken élők közül egyre többen vásárolják előszeretettel a termékünket.

Látható módon a világ nem abba az irányba tart, hogy a kiskerttulajdonosok közül egyre többen kezdjenek szamócatermesztéssel foglalkozni kedvtelésből, tehát szükség van ránk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.