Éppen ezért fontos, hogy maximálisan betartsuk a 43/2010 (IV.10.) rendelet 15.§-ában írtakat. Ennek megfelelően nemcsak arra kell figyelemmel lennünk, hogy a permetezett táblában milyen a kultúrnövények fenológiai állapota, hanem arra is, hogy a táblán belül található gyomok vagy a permetezett táblával szomszédos kultúrák virágoznak-e? Továbbá a szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a levéltetvek által kiválasztott mézharmat is rendkívül vonzó a házi méhek számára.
Ne feledjük, hogy pl. a paradicsom vagy a burgonya méhek számára ugyan nem vonzó, de a vadon élő beporzók némelyike látogatja őket, ez az oka annak, hogy az említett jogszabály nem különbözteti meg az egyes növényállományokat ebből a szempontból.
További érdekesség az is, hogy az intenzíven öntözött táblák növényeinek levélfelületeire ebben az aszályban úgy tekintenek a méhek, mint egy természetes itatórendszerre, éppen ez volt az oka annak, hogy néhány évvel ezelőtt pritamin paprika helytelen permetezését követően tapasztaltak a szakértők méhmérgezést…
Ne feledjük, hogy az elkésett és szakszerűtlenül végrehajtott védekezésekkel nemcsak a méheket, vagy a vadon élő beporzókat károsítjuk, de az időközben a táblára betelepült hasznos élő szervezetek (katica és fátyolka egyedek) létszámát is tönkre tehetjük…
Még valami, amiről nem tesz említést a fentebb idézett jogszabály.
Ennek megfelelően az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara minden érintettet arra kér, hogy ezt figyelemben tartva végezzék munkájukat.