Back to top

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

A szamócát jó áron sikerült értékesíteni
A szamócát jó áron sikerült értékesíteni

Ez akkora piaci előnyt jelentett, hogy a falubeliek egy időben minden talpalatnyi földet ezzel a kultúrával telepítettek be. Sokan a másik itteni nagy favorit, az őszibarack-ültetvény sorközeit is kihasználták erre a célra. A rendszerváltással egy időben jelentkező, hosszan elnyúló gazdasági válság nem kedvezett az ágazat fejlődésének, hiszen az ukrajnai családok nagy része akkoriban napi megélhetési gondokkal küszködött, így a viszonylag drága korai gyümölcsre nem futotta a havi konyhapénzből.

Egészen a 2010-es évek kezdetéig tartott ez a nemszeretem időszak, amikorra valamelyest konszolidálódott a helyzet, és egyre szélesebb vásárlói rétegek mutattak érdeklődést a korai szamóca iránt.

Sajnos csak bő 7–8 évig tartott az aranykor, az­után a felvásárlás szervezetlensége és az egyre erőteljesebben jelentkező munkaerőhiány mind több nehézséget okozott. Pedig akkorra a korszerű szamócater­mesztés minden csínját-bínját elsajátították az itteni családok.

– Benében és a termesztői kistérségünkhöz tartozó Nagymuzsalyban valamennyien bakháton, fekete fóliás takarással, csepegtetőcsöves öntözéssel termesztjük a szamócát, mint szerte a világon az élvonalba tartozó gazdaságokban – mutat körbe a szépen gondozott ültetvényen Vincze Tímea, aki családjával 2005-ben szavazott bizalmat ennek a növénynek. Azóta hűségesen kitart mellette. – Másként már nem is lehet. Tegyük hozzá, hogy a fajták közül is a legígéretesebbeket ültetjük. Mi most az Alba nevezetűt részesítettük előnyben, de a környéken erősen feljövőben van az Asia, a Dark Select, a Yoly, a régebbi Clery már lecsengőben van. A szamócánál a kiváló, gazdag aromavilág mellett továbbra is a jó szállíthatóság a fő szempont, illetve hogy a kereskedők hosszan a pulton tudják tartani a gyümölcsöt.

Lecsengett a szamócaszezon. Az idei felvásárlási árral mennyire elégedettek?

– A hozzánk a helyszínre kijövő felvásárló a kezdetektől szinte mindvégig 50 hrivnyát adott a gyümölcs kilójáért, ami a tavalyi árnak pontosan a duplája. Ám mondjuk el, hogy a termés, sajnos, gyakorlatilag csupán negyede-ötöde lett az átlagosnak, miközben a termesztési költség ugyanannyi maradt. A húsvét táján érkezett mínuszok elvitték az első két kötést, tehát a legkorábban beérő bogyók legnagyobb részét – amit kimagasló áron lehetett volna értékesíteni.

Újra megtapasztaltuk, hogy a valamennyi itteni termelőt sújtó fagyos tavasz mellett számos más tényező is jelentősen befolyásolni tudja a hozamok alakulását, kezdve attól, hogy az előző év nyarán hogyan sikerült a palánták kiültetése, addig, hogy mennyire volt precíz a növényvédelem és a tápoldatozás.

Mint említettük, az áprilisi fagyok jelentősen visszavetették a hozamokat. Így történt ez nemcsak Kárpátalja többi termesztői kistérségében, de szerte Ukrajnában is. A számunkra a legnagyobb konkurenciát jelentő Lemberg, Ternopol, Voliny megyékben élő termesztők szintén erről számoltak be. Ők egyébként általában akkor dobják piacra az első termést, amikor mi már az ötödik-hatodik szedésnél járunk. Most ez nem következett be. Ami kevés ott megtermett, azt a helybeliek megvették.

Felmérhető-e már, hogy mennyire vette el a gazdák termesztési kedvét az idei fiaskó?

– Most még nehéz megmondani, ám az már látszik, hogy falubelijeim közül egyeseknek elege lett a várakozásból, a bizonytalanságból, hogy mikor vállalhatnak munkát külföldön, és emiatt szeretnének mihamarabb itthon elhelyezkedni. A munkaerővel tehát jelenleg nincs gond, hiszen a napszámosokat tisztességesen megfizetjük. Betakarításkor jöttek volna többen is, mint ahány munkáskéz éppen szükségeltetett.

Általános vélemény, hogy a környéken a szamóca a legjövedelmezőbb kultúra.

– Tegyük hozzá gyorsan, hogy ez igényli a legnagyobb befektetést is. A magyar állam által a kezdetektől fogva támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program pályázatainak köszönhetően néhány év alatt megtörtént az ágazat gépesítése; a bakhátkészítés, a sorközművelés, a permetezés immár korszerű erőgépek segítségével történik.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Emellett a táblák jelentős részében sikerült öntözőrendszert kiépíteni. Ha csak lehetséges, nem váltanánk másik kultúrára, mert az komoly veszteséggel járna. Számításba kell venni, hogy ezen a piacon már megvetettük a lábunkat, ismernek bennünket, a bizalom pedig egyre fontosabb tényezővé válik.

Amit a leginkább örvendetesnek tartok, hogy a környékbeli településeken élők közül egyre többen vásárolják előszeretettel a termékünket.

Látható módon a világ nem abba az irányba tart, hogy a kiskerttulajdonosok közül egyre többen kezdjenek szamócatermesztéssel foglalkozni kedvtelésből, tehát szükség van ránk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Bardóczi Sándor az év tájépítésze

Egy alkotó, esetleg alkotópáros vagy alkotócsapat legföljebb ötéves kiemelkedő teljesítményének szakmai elismerése az Év Tájépítésze díj. Aktív, teljesítőképességük csúcsán álló tájépítészek kapják. Nem életműdíj, hanem egy rövidebb időszak rangos szakmai elismerése, a szakmai önbecsülés növelője, nagyobb teljesítményre ösztönző erő, a szakmaközi kapcsolatok építését szolgáló kohézió.